Megéri igénybe venni az önkéntes nyugdíjpénztárra járó adókedvezményt (x)

Mára közismert tény, hogy idős éveinkben sajnos nem támaszkodhatunk majd csupán az állami nyugdíjra. Ahhoz, hogy felhőtlenül élvezni tudjuk a nyugdíjaskort, egész egyszerűen szükségünk van öngondoskodásra. A legtöbben a nyugdíjbiztosítást választják, de nézzünk meg egy másik formát: egy régi motorost, az önkéntes nyugdíjpénztárat (ÖNYP-t). A továbbiakban áttekintjük azt is, hogyan tudjuk a maximalizálni az adókedvezmény mértékét.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak továbbra is népszerűek

Az ÖNYP egyike az állam által is hivatalosan elismert nyugdíj megtakarítási formáknak, és igazi matuzsálemnek számít a nyugdíjcélú megtakarítások között. Már a '90-es évek közepétől elérhető a piacon - épp ezért a munkavállalók többsége már találkozhatott vele.

Korábban számos cég a cafeteria rendszeren belül ezt a megtakarítási formát finanszírozta dolgozóinak. A becslések szerint a befizetések 30-40 százaléka a munkáltatóktól érkezett.

A rendszer azonban 2019-től megváltozott, és bizonyos elemek után, köztük az önkéntes nyugdíjpénztár után is a munkáltatóknak többlet adót kell fizetnie. Épp ezért számos vállalkozás döntött úgy, hogy nem fizeti tovább a dolgozók részére.

Habár a régi fénye emiatt kissé megkopott, továbbra népszerű megtakarítási forma. Előnye, hogy kisebb havi összeggel indítható, mint egy nyugdíjbiztosítás - egész pontosan már havi 4000 forinttól is elérhetőek bizonyos konstrukciók.

Kinek érdemes önkéntes nyugdíjpénztárat indítania?

Felmerülhat a kérdés, hogy mely korosztályok számára lehet előnyös ez a konstrukció. Szakértőink szerint alapvetően három csoport az, akik számára ez a termék jobb opció lehet a többi nyugdíjcélú megtakarítási formánál.

A fent említett okok miatt azoknak a fiataloknak érdemes ebben a termékben gondolkodni, akik szeretnének öngondoskodást indítani, viszont még nincs meg az anyagi biztonságuk egy drágább havidíjhoz. Később pedig, amikor már magasabb összegű bevétellel rendelkeznek, természetesen növelhető a havi befizetés mértéke többletköltség nélkül, rugalmasan.

A fiatalok mellett azoknak is jó döntés lehet ezt a konstrukciót választani, akiknek kevesebb mint 15 éve van hátra nyugdíjig. Ennek oka, hogy hogy az ÖNYP keretében hazai államkötvényekbe, értékpapírokba fektetik pénzünket, amely rövid távon biztonságos, kiszámítható hozamot jelent.

Végül, de nem utolsó sorban pedig azok számára is érdemes az ÖNYP megtakarítást választani, akiknek munkáltatója korábban fizette ezt a cafeteria keretén belül. Ez esetben ugyanis megéri folytatni a befizetéseket.

Most pedig nézzük meg, hogyan vehetjük igényben a konstrukció további előnyét: az évi 20%-os adójóváírást, és mire érdemes figyelni.

Az ÖNYP-re vonatkozó adóvisszatérítés

Mivel az állam is felismerte, hogy már azokat is megcsapja a közelgő nyugdíj válság szele, akik 8-10 éven belül vonulnak nyugdíjba, így igyekszik ösztönözni az öngondoskodást. Ezért az államilag elismert nyugdíjcélú megtakarítások esetén 20%-os adóvisszatérítést biztosít, amit a személyi jövedelemadónkból igényelhetünk vissza.

Ezek az összegek azonban konstrukcióként maximalizálva vannak, az ÖNYP esetében 150.000 forintban. Fontos kiemelni, hogy ez nem azt jelenti, hogy évente 150.000 forintot utalnak vissza a nyugdíjszámlánkra, hanem azt, hogy az éves befizetésünk 20%-át kapjuk vissza.

De nézzük meg, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban! Ha egy kisebb havi összeggel, például 5000 forinttal számolunk, akkor az éves befizetésünk 60.000 forint lesz (12 hónap x 5000 forint). Mi pedig ennek a 60.000 forintnak a 20%-át, vagyis 12.000 forintot igényelhetünk vissza az SZJA-nkból.

A 150.000 forintos éves adóvisszatérítés előnyét akkor maximalizálhatjuk, ha havonta 62.500 forintot fizetünk be. Ekkor ugyanis az összes, éves befizetés 750.000 forint lesz, aminek a 20%-a 150.000 forint.

Pozitívum az ÖNYP esetében, hogy lehetőség van eseti, nagyobb befizetésre is. Ha például öröklés útján jutunk nagyobb összeghez vagy évközi bónuszt kapunk, úgy ezt is lehetőségünk van befizetni a nyugdíjszámlánkra. A befizetett összeg ugyanúgy beleszámít az adóvisszatérítés összegébe, mint a havi befizetés, ezzel is növelve az adójóváírás összegét.

Negatívum azonban, hogy hiába fizetünk be 1 millió forintot a számlánkra, nem kapjuk vissza annak 20%-át. Ez esetben elviekben 200.000 forint ütné a markunkat, ám a megszabott limit miatt csak 150.000 forintot térítenek vissza.

Ki kell emelni, hogyha két nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezünk, azzal növelhető a visszatérített összeg. Ha például az önkéntes nyugdíjpénztári számlánk mellett nyugdíjbiztosítási vagy nyugdíj előtakarékossági számlán is gyűjtjük a megtakarításunkat, akkor az éves visszaigényelhető adójóváírás összege már 280 000 forint lehet.

Az adóvisszatérítés igénylése az önkéntes nyugdíjpénztár esetén szerencsére egyszerű, nem igényel különösebben sok időráfordítást, vagy szaktudást. Az alábbi linken lépésről lépésre megmutatjuk az igénylés folyamatát, illetve a további részleteket az adókedvezménnyel kapcsolatban.

Hozzájuthatunk-e a megtakarításunkhoz a nyugdíjkorhatár elérése előtt?

A kérdésre adott válasz meglehetősen összetett. Tudnunk kell, hogy alapvetően egy rugalmas konstrukcióról van szó, hiszen lehetőség van szüneteltetni a befizetést, vagy bizonyos keretek között növelni, csökkenteni a havi megtakarítás mértékét.

Ebben a kérdésben azonban kevésbé flexibilis az ÖNYP. Pénzünköz alapvetően a nyugdíjkorhatár elérésével férünk hozzá díjmentesen - ez tehát az ideális eset.

Ennél korábban csak kellemetlen feltételekkel jutunk hozzá pénzünkhöz. Ki kell emelni, hogy a megtakarításokhoz 10 évig egyáltalán nem is férünk hozzá. Ezt követően bár felvehető, a befizetésink után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

Nézzünk is meg erre egy példát!

Péter 40 évesen indított önkéntes nyugdíjpénztárat, amit rendszeresen fizetett. Azonban 55 évesen, egy szerencsétlen baleset következtében szüksége lett pénzre. Egyéb megtakarítás híján kénytelen a nyugdíjra szánt pénzéhez nyúlni.

Fontos tudni, hogy a befizetett összeg, vagyis a tőkerész után fizetendő adó évenként sávosan változik, melyet az alábbi táblázat mutat meg.

Mivel Péter az indítás utáni 15. évtől szeretne hozzájutni a pénzéhez, a befizetett tőke 60%-a után 15%-os személyi jövedelemadót, és további, 17,5%-os szociális hozzájárulási adót kénytelen fizetni. Péternek ez idő alatt összesen 8 millió forintja gyűlt össze az önkéntes nyugdíjpénztárban, melyből a befizetett tőke 4,5 millió forint volt, ennek 60%-a után, 2,7 millió forintból kell tehát adóznia.

Az SZJA ebben az esetben 405.000 forint, a SZOCHO pedig 459.000 forint, összesen tehát 864.000 forintot kell adóznia.

Megjegyzés: A hozamokat 3 évente egyszer vehetjük fel adómentesen.

Sajnos ez nem túl kedvező, viszont teljesen logikus, hiszen az ÖNYP ténylegesen egy nyugdíj megtakarítás, nem pedig balesetbiztosítás. Úgy kell rá tehát tekintenünk, mint a pénzre, amiből az időskori megélhetésünket fedezni tudjuk. Épp ezért csak a legszükségesebb esetben érdemes idő előtt feltörni a megtakarítást.

Más nyugdíjcélú konstrukciók

Cikkünkben bemutattuk a legfontosabb tudnivalókat az ÖNYP-vel kapcsolatban, és rávilágítottunk, mely korosztály számára érdemes ezt a lehetőséget választani. Ki kell azonban emelni, hogy más nyugdíjcélú megtakarítási formák is léteznek a piacon, amelyek a többi korosztály számára, vagy éppen egyéni igényeink miatt előnyösebbek lehetnek számunkra.

Ha például 20-30 évünk van hátra nyugdíjig, akkor érdemes például nyugdíjbiztosítást választani, hiszen jóval több hozamot érhetünk el. Ugyanis ebben az esetben nem hazai, hanem külföldi részvényekbe, értékpapírokba fektetik a pénzünket; nem függ tehát a hazai gazdasági teljesítménytől a várható hozamunk.

Ha pedig szélesebb termékpalettát szeretnénk, szintén nem az ÖNYP felé billen a mérleg nyelve. Hiszen itt viszonylag korlátozott a termékek száma, amelyek közül választhatunk: bankonként általában 3-5 közül.

Ha bizonytalanok vagyunk, melyik konstrukciót válasszuk, érdemes szakmai portálokon tájékozódni, vagy független szakértő ingyenes tanácsadását kérni. De bármelyik opció mellett is tesszük le a végső voksunkat, mindennél fontosabb tényező az idő. Minél előbb kezdünk el ugyanis öngondoskodást indítani, annál több pénzünk gyűlik össze a nyugdíjszámlánkon.