Az OAO Gazprom, Oroszország legnagyobb vállalata, földgázexport-monopóliuma, amely már az olajkitermelésben és a bankszektorban is terjeszkedik, nehézségei dacára a Bloomberg becslése szerint a 2012-es 37,9 milliárd dolláros eredményével ismét megelőzi nagy vetélytársát, az Exxon Mobil Corp.-t. Ennek ellenére az óévben 18 százalékkal zuhant részvényeinek árfolyama, mert az ágazat legnagyobb tőkeberuházási programjára használja csaknem teljes nyereségét, mint például a Távol-Keletre irányuló tervezett exportterminál és csővezetékek, valamint az Európába gázt szállító, a hagyományos tranzitországokat elkerülő tenger alatti vezetékek építése − pedig valamennyi előrejelzés szerint az európai fogyasztás csökken. A befektetőknek erős kétségeik vannak e beruházások hatékonyságával és gazdaságosságával kapcsolatban.

A Gazprom tavaly 53 milliárd dollárt költött beruházásokra, így csak nyereségének 7 százalékát fizette ki osztalékként, a legkevesebbet a világ tíz vezető energiacége közül. (Az Exxon 23, a PetroChina 45 százalékot juttatott befektetőinek.) Ebben meghatározó volt elemzők szerint a Kreml politikai céljainak elérése, így a kellemetlenkedő tranzitországok kizárása az exportból − ezért a politikai vezetés támogatásával megépült az Északi Áramlat első vezetéke és megkezdték a Déli Áramlat munkálatait is. Mindezt annak ellenére, hogy az Európába vezető jelenlegi vezetékek is csak 70 százalékos kihasználtsággal működnek, és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) számításai szerint a földrész gázfogyasztása 2015-re évi 550 milliárd köbméterre mérséklődik, ami a 2010-eshez képest 3,5 százalék csökkenés.

Kelet-Szibériában Vlagyimir Putyin elnök személyesen adta áldását a jövő nagy reménysége, az ázsiai piac meghódítására szánt 45 milliárd dolláros megaprojektre, a Csajanda gázmező kitermelésére, egy 3200 kilométeres vezeték építésére és egy gázcseppfolyósító üzem építésére az lng-tartályhajók indítására szánt vlagyivosztoki kikötőben. A probléma, hogy nincsenek aláírt szerződések a kínai szállításokra és Pekinggel több mint egy évtized alatt sem sikerült megállapodni a gáz árában. E piac jelentősége azonban kétségtelen. A Skolkovo Business School szakértői szerint 2030-ra egyedül Kína földgázszükséglete a jelenlegi évi 150 milliárdról 430-450 milliárd köbméterre nő. A térség más országait is célba vették: októberben írtak alá 20 évre szóló szállítási szerződést indiai cégekkel.

Az Ázsia felé fordulás távlati hasznosságát az elemzők nem vonják kétségbe, ám a tempót erőltetettnek tartják. Emiatt enyhíteni próbálják a "beruházási dühöt". Andrej Klepacs gazdasági miniszterhelyettes az év végén közölte, idén visszafogják a beruházásokat mintegy 23 milliárd dollárra − azonban az elemzők figyelmeztetnek arra, hogy ez a múltban nem igazán sikerült. Gázüzletágának beruházásaira 2011-ben a tervezettnél 56, 2012-ben 25 százalékkal költött többet a vállalat. Klepacs jó jósnak bizonyult: a Gazprom igazgatótanácsa néhány nappal nyilatkozata után, karácsony előtt bejelentette, hogy a cég a korábban tervezetthez képest 28 százalékkal, 23 milliárd dollárra csökkenti idei beruházásait.

Az európai piac igényeinek elmaradása az orosz gázvezetékek kapacitásától, az olcsóbb palagáz néhány éven belül várható megjelenése mellett közvetlenebb veszély is van: Damoklész kardjaként függ a Gazprom feje fölött az EU által tavaly szeptemberben indított eljárás, amelyet az az orosz cég árpolitikája és szerződési feltételei miatt folytatnak. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat több országgal, legutóbb Lengyelországgal megállapodott az árak csökkentéséről. Ha bűnösnek mondják ki a Gazpromot, a kirótt bírság összege meghaladhatja a 13 milliárd dollárt − írta a Russia Beyond The Headlines.