Vörösből narancsba borul Magyarország - Itt az új IMF-prognózis

Vörös helyett immár mályvaszínnel jelöli Magyarországot a térképen az IMF az őszi világgazdasági előrejelzésében (World Economic Outlook, WEO), miután kismértékben felfelé módosította idei és jövő évi GDP-növekedésére vonatkozó prognózisát. A színezés a 2013-as prognózison alapul, 2014-re már narancsszínben pompázhatnánk, Bulgáriához, Csehországhoz és Horvátországhoz hasonlóan.

A 2013-ra várt 0,2, illetve a 2014-re jelzett 1,3 százalék ugyanakkor még messze van kormány terveitől, hiszen a kabinet rendre 0,7 és 2,0 százalékkal számol, illetve Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrégiben 0,8-1 százalékos idei bővülésről beszélt. A javított IMF-prognózis sem változtat azon, hogy a feltörekvő európai gazdaságok között így is a leggyengébb tempót produkálja majd hazánk. (Igaz, régiónkban Szlovénia nálunk is rosszabbul teljesítve 1,4 százalékos recesszióra számíthat az idénre jósolt 2,6 százalékos csökkenést követően, ám délnyugati szomszédunkat - a szintén eurózóna-tag Szlovákiával és Észtországgal, valamint az azon kívül eső Csehországgal együtt - a fejlett gazdaságokhoz sorolja az IMF, nem pedig a feltörekvőkhöz.)

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

A World Economic Outlook őszi frissítésében a tavaszihoz képest mindemellett kisebb inflációval, magasabb munkanélküliséggel és nagyobb folyó fizetési mérleg többlettel számol. Utóbbi 2 százalékosra várt 2014-es értéke unikumnak számít a régióban, ahol a hajszálnyi bolgár többlet kivételével mindenütt deficitet jósol az IMF. Ami a pénzromlási ütemre vonatkozó előrejelzést illeti, itt is messze van a Valutaalap és a magyar kormány jóslata: az előbbi 2014-re 3 százalékot vár, utóbbi pedig a költségvetés tervezetében vitte le 2,8 százalékról 2,4-re a várakozását, miközben a piac ennél is alacsonyabb tempóra tippel.

Nagyításhoz kattintson a táblázatra!

*előrejelzés Forrás: Napi.hu, IMF
Kép: Napi.hu

A jelentés nem foglalkozik külön fejezetben Magyarországgal, hazánknak csak néhány említés jutott. Ezek egyike megállapítja, hogy miközben Délkelet-Európát az igen hideg tél és a súlyos nyári aszály is sújtotta, a kedvezőbb időjárás segít a magyar gazdaságnak. Hozzátették ugyanakkor, hogy Magyarország számára - Horvátországgal és Lengyelországgal együtt - átlagon felüli kockázatot jelent az eurózóna elhúzódó recessziója, a térséggel való erős kapcsolódásai miatt.

Globális kilátások

A globális gazdasággal kapcsolatban megállapítja: a növekedés még mindig gyenge, a lefelé mutató kockázatok még mindig megvannak, ám a felszín alatti mozgató erők változnak, amelynek eredményeként újabb kihívások jelennek meg, a tovagyűrűző hatások viszont nagyobb kihívást jelenthetnek - állapítja meg az IMF.

Utóbbival kapcsolatban a Valutaalap megjegyzi, hogy a piacoknak egyre inkább az a meggyőződése, hogy az amerikai monetáris politika lassan fordulóponthoz érkezik, ami egy váratlanul nagy mértékű hozamemelkedésben nyilvánult meg a hosszú lejáratoknál az USA-ban és más országokban annak ellenére, hogy a Fed egyelőre nem változtatott a kötvényvásárlási programjának volumenén. Ez a feltörekvő piacok számára kockázatot hordozhat - figyelmeztet az IMF -, ráadásul e gazdaságokban egyébként is mérséklődik a gazdasági aktivitás és az eszközök minősége is gyengül. A valutaalap ezért hangsúlyozza: körültekintő végrehajtás és világos kommunikáció a Fed részéről elengedhetetlen.

Kína is lassul, ami szintén hatással lehet több más gazdaságra, különösen a fejlődő és feltörekvő országokat is magába foglaló nyersanyagexportőrökre.

Emellett viszont még a régi problémák is megvannak - egyebek mellett az eurózóna fragmentált pénzügyi rendszere, valamint a fejlett gazdaságokban az aggodalomra okot adóan magas államadósság szintek. Ezek a gondok továbbra is megoldatlanok, amelyek új válság okozói is lehetnek - figyelmeztet az IMF.

A fő gazdaságokban a kilátásaikat javító intézkedések mielőbbi elfogadása szükséges, különben a világgazdaság középtávon is csak egy visszafogottabb növekedési pályára állhat rá. Ennek elkerülése érdekében az USA-nak és Japánnak egy hatásos és konkrét intézkedéseken alapuló középtávú költségvetési kiigazítási tervet kellene elfogadnia, az eurózónának erősebb valutauniót kell kialakítania és a pénzügyi rendszerét rendbe tenni. Kínának a lakossági fogyasztást kellene tartósan ösztönöznie az export és a beruházások felé irányuló keresletnövekedés miatt kialakult egyensúlytalanságokat ellensúlyozása érdekében. Több feltörekvő piacnak viszont a strukturális reformok új körét kell végrehajtania - véli az IMF.

A globális növekedés az IMF szerint átlagosan mindössze 2,5 százalékon alakult 2013 első félévében, a tavalyi év második felében megfigyelt ütemhez hasonlóan. Az IMF megjegyzi, hogy a fejlett gazdaságok növekedése valamelyest gyorsult, míg a feltörekvőké lassult. Utóbbiaknak a szerepe a globális gazdasági növekedésben ugyanakkor továbbra is jelentős. Az egyes csoportokon belül azonban még mindig jelentősek a különbségek mind a növekedésben, mind a gazdasági ciklusban elfoglalt helyük alapján.

A legfrissebb adatok a közeljövőre vonatkozóan némi javulást mutatnak, de a fejlett gazdaságok dinamikája közötti különbségek miatt a WEO továbbra is csak mérsékelt fellendülést vár, főleg a fejlett gazdaságoknak köszönhetően.

USA: a globális növekedéshez az impulzus várhatóan leginkább az Egyesült Államoktól jöhet, ahol a gazdaság gyorsabb ütembe válthat, amint a fiskális konszolidáció enyhül és a monetáris kondíciók támogatóak maradnak. Az idén végrehajtott jelentős - a GDP 2,5 százalékának megfelelő - pénzügyi megszorítást követően az USA gazdasága már a gyorsulás jeleit mutatja az ingatlanpiac fellendülésének, a növekvő háztartási vagyonoknak, az enyhülő hitelezési feltételeknek és a hitelfelvételek emelkedésének köszönhetően. Az IMF szerint az amerikai gazdaság az idei 1,5 százalék után 2014-ben 2,5 százalékkal bővülhet - feltéve, hogy a diszkrecionális közkiadásokra megvan a felhatalmazás, azok végrehajtása a vártnak megfelelően alakul és az adósságplafont időben megemelik.

Japán: a gazdaság várhatóan lassul 2014-ben a költségvetési szigorítások hatására. Ugyanakkor, az eddigi adatok alapján egy látványos fellendülés is lehet a japán jegybank kvantitatív és kvalitatív monetáris enyhítése, valamint a kormány defláció megszüntetésére és gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló, a GDP 1,4 százalékát kitevő pénzügyi stimulusának eredményeként. Az IMF szerint az új intézkedések a GDP-t 1 százalékkal emelhetik meg, igaz a bérek emelkedése továbbra is visszafogott. Az intézkedések hatására Japán strukturális hiánya 2014-ben a GDP 2,5 százalékával csökkenhet, ami a gazdasági növekedést a 2013-as 2 százalékos ütemről jövőre 1,25 százalékra húzhatja le. Egy újabb ösztönző csomaggal viszont ez a visszafogó hatás mérséklődhet, így a növekedés a jelenlegi előrejelzett értéknél magasabb is lehet.

Eurózóna: az üzleti bizalmi indexek a gazdasági aktivitás stabilizálódását mutatják a periférián, a magországokban pedig már a fellendülés jelei mutatkoznak. Bár a fiskális szigorítás az idei, a GDP körülbelül 1 százalékát kitevő mértékről jövőre a GDP kevesebb, mint fél százalékára mérséklődhet, a megszorítások enyhítésének pozitív hatását a periérián tapasztalható szigorú hitelezési feltételek visszafoghatják. Emiatt a valutaövezetben a 2013-as mintegy 0,5 százalékos zsugorodás után a gazdaság jövőre is csak egy százalék körüli ütemig gyorsulhat.

Kelet-Közép-Európa: a gazdasági növekedés fokozatosan gyorsulhat, az európai élénkülő keresletnek, valamint a javuló belső pénzügyi kondícióknak köszönhetően. Néhány kivétellel, a külső hatások által indukált kamatemelkedések hatása korlátozott lehet, részben az árfolyamgyengülések következtében.

Nagyításhoz kattintson a táblázatra!

Kína: az IMF szerint a kormány nem léptet életbe nagyobb ösztönző csomagot és megelégszik a korábbinál valamivel alacsonyabb növekedési ütemmel, amely összhangban van a gazdaság egy kiegyensúlyozottabb és fenntarthatóbb növekedési pályára állításával. Emiatt az IMF kissé lefelé módosította Kína növekedési ütemét: idén és jövőre is 7,5 százalék körüli ütemmel számol a valutaalap.

India növekedését viszont jelentősen lefelé módosította: 2013-ra 3,75, jövőre 5 százalék körüli növekedést vár a nemzetközi szervezet.