Von der Leyen: ez Európa "ember a Holdon" pillanata

Az Európai Bizottság bemutatta az európai zöld megállapodást, vagyis egy ütemtervet, arra, hogy miképp érhető el 2050-re az EU teljes karbonsemlegessége. Ennek előmozdítására az Európai Bizottság 100 milliárd eurós beruházási keretet is mozgósítana - jelentette be Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke.
Szabó Zsuzsanna, 2019. december 11. szerda, 16:59
Fotó: Európai Parlament

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán az új bizottság egyik legfontosabb célkitűzést, az európai zöld megállapodás (Green Deal) intézkedéscsomagjának menetrendjét mutatta be az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén.

Az európai zöld megállapodás az új növekedési stratégiánk - vezette fel az EB elnöke a Zöld megállapodást, amely szerinte egy olyan növekedés alapja lehet, amely "többet ad, mint amennyit elvesz".

Von der Leyen hangsúlyozta, elengedhetetlen, hogy az unió minél előbb elkötelezze magát a 2050-ig elérni kívánt karbonsemlegesség célkitűzése mellett. A terv véglegesítése zajlik, amelyhez az Európai Parlament hozzájárulására és a tagállamok jóváhagyására is szükség van, de a terv bemutatása "egy út kezdete", és ez

Európa "ember a Holdon" pillanata

- fogalmazott az EB elnöke.

Az EB szerint az európai zöld megállapodás meghatároz egy ütemtervet, amelynek intézkedései a tiszta, körforgásos gazdaságra való átállás révén ösztönzik az erőforrások hatékony felhasználását, megállítják az éghajlatváltozást, visszafordítják a biológiai sokféleség csökkenését és mérsékelik a környezetszennyezést. A stratégia felvázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket, egyúttal kifejti, hogyan lehet biztosítani azt, hogy az átmenet méltányos és inkluzív legyen.

Az európai zöld megállapodás a gazdaság összes ágazatát lefedi, köztük a közlekedést, az energiaágazatot, a mezőgazdaságot, az építőipart, az iparágak közül pedig az acélgyártást, a cementgyártást, az infokommunikációs technológiákat, a textilgyártást és a vegyipart.

Száz napon belül jön a jogszabály is

Annak érdekébe, hogy Európa 2050-re a világ első klímasemleges kontinensévé váljon és hogy ezt a célt jogszabályi formába öntsék, az Európai Bizottság vállalja, hogy 100 napon belül előterjeszti az első európai "éghajlat-politikai jogszabályt". Az éghajlatpolitikai és környezetvédelmi célok elérése érdekében az EB előterjeszt egy 2030-ig szóló

  • biodiverzitási stratégiát,
  • egy új iparpolitikai stratégiát,
  • egy cselekvési tervet a körforgásos gazdaság területén,
  • egy, a fenntartható élelmezést célzó, a termelőtől a fogyasztóig minden szakaszt lefedő stratégiát,
  • valamint olyan javaslatokat, amelyek a szennyezésmentes Európa megteremtését szolgálják.

Emellett a bizottság elnöke arra is ígéretet tett, hogy megkezdik a 2030-ra kitűzött európai kibocsátási célok szigorítására irányuló munkát, és reális ütemtervet dolgoznak ki a 2050-re meghatározott célok eléréséhez.

Sokba fog kerülni

Az Európai Bizottság szerint az európai zöld megállapodás céljainak teljesítése jelentős beruházásokat igényel és a 2030-ra kitűzött éghajlat- és energiapolitikai célok megvalósításához hozzávetőleg évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség.

Ilyen nagyságrendű beruházáshoz az állami és a magánszektor mozgósítására egyaránt szükség lesz - mutat rá a bizottság, ezért 2020 elején a testület előterjeszti a Fenntartható Európa beruházási tervet. Ennek értelmében az EU hosszú távú költségvetésének legalább 25 százalékát az éghajlatpolitikára kell fordítani, Európa klímabankjaként pedig az Európai Beruházási Bank fog további támogatást nyújtani.

Az Európai Bizottság 2020-ban a tervek szerint előterjeszt egy zöld finanszírozási stratégiát is azzal a céllal, hogy ösztönözze a magánszektor szerepvállalását a zöld gazdaságra való áttérés finanszírozásában.

100 milliárd euró a legkiszolgáltatottabbaknak

Mivel az egyes régiók és tagállamok eltérő helyzetekből indulnak, az EB tervei között szerepel egy méltányos átállási mechanizmus, amely azokat a régiókat fogja támogatni, amelyek nagymértékben függnek a fokozottan szén-dioxid-intenzív iparágaktól. A bizottság által javasolt mechanizmus az átmenetnek leginkább kiszolgáltatott polgároknak nyújt támogatást, hozzáférést biztosítva számukra átképzési programokhoz és az új gazdasági ágazatokban létrejövő munkalehetőségekhez. Erre von der Leyen szerint erre 100 milliárd eurós keretet mozgósítanának.

Az EB tervei szerint 2020 márciusában elindítana egy "éghajlati paktumot" is, amellyel lehetőséget biztosít a polgároknak arra, hogy hallathassák hangjukat és szerepet vállaljanak az új fellépések megtervezése, az információk megosztása, az alulról szerveződő tevékenységek elindítása és a mások által követhető megoldások bemutatása terén.

Az Európai Bizottság erről kiadott közleményében továbbá azt is hangsúlyozza, hogy az EU változatlanul kiáll majd a környezetvédelem terén megfogalmazott céljai és standardjai mellett a biológiai sokféleséggel és az éghajlattal foglalkozó ENSZ-fórumokon, és megerősíti zöld diplomáciáját. A G7-eket, a G20-akat, a nemzetközi egyezményeket és a kétoldalú kapcsolatokat egyaránt igénybe fogják venni ahhoz, hogy másokat is rávegyenek erőfeszítéseik fokozására, a kereskedelempolitikát pedig a fenntarthatóság biztosításának szolgálatába állítja, és partnerségeket épít ki balkáni és afrikai szomszédaival, hogy segítse őket saját átmeneteikben - olvasható az EB közleményében.

Szkeptikus hangok

A von der Leyen által bemutatott stratégiát nem fogadta egyértelmű öröm, a javaslathoz hozzászóló európai parlamenti képviselők között többen arra hívták fel a figyelmet, hogy ez az ambiciózusnak nevezett terv már kevés ahhoz, hogy 2050-re elérhető legyen a karbonsemlegesség, illetve volt olyan képviselő is, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a vizeinkre is legalább ekkora figyelmet kellene fordítani.

Az EB zöld megállapodásának bejelentése előtt kiszivárgott változatot környezetvédők is kritizálták már az Index szerint. A Greenpeace például arra hívta fel a figyelmet, hogy a terv nem elég ambiciózus: például arra hívták fel a figyelmet, hogy hiába határozza el a bizottság 2030-ra a károsanyag-kibocsátás 50-55 százalékos csökkentését az eddig tervezett 45 százalék helyett, ha a 2 Celsius-fokos felmelegedés elkerüléséhez addigra már legalább 65 százalékkal kellene csökkenteni a kibocsátást.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

na4, 2019.12.12 10:43

Az Európai Parlamenten a teljes elhülyülés tünetei kezdenek mutatkozni. Mázlista britek, akik hamarosan kikerülnek ebből a cirkuszból.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html