Nagy lépés előtt Magyarország - mikor jöhet a sebességváltás?

Bár az 5G-fejlesztések versenyfutásában Magyarország nem áll rosszul, az iparági szereplőknek még így is nagyon komoly kérdésekre kell megoldásokat találniuk meglehetősen rövid idő alatt. Arról, hogy Magyarország mennyire áll készen az 5G bevezetésére, mikor lehet realitás egy országos 5G hálózat elindítása, illetve hogy az iparági szereplők előtt - a vezetékes hálózatok vonatkozásában - milyen kihívások tornyosulnak, Kis Alberttel az Invitech nagykereskedelmi és hálózatfejlesztési vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
Szabó Zsuzsanna, 2019. április 16. kedd, 12:09
Fotó: Getty Images

- Magyarország telekommunikációs hálózata milyen állapotban van, mennyire alkalmas az 5G bevezetésére?

Az 5G hálózatoknak létfontosságú részeleme lesz a vezetékes, optikai infrastruktúra. Ezen a területen: gerinchálózati és lefedő, hozzáférési (access) hálózati szintről szoktunk beszélni, ezeket külön-külön érdemes vizsgálni.

A magyarországi távközlési gerinchálózat jelentős része mintegy 15-20 éve létesült, ekkor még a régióban kiemelkedően jónak számítottunk. Jelentős gerinchálózati nyomvonalfejlesztés azóta nem történt Magyarországon. Lefedettség szempontjából most nagyjából ott tartunk, ahol a környező országok, de azok a hálózatok részben korszerűbbek. Magyarországon 2-3 országos gerinchálózat létezik, ezek közül az egyik az Inviteché, ami egy jelentős érték. Ezen kívül jellemzően területi hálózatok vannak. Európában is nagyon hasonló a kép egyébként: általában 2-4 országos gerinchálózat, és kisebb területi rendszerek jellemzőek.

A hozzáférési hálózatok esetében általában a szélessávú lakossági hálózatokra gondolunk. Ezen a területen számos fejlesztés folyik például a Szupergyors Internet Program (SZIP) keretében is. A hozzáférési hálózatok szempontjából egyébként vegyes a kép: vannak olyan területek, ahol 2-3 párhuzamos optikai alapú rendszer is kiépült. Vannak viszont olyan területek, ahol egyáltalán nincs optikai lefedettség, csak rezes hálózat. Ezeket le kell cserélni, ami költséges beruházásokat jelent. Összességében tehát úgy gondolom, nem állunk rosszul. Fontos, hogy a vezetékes hálózatok fejlesztésénél a leendő mobil hálózati igényeket is figyelembe vegyük.

Lecsökkent a hub-szerepkör
Magyarország 15-20 éve még a Kelet- és Nyugat-Európa közötti információs sztrádán abszolút központi szerepet töltött be, hiszen a nemzetközi távközlési infrastruktúra Magyarországon ment keresztül. Előrébb tartottunk, mint a környező országok és nálunk építették ki jelenlétüket először a régióban a nagy nemzetközi távközlési és tartalom szolgáltatók. Kis Albert szerint ez az exkluzív szerep mára lecsökkent, a környező országokban is sok infrastruktúrafejlesztés történt és liberalizálódott a piac, de a versenyhelyzet is megváltozott. Emellett Magyarország ma nemzetközi mércével még mindig viszonylag kevés adatközponti kapacitással rendelkezik - hazánkban jelenleg csupán egy TIER III-as minősítésű adatközpont van, ami egyébként az Inviteché -, és az elmúlt 10 év alatt a régióban sokkal intenzívebb fejlesztések történtek. Ahhoz tehát, hogy Magyarország egy komoly információs "hub" legyen, sokat kell még tenni - véli a szakember.

- Az elmúlt időszakban - de mostanában főleg a barcelonai Mobil világkongresszus apropóján - egyre-másra jelentenek be 5G-hez kapcsolódó fejlesztéseket, azt az érzést keltve, hogy most már nagyon közel állunk e hálózatok elindításához. Tényleg ennyire közel lenne az 5G hálózatok megjelenése?

- Sok pilot projekt fut, megjelentek már 5G készülékek is. A barcelonai világkongresszus is szinte csak az 5G-ről és a hozzá kapcsolódó alkalmazásokról szólt. A piaci szereplők nagy vonalakban már látják, hogy mi kell az 5G-hez és lényegében tudják, hogy mit fog hozni - például jelentős sávszélesség-növekedés mellett késleltetéscsökkenést, vagy hogy ugyanazon a hálózaton egymástól nagyon eltérő alkalmazásokra lehet megoldást kínálni -, és már az is látszik, hogy a hálózat műszakilag miként fog felépülni, a szabványosítás ugyanis eléggé előrehaladott stádiumban van. Ezek a technológiák belátható időn belül elérhetőek is lesznek. A költségek is tervezhetőek: lényegében látszik, hogy miként kell fejleszteni a mobilhálózati oldalon. Az is világos, hogy ezt a hálózatot nem lehet a vezetékes infrastruktúrától elválasztani, optikai hálózat nélkül ugyanis az 5G nem képzelhető el. Ami viszont a nagyobb kérdés meglátásom szerint, hogy mi lesz a bevételi oldallal, miből lesz forrás a hatalmas beruházási költségekre.

- Milyen nagyságrendű költségeket kell elképzelni?

- A költségek meghatározó része a mobilszolgáltatóknál fog jelentkezni. A frekvenciapályázatok országonként nagyon eltérő, akár tízszeres különbségű költségeket jelentenek. Az értéklánc egyik fontos eleme az optikai átviteltechnika, ahol például az Invitech is együtt tud működni a mobilszolgáltatókkal. A jelenlegi becslések azt feltételezik, hogy az 5G hálózatok állomásainak sűrűségét adott területeken akár a mostani tízszeresére kell növelni. Ha figyelembe vesszük azt, hogy az optikai eléréssel rendelkező állomások arányát is jelentősen növelni kell, ráadásul sokkal rövidebb idő alatt, mint amennyi alatt a mostani állapotba eljutottunk, akkor az látszik, hogy itt nagyon látványos fejlesztésekre van szükség a vezetékes optikai hálózat területén is.

Kis Albert, az Invitech nagykereskedelmi és hálózatfejlesztési vezérigazgató-helyettese, fotó: Németh Dániel

- Az Invitechnek milyen típusú fejlesztésekre lenne szüksége ahhoz, hogy az 5G generálta dinamikusan fejlődő környezetben versenyben tudjon maradni?

- Mi arra alapozhatunk, hogy van egy jelentős, országos lefedettségű hálózatunk, egy gyakorlatilag az egész régióban egyedülálló, TIER III-as minősítésű - adatközpont-infrastruktúránk, és van egy hosszú távra visszatekintő, bizalomra épülő együttműködésünk a nagy mobilszolgáltatók legtöbbjével. Mi biztosítjuk a számukra szükséges optikai infrastruktúra jelentős részét és azt gondolom értjük az igényeiket.

Az 5G-értékláncban a vezetékes optikai infrastruktúrának és az intelligens transzporthálózatnak nagyon fontos szerepe lesz. Mi azt gondoljuk, hogy ebben nekünk komoly tapasztalatunk van és arra törekszünk, hogy ennek a környezetnek szereplői legyünk a jövőben is. Ehhez viszont a meglévő hálózatainkat nekünk is bővíteni kell, illetve a lefedettséget is szükséges növelni. Közelebb kell mennünk a mobiltornyokhoz, illetve több tornyot kell elérnünk. Itt értelemszerűen olyan hosszú távú üzleti modellben gondolkodunk, ami lehetővé teszi, hogy nagy volumenű infrastruktúrafejlesztéseket hajtsunk végre. Az átviteltechnikai rendszerelemeknél viszont speciális elvárások jelentkeznek az 5G kapcsán, ma még a jövő kérdése, hogy itt fogunk-e tudni együttműködni a mobilszolgáltatókkal, vagy ezeket ők maguk kívánják létrehozni. Mi erre is nyitottak vagyunk.

A mobil 5G fejlődésével a hálózati szempontok mellett, az adatközpontok és a hosting területen is megjelennek új igények. Ebben szintén jól állunk: már előkészítettük azokat a bővítéseket, amelyeket viszonylag gyorsan meg tudunk lépni.

Összességében az 5G-s világban az együttműködésre, a hálózatmegosztásra való hajlandóság technológiai okokból és gazdasági kényszerűségből is vélhetően nagyobb lesz - legalábbis én erre számítok. Meggyőződésem, hogy ebben a folyamatban - a mobil piacon közvetlenül nem érdekelt, független szereplőként - win-win helyzeteket tudunk kialakítani a mobilszolgáltatókkal.

- Mennyire kedvez az itthoni gazdasági, szabályozási környezet ezeknek a jelentős beruházásoknak a végrehajtásához?

Az elmúlt 2-3 évben lényegesen nagyobb volumenű infrastruktúrafejlesztések indultak el a távközlés területén is, mint a korábbi években - és az ehhez szükséges feltételeket részben újra fel kellett építeni. Sokkal többet és sokkal rövidebb idő alatt szeretnénk építeni, mint amire képesek lennénk a kompetencia, az emberi erőforrás, és az eszközök korlátos volta miatt. Ezért drágább a fejlesztés és nehezebb megvalósítani bizonyos elemeket. A helyzet kialakulásához egyébként a SZIP-projekt is hozzájárult, mivel rengeteg fejlesztést indukált, de ezek kifutásával véleményem szerint a helyzet stabilizálódni fog és vissza fog térni egy kicsit nagyobb ütemű, de normalizálódó fejlesztési környezet.

Kis Albert, az Invitech nagykereskedelmi és hálózatfejlesztési vezérigazgató-helyettese Fotó: Németh Dávid

A másik gazdasági vonatkozás a szektort érintő különadók, ezek csökkentése és/vagy a fejlesztések támogatására való felhasználása, a fejlesztési hajlandóságot tovább növelhetné. Ami pedig a szabályozási környezetet illeti: ma Magyarországon nagyon nehéz létesíteni. Bonyolult és lassú az engedélyezés - ez a szolgáltatókra komoly terhet ró. Ezen három irányból lehetne segíteni: egyszerűsíteni kellene a folyamatot, emellett javítani lehetne az infrastruktúrához való hozzáférést is, illetve jobban kellene koordinálni ezeket a fejlesztési projekteket. Ezek a tényezők nem újak a piaci szereplők számára, és szerencsére a szabályozó foglalkozik velük. Továbbá olyan fórumokon is előjönnek ezek a kérdések, mint az 5G Koalíció. Itt is tudjuk, hogy nincs elég optikai infrastruktúránk az 5G-hez, és a szakmai műhelyekben keressük a megfelelő megoldásokat.

- Más európai országhoz képest ezek a szabályozási korlátok mennyire hátráltatják a beruházások megvalósulását?

- Nyugat-Európában sem egyszerűbb hálózatot fejleszteni, mint Magyarországon. Minél keletebbre megyünk, általában annál lazábbak a szabályok. Ennek megfelelően ott gyorsabban lehet megvalósítani a projekteket, de ezzel párhuzamosan sajnos a "káoszfaktor" is emelkedik. Amit viszont több országban is láttam - főleg városi környezetben -, hogy összehangolják a fejlesztéseket. Egyszer építenek egy nagyon nagy kapacitású modern infrastruktúrát és a továbbiakban az összes szolgáltató ezt használja. Ebben szerintem van logika.

- Korábban többször rebesgették a piacon egy állami szereplő megjelenését. Mennyire realitás ez?

Azt gondolom, hogy állami szereplő nélkül is tudna működni ez a piac, együttműködésre viszont szükség van valamilyen szinten minden hálózat és infrastruktúra tulajdonos között. Én a meglévő infrastruktúra lehető legjobb kihasználására törekednék és az új fejlesztésekben a hangsúlyt párhuzamos hálózatok kiépítése helyett azon területekre helyezném, ahol nincs más alternatíva.

Kis Albert, az Invitech nagykereskedelmi és hálózatfejlesztési vezérigazgató-helyettese Fotó: Németh Dávid

- Az 5G-vel párhuzamosan szokták emlegetni a dolgok internetét (IoT) is, azaz az összekapcsolt eszközök kommunikációját. Ezeknek a hálózatoknak a kiépítését mennyiben hátráltathatják a fent említett hiányosságok? Illetve mikor válhat realitássá az országos lefedettség?

Az IoT alapvetően nem a nagy sávszélességről szól, hanem arról, hogy iparág-specifikusan, a teljes értékláncot lefedő, teljes megoldást kell biztosítani. Ebben az értékláncban nem feltétlenül kell 5G, ilyeneket ma is tudunk létrehozni. Az IoT terjedése azonban az 5G-től függetlenül elindult. Egy alap IoT hálózathoz a lefedettség kialakítása egy komolyabb távközlési szolgáltatónak nem egy óriási feladat. Nem azért nincs több országos lefedettségű IoT hálózat, mert ezt nem lehet létrehozni, hanem mert ezt az igények határozzák meg. Azonban, ha késleltetésre különösen érzékeny környezetről van szó (például ipari robotok összehangolt mozgása vagy önvezető autózás), ott előjönnek az egyéb rádiós technológiák hátrányai, és itt lesznek olyan igények, amelyeket csak 5G technológiával lehet megoldani.

Az 5G szolgáltatás elindítását egyébként sem úgy kell elképzelni, hogy felkapcsolják a hálózatot és azonnal lesz országos lefedettség mindenhol. Ez egy folyamat. Az 5G hálózati lefedettséget először ott fogják kiépíteni, ahol megfelelő sűrűség van és nagy az alkalmazásigény - azaz nagyvárosokban, specifikus ipari környezetben, kiemelt tesztjellegű helyszíneken. Véleményem szerint pár éven belül biztosan nem realitás, hogy olyan lefedettség épüljön ki, amely révén mindenhol önvezető autók tudnak közlekedni.

- A magyar folyamatok mennyire különböznek a nemzetköziektől?

A magyarországi mobilhálózatok minősége a világ élvonalába tartozik és látszik egy nagyon komoly szándék abban, hogy az 5G-ben se maradjunk le. Ebben kormányzati elhatározás is van, hiszen sokan gondolják, hogy az egész gazdaság versenyképességét is meghatározzák ezek a technológiák és számít, hogy egy ilyen rendszer, milyen minőségben, milyen sebességgel kerül bevezetésre. Egyébként nem érzem azt, hogy valamiben nagyon le lennénk maradva, sok területen a gazdasági fejlettségünkhöz képest átlagon felül teljesítünk.

Nemzetközi szinten azt látjuk, hogy a mobil szolgáltatók egy fő fókusz területe az 5G hálózatokon majdan működő alkalmazások kérdésköre, míg a szükséges vezetékes infrastruktúrát sok helyen erre szakosodott infrastruktúra szolgáltatók fogják biztosítani. Ez Magyarországon is egy lehetséges irány, és ebben az Invitech - független infrastruktúra szolgáltatóként komoly szerepet tud vállalni.

Karrierív
Kis Albert 2018. májusa óta az Invitech nagykereskedelmi és hálózatfejlesztési vezérigazgató-helyettese, ezt megelőzően 2017 októberétől az Invitech hálózat- és infrastruktúrafejlesztési igazgatójaként dolgozott. Kis Albert több mint 20 éves vezetői tapasztalattal rendelkezik a távközlési szektorban. Pályáját a HungaroDigiTelnél kezdte majd a Novacom és Pantelnél műszaki vezetőként üzemeltetési, fejlesztési és it területek irányításáért volt felelős. 2005-től műszaki igazgatóként a Pantel majd Invitel nagykereskedelmi területén dolgozott, 2009-től az Invitel International majd a Turk Telekom International műszaki vezérigazgató-helyetteseként és igazgatósági tagként a műszaki, it és operáció területeket vezette. Kis Albert a Temesvári Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát.

Cikkünk az Invitech szakmai együttműködésével készült.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2019.04.16 12:22

Magyarország jelenlegi valós sebessége 1G.
O1G
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html