Probléma adódott - hogyan döntöttek egy 882 milliárd forintos ügyben?

A járvány miatt az állami bíróságok a korábbinál jóval alacsonyabb fordulatszámra kapcsoltak, ezért felértékelődhet a választott bíróságok szerepe. A járvánnyal dacolva nemrégiben videokonferencián döntöttek a világ egyik legnagyobb fakitermelő cégéről. Megoldás a vitás ügyekre.
Csernátony Csaba, 2020. május 6. szerda, 11:08
Fotó: Getty Images

A koronavírus-járvány miatt a bírósági forgatókönyvek is borultak, világszerte számos korlátozásra van példa. Több európai országban teljesen leálltak a bíróságok. míg például Magyarországon vagy Franciaországban csak részleges kényszerszünet van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a leglényegesebb ügyeket távolsági tárgyalásokkal, videokonferenciákkal igyekeznek kezelni.

"A bíróságok még az optimista becslések szerint is legalább hónapokig nem, vagy korlátozott kapacitással fognak működni. Az eközben felgyülemlett jogviták évekre előre leterhelhetik a bíróságokat, és újra eljöhet az évtizedekig húzódó, végtelen perek időszaka" - mondta a Napi.hu-nak László András Dániel, az LFB - László Fekete Bagaméry ügyvédi iroda partnere, nemzetközi választott bírósági ügyekre szakosodott ügyvéd.

Kvázi "saját bíróság"

Szerinte a bírósági kényszerszünet miatt felértékelődhet az úgynevezett választott bíróságok szerepe a vitás ügyek rendezésében. A lehetőség régóta adott: a cégek megegyezhetnek abban, hogy egy-egy szerződéssel kapcsolatos kérdéseiket az állami bíróságok helyett az általuk választott szakértőkre bízzák-e. Ők alkotják a választott bíróságot, amely az esetleges vitás ügyekben döntést hozhat.

"Az érintett  cégek már az eredeti szerződésben kiköthetik, hogy a választott bíróság kezébe adják a problémás ügyeket. Emellett lehetőség van arra is, hogy utólag állapodjanak meg arról, hogy a választott bírósághoz fordulnak vitájukkal. A választott bíróság ítéletét minden esetben ugyanúgy elismerik és végrehajtják, mint a rendes bíróságok ítéleteit" - tette hozzá László András Dániel.

Előrébb tartanak

A választott bíróságok alkalmazása nemzetközi szinten is bevett szokás, nem csak nagyvállalatoknál, hanem kisebb cégek esetében is. Különösen, hogy profi intézmények "nyújtanak" ehhez hátteret: Magyarországon a MKIK mellett működő Kereskedelmi Választottbíróság, a külföldi szervezetek között van például a párizsi nemzetközi kereskedelmi kamarai választott bíróság (ICC), vagy a londoni nemzetközi választott bíróság (LCIA).

Ezek az intézmények üzleti szolgáltatásként menedzselik a választott bírósági eljárásokat, például tárgyalót biztosítanak, vezetik a jegyzőkönyvet, szükség szerint szolgáltatják az eljárás általános szabályait. Persze a hagyományos tárgyalási gyakorlatnak betett a koronavírus-járvány, ám a választott bíróságok, ha nem is konkrétan a járvány miatt, de felkészültek az ilyen helyzetekre. "Az állami bíróságok sok országban gyakran csak most kezdik kiépíteni a személyes részvétel nélküli tárgyalások infrastruktúráját, a választott bírósági intézmények ebben már jóval előrébb járnak" - tette hozzá az LFB partnere. Éppen a járványidőszakban zajlott le egy globálsi jelentőségű ügy.

Hetvenfős videótárgyalás

"Egy nemzetközi szakértőkből álló választott bíróság két hétig tartó tárgyaláson döntött volna a braziliai Sao Paolóban arról, hogy a világ egyik legnagyobb fakitermelő cége, a brazil Eldorado 15 milliárd brazil reál, körülbelül 255 millió euró, vagyis több mint 882 milliárd forint értékű tulajdonjogát a brazil Batista család által birtokolt J&F Groups vagy az indonéz Widjaja család által kontrolált Paper Excellence szerzi-e meg.  A járványhelyzet miatt a tárgyalást félbe kellett szakítani, és a három különböző földrészről érkező, több mint 70 résztvevőnek haza kellett utaznia. Ezt követően a tárgyalást videókonferencia keretében folytatták le, így tartani tudták az eredeti menetrendet. Az alig egy éve kezdődött ügyben így akár fél év múlva ítélet is lehet " - mondta László András Dániel.

A választott bírósági világot azért sem érte felkészületlenül a járvány, mert az eljárások gyorsasága és a klímaváltozásra tekintettel a környezetkímélő megoldások eleve előtérben voltak. Például már 2018 végén elfogadták az úgynevezett szöuli protokollt, amely a videókonferenciáknál követendő legjobb gyakorlatot rögzíti. "Mivel a választott bírósági eljárások egyik sarokköve az eljárás bizalmassága, sem a tárgyalások, sem az ítéletek nem nyilvánosak, az eljárásokban alkalmazott technológiai megoldások biztosítják a felek üzleti titkainak védelmét" - tette hozzá a szakember.

Utólag is érdemes

László András Dániel szerint a választott bírósági megoldás mellett szól, hogy míg a nemzetközi ügyekben az egyik állam bíróságainak ítélete alapesetben nem végrehajtható egy másik országban, addig a választott bírósági ítéletek tiszteletben tartását a külföldi választott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló úgynevezett. New York-i egyezmény szavatolja. "Ez az ENSZ történetének egyik legsikeresebb nemzetközi egyezménye, amelyhez 163 állam csatlakozott, biztosítva, hogy a választott bírósági ítéleteknek a világ csaknem bármely pontján érvényt lehessen szerezni" - hívta fel a figyelmet László András Dániel.

A cégeknek tehát érdemes megfontolni, hogy egy jogvitát nem a rendes bíróságok, hanem valamely választott bíróság elé visznek, akár abban az esetben is, ha eredetileg nem kötöttek ki a szerződésben választott bíróságot.

Rákaphatnak?

A járványhelyzet miatt nem csupán nemzetközi szinten, hanem belföldi partnerek között is egyre népszerűbb a választott bíróságok bevonása a céges jogvitákba, amelyek szerepvállalása a jövőben tovább erősödhet. A járvány miatt kirobbanó vitás ügyek rendezése ugyanis akár utólag megbízott választott bírósággal is menedzselhető.

A világ meghatározó intézményi választott bíróságaihoz hasonlóan a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett működő Kereskedelmi Választottbíróság speciális szabályokkal és külön iránymutatással segíti a peres feleket vitáik gyors, hatékony elintézésére.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK