Új veszély leselkedik Magyarországra - részben a kormány miatt

Eddig kevés figyelmet szenteltek az elemzők annak, milyen gazdasági következménnyel járhat, hogy ha az utóbbi idők éles vitái és a jogállamiság egyes országokban tapasztalható eróziója miatt meggyengül az európai uniós országok közötti bizalom. A kölcsönös gyanakvás légköre végzetes lehet.
Komócsin Sándor, 2018. szeptember 23. vasárnap, 15:29

Az Európai Uniót sokan szokták úgy jellemezni, mint egy nemzetközi jogrendszer, ám ez elfedi azt, milyen fontos a tagországai között évtizedek alatt kialakult kölcsönös bizalom - kezdi elemzését Martin Sandbu, a Financial Times (FT) publicistája. Most az látjuk, hogy egyes tagállamokban (Lengyelországban és Magyarországon) megkérdőjeleződik a jog uralma, ám Sandbu szerint még ez sem kell ahhoz, hogy meggyengüljön ez a bizalom.

Elég ha az elmúlt fél évtized vitáit nézzük Görögország és más országok kisegítésétől kezdve a bevándorlásig. Minden esetben azt látjuk, hogy a tagországok politikai és gazdasági közvéleménye másokat, az uniós partnereket hibáztatják, ami az első lépés a bizalom elvesztéséhez.

Banális ügy

A publicista Ljudmila Kozlovszka ukrán politikai aktivista esetét hozza például. Kozlovszka lengyel férjével együtt egy emberi jogvédelemmel foglalkozó civil szervezetet hozott létre Varsóban. A nyár végén Ukrajnába utazott, ám amikor visszaérkezett, és a brüsszeli repülőtéren be akart lépni az EU-ba, megtagadták tőle az engedélyt. A lengyel hatóságok ugyanis feltették a nevét a Schengeni Információs Rendszer tiltólistájára. Ezzel a varsói kormány kötelezte a schengeni övezet minden határőrizeti szervét, így a belgát is, hogy tartsa távol az illetőt az övezettől.

Az indoklás szerint Kozlovszkáék civil szervezete szabálytalanul működött, ami az FT szakírója szerint ez igen sovány indok arra, hogy kitiltsák a schengeni övezetből. Logikusabb, hogy azért szálltak rá, mert a közösségi médiában bírálta a lengyel kormány igazságügyi reformját, amely (egyébként az Európai Bizottság álláspontja szerint is) felszámolja a jogszolgáltatás és a törvényhozás szétválasztását.

Mérgező gyanú

Végül szeptember elején a német kormány adott rövid időre szóló vízumot a politikai aktivistának, hogy az részt vehessen a Bundestag ülésén. Ez azonban nem oldja meg az ügy mélyén lévő problémát, nevezetesen azt, hogy felmerült a gyanú: a varsói kormány arra akarta kihasználni a schengeni jogrendszert, hogy ellehetetlenítse egyik politikai ellenfelét. Ez aláássa a schengeni rendszer lényegét, azaz azt, hogy az abban foglalt országok megbíznak egymásban, egymás jogszolgáltatásában, nem használják fel belpolitikai célokra annak kereteit.

És nem a Kozlovszka-ügy a lényeg, hanem az, hogy ha megnézzük az egész európai rendszert, akkor gyorsan kiderül, hogy annak lényegéhez tartozik a tagállamok és a különböző országokban működő jogi személyek, szerveztek, gazdasági vállalkozások egymás iránti bizalma.

A pénzmosás gyenge ellenőrzése Lettországban és Észtországban - hogy egy másik friss ügyet vegyünk elő - aláássa az egész európai pénzügyi rendszer integritását. Ha Málta (vagy Magyarország) letelepedési engedélyt ad kétes hátterű személyeknek, hozzájuttatva például oligarchákat az európai jogvédelemhez és a lehetővé téve szabad mozgásukat a schengeni határok között, az kiváltja a többi uniós állam bizalmatlanságát.

Gazdasági erőforrás

Nyilvánvaló, hogy ez nehezíti az EU-országok politikai egységének megteremtését, ám ugyanakkor komoly gazdasági gondokat is okoz. Európa gazdasági ereje részben belső piacának egységes jogszolgáltatásán alapul, ám egyben legalább ennyire támaszkodik a piacon tevékenykedők egymás iránti bizalmára is - hívja fel a figyelmet az FT cikkírója. A lényeg, hogy feltételezzük egymásról: egyikünk sem igyekszik inkorrekt előnyökre szert tenni a másik rovására. Ezt nem lehet egyszerűen jogi eszközökkel garantálni.

Azok a gazdaságok, amelyekben magas szinten van a gazdasági szereplők közötti bizalom, jelentős előnyben vannak azokkal szemben, amelyekben ez nincs meg. Ez ugyanis megolajozza az üzletkötéseket. Az a feltételezés, hogy a partner is elfogadja azokat az elveket és jogszabályokat, amelyek alapján üzletelünk, egyértelmű gazdasági erőforrás.

Következmények

A bizalom elvesztése nyomán például a belga hatóságoknak bizonyítékokat kellene kérniük lengyel partnereiktől a Kozlovzska-ügyben arra, hogy joggal akarják kitiltani a civil aktivistát Európából, ám kétséges, hogy ennek részletes szabályait ki lehet-e alakítani. Ha pedig nem szabályok szigorításával válaszolunk a bizalom elvesztésére, akkor nem következhet más, mint hogy búcsút intünk egymásnak, mindenki megy a maga útján - azaz a példát tekintve felbomlik a schengeni övezet.

És az FT publicistája úgy véli, hogy az integráció szétzilálásának a kisebb, kevésbé fejlett országok lehetnek a legnagyobb vesztesei. Sajnálatos módon a kígyó a farkába harap esete áll fenn. Az újabb, 2004 után csatlakozott kelet-közép-európai országok nyerték a legtöbbet azzal, hogy csatlakozhattak a kölcsönös bizalom európai rendszeréhez, ám olyan lépéseket tettek, amelyekkel aláássák azt.

A fotó forrása: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

gulyasgyula, 2018.09.24 17:31

@na4:.....A másik baj hogy amatőr Uniós politikusok azt se tudják mit szavaznak meg ...Olyanok mint a cselédek lesik a gazda kívánságát ...A külföldi hatalmak beavatkozásának sehol a világon nem volt jó vége ...Most se lesz ...Az unió már soha nem lesz a régi , megkezdődött egy nagyhatalmi játszma amit megpróbálnak ráerőltetni a lakosságra ... A bevándorlás miatt olyan nyomor lesz amilyen még a világon nem volt .....Lehet hozzá készülni a nyomorhoz elvtársak ...Ez nem olyan lesz mint a választások hogy legközelebb mi nyerünk ...Ebben a játékban csak vesztesek lesznek nagyon sokan és nagyon sokáig .....L E H E T --- G O N D O L KO D N I ....!!!!!!!!!!!!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix6, 2018.09.24 12:45

@zappara:
"1. az un. Brüszelben, jelentsen ez bármit is, jó ideje jobboldali többség van"

LOL
Ugye ezt csak viccnek szántad?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2018.09.24 12:03

@na4:
1. az un. Brüszelben, jelentsen ez bármit is, jó ideje jobboldali többség van
2. a cikk pont nem erről szól
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2018.09.24 08:19

Nem lenne baj az EU-val, de a ballibber brüsszeli hülyék szétverik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html