A világ legbefolyásosabb országait tömörítő G20 csoport országainak jegybankjai készek beavatkozni a pénzpiacok stabilizálása érdekében, ha a hét végi görög választások eredménye nyomán lefagynának a hitelpiacok - erősítették meg a piaci pletykát a pénzügyi döntéshozók között folyó egyeztetéseket ismerő, vezető beosztású kormánytisztviselők a Reutersnek. A G20 a jövő héten tart csúcstalálkozót Mexikóban - a beavatkozás része lehet, hogy a világ hét vezető országának (G7) vezetői külön tanácskozásra ülnek össze hétfőn vagy kedden.

Kanada kész a tettek mezejére lépni, ha a helyzet rosszra fordul vagy sokkhullám söpör végig a világon - jelentette ki Andrew McDougall, a miniszterelnök szóvivője. A Bank of Japan készenlétben tartja pénzügyi arzenálját: a BoJ minden tőle telhetőt megtesz, hogy garantálja a japán pénzügyi rendszer stabilitását - fogalmazott a jegybank közleménye.

Kapcsolódó

Hatalmas a rettegés

Kína és India is vészforgatókönyveken dolgozik - erősítették meg hivatalos források még a múlt héten. A Bank of England kormányzója, Mervyn King színesebben fogalmazott, mint mondta: az eurózóna felől érkező fekete felhők beindították az emberek állati félelmét, bedeszkázzák az ablakokat és az ajtókat - értsd: szorosan magukhoz ölelik a pénzüket, se beruházásra, se vásárlásra nem költenek. Ezért a BoJ többféle monetáris enyhítésre is készül.

Összességében tehát igazak a tőzsdéket tegnap este óta mozgató híresztelések a világ országainak összehangolt pénzügyi beavatkozásáról. Ami azt illeti, a görög és német politikusok nyilatkozatainak tükrében van is ok a felkészülésre. Mindkét oldalon a korábbi álláspontokhoz makacsul ragaszkodó nyilatkozatok hangzanak el, miközben a francia elnök közvetítene.

Hétfőn felrúgják a paktumot

Alekszisz Ciprasz, a radikális baloldali erőket tömörítő Sziriza párt ifjú vezetője, aki korábban azt mondta, hogy az EU-IMF párossal kötött megállapodást szét kell tépni, egy athéni kampányrendezvények ismét azt harsogta a mikronba, hogy a csőd dokumentuma hétfőn a múlt részévé válik. Szerinte a szerződés okolható azért, hogy a görög gazdaság depresszióba hanyatlott.

Vasárnap kimentik a pénzt

Az európai vezetés legfőbb aggodalma azonban az, hogy ha a Sziriza egyértelmű győzelmet arat vasárnap, akkor a görögök kiürítik a bankszámláikat, aminek egész Európán végighullámzó következményei lesznek. Nem élünk a múlt században, amikor le lehetett zárni a határokat - fogalmazott egyikük. Az emberek már vasárnap éjjel, az urnazárás után beléphetnek internetbankjukba és elutalhatják a pénzüket biztos helyre.

Ne tőlünk várják a megoldást

Angela Merkel német kancellár visszaverte a rá nehezedő amerikai és európai nyomást, amely Németországtól várná a helyzet megoldását azzal, hogy hozzájárulna a bankunióhoz, a eurózóna szintű betétbiztosításhoz. Megismételte régi érvét, miszerint nem lehet varázsütésszerű beavatkozásokkal - például eurókötvények kibocsátásával vagy az európai betétgaranciával - elhárítani a válságot. A német gazdaság ereje sem határtalan - szögezte le.

Jó rendőr, rossz rendőr?

Francois Hollande francia államfő a németek elzárkózására utalva óvta a görög választókat attól, hogy higgyenek Ciprasznak. A Sziriza vezetője szerint Németország és az európai vezetők blöffölnek, amikor azt mondják, hogy Görögország kiléphet az eurózónából - amit a görögök négyötöde nem akar -, hiszen ez a monetáris unió összeomlásával járna.

Hollande azt mondta az egyik görög tévének nyilatkozva, hogy Görögország jövője az eurózónán belül szorosan hozzá van láncolva az összesen 174 milliárd eurós két hitelcsomag feltételrendszeréhez. A francai elnök személy szerint azt szeretné, ha a az ország a tagja maradna a közös európai valutát használó országok közösségének.

"Ugyanakkor figyelmeztetnem kell a görögöket, mivel Görögország barátja vagyok, hogy ha az a benyomás alakulna ki, hogy az ország távol akarja magát tartani korábbi vállalásaitól és fel akarná adni a kilábalás minden lehetőségét, akkor lennének olyan országok az eurózónában, amelyek előnyben részesítenék Görögország jelenlétének lezárását a monetáris unióban" - fogalmazott diplomatikusan.

Kaphatnak egy kis levegőt

A görög segélyprogram fő céljait nem lehet megváltoztatni, ez független attól melyik politikai oldal nyeri a választásokat - erősítették meg az európai álláspontot uniós tisztviselők -, de az elérésük útja nincs kőbe vésve. Az új kormány kaphat némi mozgásteret, egy kis időt, hogy levegőt vegyen és összeszedje magát. Az eurózóna pénzügyminiszterei (eurócsoport) a tervek szerint már vasárnap este, a szavazás kimenetelének ismeretében tanácskoznak egymással. Az exit pollokat helyi idő szerint hét órára, az első részeredményeket fél tízre ígérik.

Német-francia "háború"

Az eurózóna sorsa a választáson túl a két legnagyobb tagállam vezetőjének vitájában dőlhet el, Hollande ugyanis Rómában nyilatkozva világossá tette, hogy éppen olyan lépéseket tartana jónak a helyzet rendezésére, amelyeket Merkel elvet. Képzelőerőre és innovatív megoldásokra van szükségünk - fogalmazott. Új pénzügyi eszközöket kell kialakítanunk, mint amilyen például a pénzügyi tranzakciós adó, az eurókötvény, az eurószámlák rendszere vagy az adósságtörlesztő alap. Utóbbiba a GDP 60 százalékát meghaladó tartozásaikat vihetnék ki a tagországok, közös visszafizetési garancia alá.