Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Amíg a fejlett nyugati országok egymás után vezetik be a szigorításokat a drónokkal kapcsolatban, addig a világ elmaradottabbak részein épp most kezdik felfedezni a technológiában rejlő lehetőségeket.

Európában és az USA-ban is sok problémát okoz a drónokkal kapcsolatos előírások megalkotása. Az Európai Parlament például csak a nyáron hagyta jóvá a drónok biztonságos használatát garantáló új szabályokat és a repülésbiztonsági szabályok korszerűsítését. Ez számos dolgot előírt, például hogy csak olyan drónok építhetők, amelyek működés közben nem sodornak mást veszélybe, illetve a drónoknak kockázati besorolásuk alapján különböző biztonsági funkciókkal kell rendelkezniük.

A lépésre azért is szükség volt, mert egyes előrejelzések szerint a civil dróntechnológia tíz éven belül elérheti az uniós repülési piac mintegy tíz százalékát, azaz másképp fogalmazva az évi mintegy 15 milliárd eurót. Az Európai Bizottság (EB) szerint az iparág mindemellett 2050-ig 150 ezer munkahelyet hozhat létre. Éppen ezért EB a jövőben kidolgozza a részletes és egységes uniós szabályzást, amely többek közt a drónok maximális sebességét vagy egymástól kötelezően megtartandó távolságát is tartalmazni fogja.

Jól látható, hogy a biztonságos használaton van a fő hangsúly, ahogy az USA-ban is, ahol a helyi Szövetségi Légiközlekedési Felügyelet (FAA) hasonló aggályokat fogalmazott meg a nyár folyamán. A drónok rendelkezhetnek olyan tulajdonságokkal, melyek hasznosak a társadalomnak, de ahhoz, hogy könnyebben lehessen integrálni a drónokat a légi közlekedésbe, az FAA a következő 12 hónapban elkészíti a drónhasználók által kötelezően követendő irányelveket.

Pixabay

Ezek a gondok Magyarországra is jellemzőek, hiszen miközben itthon akár a százezer főt is elérheti a drónhasználók köre, nagyon kevesen vannak azok, akik szabályos, eseti légtérhasználati engedéllyel is rendelkeznek. És akkor még nem beszéltünk a magánélet védelméről: emlékezetes, a drónok megjelenésével hány filmsztár és egyéb ismert ember szólalt fel az ellen, hogy immár drónokkal repülnek a házaik fölé, s onnan készítenek fotókat, videókat a bulvárlapoknak.

Nem csak pizzarendelésre

A szabályozás körüli gondok pedig akadályozzák a technológia elterjedését, ami vélhetően szerepet játszik abban is, hogy hiába jelentette be még 2013 végén Jeff Bezos, az online kiskereskedelmi óriás, az Amazon tulajdonosa - és nem mellesleg a világ jelenlegi leggazdagabb embere -, hogy elindítja az Amazon Prime Air nevű szolgáltatást, amelynek keretében drónokkal szállítanák ki a megrendelt árut - de ennek elterjedésére még várni kell.

Pixabay

Mindez persze nem azt jelenti, hogy ne terjednének a drónok a nyugati világban, jó példa erre az EU-s várakozás a jövőbeli növekedésben. Mindemellett jelentésében az FAA is kiemelte, hogy már most több esetben hasznosnak bizonyult a technológia, például amikor a tűzoltókat segíti vagy amikor egy rádiótorony meghibásodását kell gyorsan leellenőrizni és gyorsabb kiküldeni egy drónt, minthogy egy munkatárs felmásszon a torony tetejére. Írtak egy konkrét példáról is, mely szerint idén év elején két szörföst egy drón mentett ki az óceánból Ausztrália partjainál, úgy, hogy ledobott nekik egy önfelfújó gumimatracot.

Ahol már a napi életre is hatással van

Afrika is meglátta a lehetőséget a drónokban. Nem is akárhogy, a kontinens országai egymás után jelentik be a fejlesztéseiket. Azt tudta például, hogy a világ első kereskedelmi célú drónszolgáltatása Ruandában indult?

A hegyekkel övezett országban nagyon régóta problémát okozott ugyanis, hogy nem jutnak el időben a gyógyszerek, a vér a balesetekhez, kórházakban fekvő betegekhez, vajúdó nőkhöz. A megoldást Zipline nevű kaliforniai startup rögzített szárnyú drónjai jelentik, melyeket katapulttal lőnek ki. A repülő eszköz ezután a célpont fölé repül, ahova a levegőből dobja le egy ejtőernyő segítségével a szükséges eszközöket, aztán visszarepül a kiindulópontjára. Amint pedig kicserélték benne az elemeket, mehet is a következő kör.



A módszer bejött, olyannyira, hogy immár a második központot építették fel az országban, így a vérellátást 100 százalékban drónokkal biztosítják már Ruandában. Ez nem meglepő, ha tudjuk, hogy amíg egy út autóval sokszor több órányi hegyi ösvényen való zakatolást jelent, addig drónnal fél órányi repülőtávot. Nem túlzás, volt olyan konkrét esett, amikor 4 órányi autózás helyett 20 perc alatt volt a helyszínen a drón. Márpedig egy bő vérzéssel járó szülésnél vagy egy balesetnél ez az élet és a halál közötti különbséget is jelentheti.

A programban résztvevők is tudják: ez csak a kezdeti lépés, a végső megoldás az lenne, ha a drón nem csak orvosi eszközöket szállítana, hanem összegyűjtené és szállítaná a diagnosztikákat az ország elmaradottabb részeiből az orvosi laboratóriumokba. Ehhez persze fejlettebb technológia kell, olyan, ami le is tud szállni.

Hasonló program zajlik kelet-afrikai Tanzániában is, ahol a német fejlesztési ügynökség (Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit, GIZ) segítségével szállítanak egészségügyi felszereléseket olyan világtól elzárt részekre, mint például Viktória tó legnagyobb szigetére, a Ukerewe-szigetre, ahova csak ritkán jár a komp.

Más problémára, de hasonló elven gondolkodnak Nigériában is. Ott ugyanis, a több mint 20 milliós főváros, Lagos állandó dugói okoznak fejtörést, így a hely kormány azon gondolkodik, hogy drónokkal szállítanak ki egészségügyi eszközöket a balesetekhez. Hasonló lehetőség egyébként Nairobiban, Kenya fővárosában is felmerült.

Nemcsak az életet védi, hanem az értékeket is

A fenti problémákon túl Afrika más területeken is hasznát veszi a dróntechnológiának. Ilyen például a marokkói Atlan Space nevű startup, amely az általa kifejlesztett mesterséges intelligenciát (MI) használja arra, hogy a drónok segítségével az olyan illegális tevékenységeket buktasson le, mint az orvhalászat, az illegális fakitermelés vagy éppen bányászat.

Unsplash

A módszer lényege az MI-ban van: amikor ugyanis egy drón például egy hajó fölé ér, akkor annak segítségével állapítja meg, hogy az egy séta-, tartály-, esetleg halászhajó. Ezután a rendszer meghatározza azt is, hogy olyan vizeken van a hajó, ahol engedélyezett a halászat, vagy olyanon, ahol tiltott.

Amennyiben ez utóbbi, úgy a drón a mesterséges intelligencia segítségével rögzíteni képes a hajó pontos helyét, azonosítóját, a személyzet számát és mindezt műholdak segítségével azonnal továbbítja a hatóságok felé. A parti őrség pedig egyből indíthatja az egységeit az illegális tevékenységet végző hajók felé. Ezzel pedig rengeteg pénz és energiát tudnak megspórolni, hiszen nem kell állandóan őrjáratozni, amivel nemcsak a munkatársaik tudnak közben hasznos munkát végezni, de az üzemanyagköltséget sem kell elkölteni, mivel a drónok akár egy 800 kilométeres kört és képesek lefedni. Ám természetesen nem ez a fő költség, amit megspórolnak: egyes becslések szerint az illegális halászok évente 2,3 milliárd dollárnyi, azaz mai árfolyamon nagyjából 653 milliárd forintnyi kárt okoznak a nyugat-afrikai országoknak.

Hasonló elven védik a kontinens déli részein az elefántokat és rinocéroszokat az illegális vadászoktól, míg a nemzetközi szankciók által sújtott Szudánban az "Első Repülő Robot Farmer" program keretében veszik fel a harcot az elsivatagosodás ellen. A módszer lényege, hogy először drónokkal mérik fel egy adott terület környezeti állapotát, majd a levegőből leszórják a fák magjait magokat a megfelelő helyre.

Egy másik drónokkal foglalkozó startup pedig azért küzd, hogy lecsökkentse azt évi 35 milliárd dollárt, amennyiért az afrikai országok minden évben élelmiszert vásárolnak. Miután a fekete kontinens lakóinak 60 százaléka él városokon kívül, így jelentős mértékben függnek a helyi mezőgazdaság teljesítményétől. Nem is csoda, hogy Afrikai Fejlesztési Bank a következő évtizedben 24 milliárd dollárt kíván elkölteni az agrárkultúra fejlesztésére vagy inkább megváltoztatására.

Pixabay

Az Aerobotics nevű cég ugyanis olyan mesterséges intelligenciával szereli fel a drónjait, amelyek segítségével a farmerek nemcsak a terményhozamot tudják növelni, de a költségeiket is csökkenthetik. A drónok felvételei alapján meg tudják állapítani, ha kártevő pusztítja a termést, sőt hosszú távú trendeket is fel tudnak állítani. Mindennek köszönhetően az adatok szerint a programban részt vevő gazdáknak legalább 10 százalékkal sikerült növelniük a termésátlagot. A cég sikere után immár jelen van az USA-ban, Oroszországban és az Egyesült Királyságban is, ám partnereinek 85 százalékát ma is Dél-Afrika adja.

Persze Afrika sem csak a sikerektől zeng: sok helyen, a nyugati világhoz hasonlóan máig a szabályozás jelenti a fő akadályt - hívja fel a figyelmet Frederick Mbuya, a Világbank tanácsadója a CNN-nek. Szerinte a néha túlzó licencdíjak is nehezítik a startupok indulását, de mindezzel együtt - még ha az általuk alkalmazott technológiát máshol is használják - a drónok vélhetően sokkal jobban át fogják alakítani az afrikaiak életét, mint a világ egyéb részein. Ebbe az irányba mutat, hogy csak az elmúlt egy évben több ország (többek közt Kenya, Ghána, Tanzánia) fejlesztette előremutatóan a drónokra vonatkozó előírásait.

Nyitókép forrása: AFP/Amos Gumulira