Obama a Fehér Ház előtt nyilatkozva kijelentette, hogy aláírt egy olyan rendeletet is, amely lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok büntetőintézkedésekkel sújtsa az orosz gazdaság kulcsfontosságú ágazatait. Az elnök hangsúlyozta, hogy az újabb szankciók bevezetését az orosz kormánynak a Krím annektálására vonatkozó döntése váltotta ki, amelyet a nemzetközi közösség elutasít.

A kibővített lista további 20 orosz állampolgárt tartalmaz, egy részük Putyinhoz közeli körökből - tudta meg a Reuters egy amerikai kormányzati tisztviselőtől. (Az angol nyelvű teljes listát itt találja.) Az USA szankcióval sújtja a mintegy 10 milliárd dolláros eszközállományú Bank Rossziját. A pénzintézetet, amelyet több orosz magasrangú kormányzati tisztviselő használ, kizárját a "dollárövezetből".

Kapcsolódó

Obama alárít egy olyan végrehajtási rendeletet is, amely szélesebb jogkört ad az amerikai kormányzatnak arra, hogy szankciókat alkalmazzon az orosz pénzügyi-, energia-, bányászati-, gépipari- és védelmi szektorokra.

Moszkva figyelmeztet: még visszaüthet a szankció

Az orosz külügyminiszter közben arra figyelmeztette az USA-t, hogy a szankciók bumerángként üthetnek vissza. Ne legyenek kétségek: minden ellenséges lépésre megfelelő választ fogunk adni - figyelmeztetett a külügyi tárca vezetője a Reuters szerint.

Oroszország kilenc amerikai tisztviselőt és törvényhozót tett a "feketelistára": Benjamin Rhodes és Caroline Atkinson helyettes nemzetbiztonsági tanácsadókat, John McCain amerikai szenátort, John Boehner,  képviselőházi elnököt, Harry Reid, az amerikai szenátus demokrata párti többségének vezetője, Mary Landrieu demokrata szenátort, Daniel Coats szenátort, Daniel Pfeiffer elnöki tanácsadót és Robert Menendez szenátort.

Orosz bizniszt haza!

Vlagyimir Putyin orosz elnök arra szólított fel orosz üzletembereket csütörtökön, hogy telepítsék haza a külföldön lévő vagyonelemeiket és számolják fel cégeiket, hogy segítsék Oroszország túlélését a Krím miatti nyugati szankciókkal és egy gazdasági visszaeséssel szemben.

A Reuters által felsorolt néhány külföldön jegyzett cég között a következőek találhatóak:

  • Mail.ru - Brit Virgin-szigetek
  • Rusal (aluminiumgyártó) - Jersey
  • Evraz (acélipari cég) - Egyesült Királyság
  • Polyus Gold International (Oroszország legnagyobb, a világ 10. legnagyobb aranybányája) - Jersey
  • Polymetal (arany és ezüstbányászat) - Jersey
  • Retailer X5 NV (élelmiszeripari kiskereskedő)- Hollandia
  • Retailer O'Key (élelmiszeripadi kiskereskedő) - Luxembourg
  • Yandex NV (internet) - Hollandia
  • CTC Media Inc. - Delaware, USA
  • Rusagro (agráripar) - Cyprus
  • Qiwi Plc. (pénzügyi)

Nem lesz EU-orosz csúcs

A Brüsszelben csütörtök délután megkezdődött uniós állam- és kormányfők tavaszi csúcstalálkozójának várható legnagyobb vitája az ukrán-orosz konfliktus és az arra adandó európai válasz lesz. Francois Hollande francia államfő a csúcstalálkozóra érkezve arra utalt, hogy az uniós vezetők a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtottak körét bővíthetik. Emellett a politikai kapcsolatok felfüggesztését említette, így a júniusi EU-Oroszország csúcstalálkozó lemondását. Ilyen körülmények között azt nem lehet megtartani - mondta Hollande.

Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy az EU csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóján újabb, Oroszország elleni szankciókról döntenek majd. Egyelőre a személyek elleni célzott intézkedéseket terjesztik ki, de ha Oroszország miatt tovább mélyül az ukrajnai válság, az EU továbblép a szankciós rendszer harmadik szakaszába, amely gazdasági büntetőintézkedéseket irányoz elő.

Szintén csütörtökön Hollande külügyminisztere, Laurent Fabius bejelentette, hogy Párizs októberre, a leszállítás időpontjára halasztotta a döntést arról, hogy az ukrajnai fejlemények miatt felfüggeszti-e az Oroszországgal két Mistral típusú hadihajó leszállítására kötött megállapodást.

Majdnem egyhangú orosz döntés

Korábban a nap folyamán az orosz törvényhozás alsóháza egy voks híján egyhangúlag jóváhagyta a Krím félsziget és Szevasztopol városának az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozásáról szóló, Moszkvában "államközinek" nevezett megállapodást, valamint a területek új jogalanyként befogadásáról szóló alkotmányos törvényt.

Szergej Lavrov külügyminiszter az ukrajnai orosz kisebbség megvédésével és az Ukrajnában szerinte nem szűnő törvénytelenségekkel indokolta a lépést. "A nacionalisták, az antiszemiták és más szélsőségesek akciói folytatódnak, akiktől az új (ukrán) hatóságok függenek" - mondta.

Ne ismerjék el Krímet!

Az ukrán parlament ezzel párhuzamosan az Ukrajna "felszabadításáért" folytatandó harcról fogadott el nyilatkozatot, amely szerint "az ukrán nép soha, semmilyen körülmények között nem hagy fel a Krím megszállóktól való felszabadításáért folyó harccal, bármilyen nehéz és hosszadalmas is legyen az". A nagy többséggel elfogadott dokumentum felszólítja a nemzetközi közösséget, hogy ne ismerje el a "Krími Köztársaságot", amely hétfőn kiáltotta ki függetlenségét, illetve a terület Oroszországhoz csatolását.

A Verhovna Rada nyilatkozatot fogadott el a krími tatárok jogainak védelméről is. Eszerint Ukrajna szavatolja "az őslakos krími tatár nép és más ukrajnai nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási sajátosságainak megőrzését és fejlődését".

Szűkülő nyelvi jogok

Gajdos István ukrajnai magyar parlamenti képviselő ugyanakkor azt mondta az ungvári Kárpáti Igaz Szó című lapnak, hogy az előkészületben lévő új ukrán nyelvtörvény jelentősen szűkítené a kisebbségek nyelvi jogait. A tervezet a jelenlegi tízről 30 százalékra emelné a kisebbségi nyelvek használhatóságának küszöbét, s a magyar tannyelvű oktatást az állam anyagi lehetőségeitől tenné függővé.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke kiemelte: a törvény tervezetében nem szerepel, hogy minden ember elidegeníthetetlen jogát képezi a nyelvek szabad használata a magán- és a közéletben, ami ellentétes a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával.

Két ukrán hadihajó orosz kézen

Eközben a Krím félszigeten, Szevasztopolnál orosz katonák elfoglaltak két ukrán hadihajót. A "Luck" és a "Hmelnickij" nevű korvettek mintegy 200 fős legénységet a szárazföldre vitték. Az orosz fegyveresek ukrán illetékesek szerint elfoglalták a Krímben az ukrán védelmi minisztérium rádió- és televíziótársaságának helyi csatornáját is.

Ugyanakkor a szakadár krími hatóságok elengedték Szerhij Hajduk ellentengernagyot, az ukrán haditengerészet parancsnokát. Hajdukot bilincsben vezették el szerdán az ukrán hadiflotta vezérkarának szevasztopoli bázisáról, amelyet aznap orosz katonák kerítettek hatalmukba.

Az ENSZ aggódik

A válság rendezése érdekében Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár csütörtökön Lavrovval és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt Moszkvában. A találkozó előtt a világszervezet vezetője elmondta, hogy rendkívül nyugtalanítja az ukrajnai helyzet kiéleződése, és arra szólította fel a feleket, hogy találjanak békés megoldást a krími konfliktusra.
Ukrajna ENSZ-nagykövete viszont arról beszélt, hogy Oroszország további katonai akcióra készülhet Ukrajna területén. Jurij Klimenko Genfben ENSZ-diplomaták előtt kijelentette: arra utaló jeleket lát, hogy Moszkva átfogó katonai beavatkozásra készül Ukrajna keleti és déli részén.

Vízumkötelezettség nem jó ötlet?

Brüsszelben az ukrán kormányfő, Arszenyij Jacenyuk azt hangoztatta, hogy nem kell kapkodni a vízumkötelezettség Oroszországgal szembeni bevezetésével, amelyet az előző nap helyezett kilátásba a kijevi nemzetbiztonsági és védelmi tanács. "Itt hétszer kell mérni, mielőtt egyszer vágsz (...) Egy ilyen kezdeményezés (...) aligha lenne hatékony eszköze az Oroszországra való nyomásgyakorlásnak" - mondta.

Az ukrán miniszterelnök Brüsszelben az Európai Néppárt vezetőinek találkozóján és az EU-csúcson vesz részt, és pénteken aláírja Ukrajna európai uniós társulási szerződésének politikai részét.