Atomerőmű-építés: zavarba jöttek a csehek

Vasárnap este a tévében vitázó cseh ipari miniszter elszólta magát: 2019-ben nem indítják el a nukleáris reaktorprojektjüket. Egy sor dolgot, köztük az állami támogatás kérdését is tisztázni kell még.
Szabó M. István, 2019. február 5. kedd, 08:30
Fotó: Wikipedia

Csehország valószínűleg nem áll készen arra, hogy az idén új nukleáris reaktorok építésébe kezdjen, mivel a finanszírozási forma még kérdéses - ezt mondta a Reuters szerint Marta Novakova ipari miniszter vasárnap este egy, a tévé által is közvetített nyilvános vitában.

A prágai kormányzat és a 70 százalékban állami tulajdonban lévő CEZ egyelőre nem jutottak közös nevezőre az új nukleáris egységek építésének finanszírozására vonatkozó vitában. "Ha figyelembe vesszük, hogy mi vár ránk, akkor én személy szerint úgy gondolom, hogy a projekt elindítása idén nem reális" - mondta Novakova. Márpedig az állami támogatás a kulcskérdés. Úgy véli, hogy az "meglehetősen jelentős lesz", és a "a pályázat részének kell lennie ".

Mindez azért érdekes, mert a magyar atomerőmű-építés, Paks II. brüsszeli vizsgálata - mely nagyrészt előidézte a projekt több mint 30 hónapos csúszását már azelőtt, hogy az első kapavágásra is sor került volna - részben éppen amiatt indult el, hogy Brüsszel számára világossá váljon a magyar kormány állami támogatása. A január közepén, négy és fél év kormánybiztosi, majd államtitkári tevékenység után kirúgott Aszódi Attila egy ideig kategorikusan tagadta, hogy az orosz hitelből épülő új paksi atomerőmű finanszírozása csak állami támogatással oldható meg, de amikor Brüsszel végül feltételekkel ugyan, de rábólintott a magyar nukleáris projektre, mindezt feledve, rendre csak a brüsszeli zöld jelzésre hivatkozott.

A CEZ egyszer, 2014-ben már feladta az atomerőmű-építést: a Temelinben tervezett a két új blokk terve azonban nemzetközi nyomásra meghiúsult. Az új elképzelés, melyben azonban évek óta lényegében patthelyzet alakult ki, így a bejelentéseken túl nem történik semmi, a Dukovany atomerőműre vonatkozik. A paksi atomerőmű rokonának is nevezhető termelőhelyen az 1974-ben kezdődött építkezés végül 4 darab VVER tipusú szovjet reaktor bekapcsolásával zárult 1987-ben. Az osztrák határtól alig 50 kilométerre lévő erőmű két új reaktorral bővülhet, a csehek elképzelése szerint az orosz, kínai és amerikai iparági szereplők versenyeztetését követően.

Ha lesz is az ügyben előrelépés, Ausztria - ahogyan azt Paks II. esetében is jelezte - fel fog lépni az atomerőmű-építés ellen.

HOZZÁSZÓLÁSOK