Iskolákban tanítaná a kormány, mi a fake news

Bárhova kattint, bármit beír a neten, annak nyoma van és lesz 30 év múlva is. Ezekkel az adatokkal egyrészt az életünket is meg lehet könnyíteni, másrészt egy kis kutatással nagyjából minden adat elérhető bárkiről és az könnyen bűnözők kezébe kerülhet. A legnagyobb veszélyben a fiatalok vannak, ezért a magyar kormány a következő években több ezer szakértőt képez ki, hogy a diákoknak az iskolákban többek közt azt is megtanítsák, mi az a fake news. És azt tudta, hogy már tényleg ott tartunk, hogy a bankok a hitelminősítés során az ügyfél közösségi média adatait is használják?
Dzindzisz Sztefan, 2018. január 15. hétfő, 07:08
Fotó: Shutterstock

Cikkünk az átlagosnál hosszabb, a fontosabb fejezeteket ide kattintva éri el:

Biztosan Önnel is előfordult már, hogy rákeresett valamire az interneten, majd napokon keresztül hasonló termékekről, vagy szolgáltatásokról jelentek meg minden meglátogatott honlapon hirdetések.

Ez egy automata működése, de mi magunk is hozzájárulunk ahhoz, hogy egyre több mindent megtudjanak rólunk a cégek, hiszen ma már szinte mindent megosztunk magunkról: a Facebookra kitesszük, ha elutazunk, ha költözünk, ha gyerekünk születik, de applikáción gyűjtjük kedvenc zenéinket, filmjeinket, külön applikációt használunk arra is, hogy megmutassuk barátainknak, hol ülünk éppen, ahogy az is könnyen megtudható, miket szeretünk vásárolni, mivel töltjük a szabadidőnket.

Nagyjából az egész életünk elérhetővé válik azon technológiákon keresztül, amelyek alapvető feladata az lenne, hogy egyszerűsítsenek az életünkön. Ez részben működik is: ezen adatoknak köszönhetően kaphatunk kedvezményes kupont a kedvenc termékünkre a szolgáltatónktól, így fogja tudni előbb a cég, hogy mire van szükségünk, mint mi magunk. Megtörtént eset például, hogy egyszer egy fiatal lánynak egy nagy áruház terhesvitaminokat ajánlott. Az édesapa felháborodott, hogy miért teszik ezt, ám idővel kiderült, hogy valóban terhes volt a lány, noha még ő maga sem tudott róla. Akkor hogyan? A bolt észlelte, hogy megváltoztak a vásárlási szokásai, például több bőrápolót vett, az erre a célra készített program pedig az összegyűjtött adatokból levonta a megfelelő következtetést.

Az ilyen szolgáltatásoknak kétségkívül vannak előnyei, ám természetesen veszélyei is. A kérdés, hogy hol van a határ a magánszféra és azon adatok között, aminek köszönhetően kényelmi szolgáltatásokat kaphatunk. "A magánélet már nem egy szociális norma" - mondta erre a Facebook-alapító Mark Zuckerberg még 2010-ben. Meg is magyarázta gondolatait: "amennyiben az emberek több mindent megosztanak magukról, úgy a világ nyitottabb és összekapcsoltabb lesz. Ezáltal pedig egy jobb világot építhetünk."

Na, most képzeljük el, hogy egy arctalan ember egy képernyő mögött a világ másik végén hozzáfér pontos tartózkodási helyünkhöz, ahhoz, hogy milyen irányba, milyen sebességgel haladunk. Valójában ez az ember létezik. Vegyük példának bármely gps-szolgáltatót, vagy akár az AccuWeather időjárás-előrejelző applikációt, amely akkor is pontosan tudja, hol vagyunk, ha nem állítjuk be a helymeghatározást a telefonunkon. Hogyan? Egyszerűen megnézi a wifi-routerünk ID-jét és levonja a megfelelő következtetést. Ezt az adatot pedig értékesíti.

És ez csak egy egyszerű példa. Természetesen e cégek, ahogy minden, hasonló cipőben járó társaik, határozottan állítják, hogy az adatokat csak jóhiszeműen használják. Ezt akár el is hihetjük, ám azt sem nehéz belátni, hogy ha a kényes információk megvannak, úgy azokat valaki rosszindulatúan is felhasználhatja.

Úgymond "csak" el kell lopni az adatokat. Ekkor sokan legyintenek, hogy ezek a nagy cégek biztosan odafigyelnek a biztonságra. Ez is igaz, dollármilliókat, esetleg milliárdokat költenek rá, ám nem ez lenne az első eset, amikor felhasználók millióinak adatai kerülnek nyilvánosságra: megesett ez többek közt a Yahoo-val és a LinkedInnel is. Néha elég egy banális hiba, hogy megtörténjen a baj. A világ egyik legnagyobb spamküldő szervezete idén márciusban például véletlenül 1,4 milliárd emailcímből álló adatbázist tett nyilvánossá. Nem szándékosan, egy hibás biztonsági másolat miatt történt az egész. Az emailcímek mellett a felhasználók személyes adatai, valódi nevek, IP-címek még lakcímek is nyilvánosságra kerültek.

Vagy egy másik példa: néhány Harvardra járó diák kitalálta, hogy megkeresik az Airbnb hirdetések ingatlanjait. Amikor ugyanis feladunk egy hirdetést, a cég garantálja, hogy nem kerülnek ki az adataink, amíg nincs megkötve az üzlet, addig csak a keresztnév érhető el, illetve egy hozzávetőleges koordináta a lakáshoz. Ugyanakkor az USA-ban nyilvánosak a szavazólisták, amelyet bármely ügyvéd kikérhet és azon a néven kívül a lakcím, a telefonszám és a születési idő is megtalálható. A két adat összevetésével pedig 40 százalékos pontossággal meg tudták határozni a hirdetések pontos lokációját. Hiába van tehát rendkívül szigorú adatvédelem az Airbnb-nél, egy egyszerű adatigényléssel offline módon is vissza lehetett fejteni a szálakat.

A magyar kormány is készül

Az adatlopások során viszont viszonylag kevés szó esik az egyik leginkább veszélyeztetett korosztályról, a Z-generációról, azaz azokról, akik a kétezres években születtek - véli Mádi-Nátor Anett kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Services Zrt. vezérigazgató helyettese. Ők ugyanis már "digitális bennszülöttek", számukra teljesen természetes a mobil és okoseszközök használata, így az it-biztonság koncepcióját sem értik. Amíg a szüleik korosztályában még bele van égetve, hogy vigyázzon a személyiére, adataira, esetleg ne vegye fel a telefont, ha privát számról hívják, belőlük ez teljesen hiányzi" - mondta a szakember.

Éppen ezért szerinte a digitális biztonságot az iskolában kellene oktatni. Amennyiben ez kimarad, márpedig ma még teljesen hiányzik a nevelésből, úgy az hamar nagyon komoly köztársadalmi problémává válhat - prognosztizált Mádi-Nátor, aki szerint a kivételt csak azok a fiatalok jelentik, akiknek szülei külön foglalkoznak ezzel a kérdéssel.

A maygar kormány 2016 szeptemberében fogadta el a Digitális jólét programon (DJP) keretén belül kidolgozott Magyarország digitális gyermekvédelmi stratégiáját (DGYS), amely alapvetően azokat a témákat járja körül, hogy mit is kellene tenni annak érdekében, hogy a gyerekek tudatosan, értékteremtő módon és biztonságosan tudják használni az internetet - mondta a Napi.hu érdeklődésére Farkas Attila Erik, a DJP állandó szakértője.

Véleménye szerint a következő években a biztonságos internethasználat érdekében "jelentős tudatosítási folyamatnak"  kell történni, amelynek fontos eleme az oktatás. Nemcsak a gyermekeké, hanem az őket tanító pedagógusoké, a szülőké és mindazoké, akik hivatásszerűen gyermekekkel foglalkoznak. Ezért például a szociális ellátórendszerben, az igazságszolgáltatásban és a bűnüldözésben dolgozók képzése is része a DGYS-nek - mondta Farkas.

A szakember szerint a kormány célja a "tudatos és értékteremtő internethasználat" ösztönzése. Tudatosak legyenek abban, hogy milyen dolgokat osztanak meg magukról, például milyen fotókat töltenek fel a közösségi oldalakra, milyen módon jelennek meg a közösségi felületeken. Ide kapcsolódik az is, hogy sokan az elektronikus játékok internetes felületeiről jutnak tovább olyan oldalakra, amelyek károsak lehetnek a számukra. Éppen ezért a játékfelületek biztonságos használatának tudatosítása is ugyanúgy része a programnak.

A tudatosításba az is beletartozik, hogy a készülő Nemzeti Alaptantervbe (NAT) bekerülhetnek a digitálisbiztonsággal kapcsolatos kérdéskörök is. A cél az, hogy a pedagógusképzésből néhány éven belül ne kerüljön ki olyan tanár, aki nem ismeri és nem tudja kezelni ezeket a problémákat - magyarázta a szakértő, aki szerint legalább ennyire fontos, hogy a gyermekek felismerjék azokat a helyzeteket is, amikor internetes zaklatás érintettjeivé válnak.

Ez ugyanis egy kettős dolog. A fiatalok egyszerre elszenvedői a netes zaklatásoknak, de sok esetben ők maguk a zaklatók. Nagyon fontos, hogy ilyen esetben sem szabad kriminalizálni őket, inkább úgynevezett resztoratív, vagyis helyreállító sérelemkezelés s módszerét indokolt alkalmazni azaz maga az iskola, szakértők bevonásával tudja kezelni a problémát és megtanítani, hogy hogyan használja helyesen az internetet - mondta ezzel kapcsolatban a Digitális Jólét Program állandó szakértője.

Farkas szerint legalább ennyire fontos a médiatudatosságot is elterjeszteni. Nagyon fontos lenne, hogy már a gyermek is felismerjen egy úgynevezett fake news-t, a hamis híreket, információkat és felismerje, ha zaklatás áldozata - mondta a szakember, aki szerint a tudatosítással összefüggő programok már elindultak, a tudatos internethasználattal foglalkozó szakértők segítik a pedagógusok munkáját az általános és középiskolákban.

Mit és hogyan oktatnának? - a hivatal válaszol
Internetes zaklatás
Az internetes zaklatás, a cyberbullying nagyon változatos képet mutat: a megszégyenítés, a lejáratás, a személyes adatok közzététele, a kínos képek terjesztése a közösségi hálózatokon, csoportokban egyaránt ide tartozik, ahogy a zsarolás és a megfélemlítés is. A DGYS megalkotásakor nem csak arra törekedtünk, hogy kiküszöbölhetőek legyenek az internethasználat során a gyermekeinkre leselkedő veszélyek, kockázatok, hanem hogy mindeközben az internet nyújtotta lehetőségekkel minél hatékonyabban tudjanak élni. Az internetes zaklatás területén különbséget kell tenni a gyermekek oktatása és a felnőttek felkészítése között. Olyan mozgóképes tartalmakra van szükség, amelyek bemutatják, hogy milyen válasz-stratégiákkal lehet kivenni a szelet egy zaklató vitorlájából, hogyan lehet a zaklatót elbizonytalanítani. Praktikus információkra van szükség annak kapcsán, hogy kikhez lehet fordulni, ha baj van. Éppen ezért 2017. szeptemberétől minden köznevelési intézmény oldalán megtalálható a Nemzeti Köznevelési Portál egy aloldalára mutató hivatkozás, ahol egy az Emberi Erőforrások Minisztériuma által készített gyűjtés, részletes útmutató található a magyar gyermekvédelmi rendszer működéséről az online környezetben történő gyermekveszélyeztetéssel kapcsolatban. A portált felkeresők útmutatást kaphatnak arra, hogy hova és kihez tudnak fordulni a veszélyeztetettség felmerülése kapcsán.
Számítógépes játékok
A videojátékokban egyszerre kockázatok, és figyelemre méltó pedagógiai lehetőségek is rejlenek. A számítógépes játékhasználatnál a függőség lehetséges kialakulása az egész online problémakör egyik kulcskérdése. Olyan súlyú probléma, amire a világban mindenütt keresik a választ. A minőségi videojáték azonban fontos személyiségfejlesztő eszköz. A komplex fejlesztésben a videojátékok nagyon erősek, a játék során egyszerre több képesség is fejlődik, mint például a szem-kéz koordináció, a gyors helyzetfelismerés és reagálás, a döntéshozatali képesség, a stratégiai-logikai gondolkodás és a csapatmunka, amelyek rendkívül fontosak az életben való boldoguláshoz. Mindezek ráadásul, jelentős mértékben hozzájárulnak a digitális kompetenciák, a digitális írás-, és olvasástudás fejlesztéséhez is.
Hamis hírek (fake news)
A hamis hírek esetében nem csupán a tények és vélemények megkülönböztetéséről, a világ eseményeinek eltérő értelmezéséről, hanem a tudatos megtévesztésről, szándékos manipulációról van szó. Sajnos a világban a hamis hírek (fake news) felismerésére nincs egyértelmű gyakorlat. Ahhoz, hogy ezeket felismerjük, szerteágazó médiarendszerre, keresztolvasásra és alapos szövegismeretre van szükség. Mindezeket a médiaműveltség fejlesztésével lehet elérni. Éppen ezért az országszerte megtalálható DJP Pontokon a szülők számára térítésmentes, érzékenyítő-tudatosító médiaműveltség-képzéseket indítunk, amelyek felkészítést nyújtanak az internethasználat kérdéseiben.
Képzések
- Az Országos Bírósági Hivatal Nyitott Bíróság programjának keretében bírák és bírósági titkárok látogatnak el középiskolákba, ahol rendhagyó osztályfőnöki órákon tartanak előadásokat a diákoknak az alapvető jogi ismeretekről. A program 2018-as tematikájában kiemelt helyen szerepel az online térben felmerülő veszélyekkel és az ott elszenvedett jogsérelmekkel kapcsolatos ismeretátadás.
- Az ügyészségi és bírósági dolgozók képzésének első üteme 2017. november közepén indult, az első ütemben a kiberbűnözéssel foglalkozó munkatársak képzésére került sor.
- A rendőrség a rendőrségi dolgozók részére egy akkreditált, kreditpontot érő e-learning tananyagot készített, és elindította a képzést, amelynek célja a biztonsági és technikai tudás mellett az iskolai bűnmegelőzési tevékenységhez szükséges ismeretek átadása.
- Az Országos Rendőr-főkapitányság, a Legfőbb Ügyészség és az Országos Bírósági Hivatal együttműködése alapján a képzésen már részt vett rendőrségi dolgozók, bírák és ügyészek részvételével megyei szinten szakmai rendezvényeket (workshopokat) tartanak, amelyen a gyermekekkel a különböző szakterületen kapcsolatba kerülő jogalkalmazók megosztják egymással gyakorlati tapasztalataikat.
- A képzés kidolgozásával párhuzamosan a rendőrség a Legfőbb Ügyészség közreműködésével elkészítette a biztonságos internethasználattal kapcsolatos iskolai bűnmegelőzési koncepciót. Az iskolai bűnmegelőzési foglalkozások tematikáját úgy állították össze, hogy az a 3. és 12. osztály között igazodjon a tanulók életkori sajátosságaihoz. Ez a tájékoztató, tudatosságnövelő program nem csak diákokat, hanem a pedagógusokat és a szülőket is meg kívánja szólítani.

Ezen felül a megújult Digitális Jólét Program Pontokon (régi E-Magyarország pontok) úgynevezett DJP mentorok várják majd az adott településen kérdésekkel rendelkező szülőket, diákokat. A mentorok keresni fogják a kapcsolatokat a köznevelési intézményekkel is - fogalmazott Farkas. Arra a kérdésre, hogy ebből mikorra lehet valóság, elmondta, hogy a rendszer kialakítása folyamatban van, és reményeik szerint a főbb üzenetek, amelyek arról szólnak, hogyan tudjuk a netet tudatosan és jól használni, elkerülni a veszélyeket rövid időn belül el fognak érni a legtöbb gyermekhez, fiatalhoz.

Fényképet soha!

Természetesen a probléma minden korosztályt érint, így felmerül a kérdés, hogy mennyire kell félnünk. Én például olyan képet sehova se rakok ki magamról az interneten, amin a közösségi vagy magánéletem is látható - mondja egyből Kiss-Máté Csanád, az allas.hu adatbiztonsággal is foglalkozó fejlesztője, aki elismeri, hogy ez talán kicsit paranoid hozzáállás, ám ő nem akar kockáztatni. "Csak olyan véleményt posztolok ki bárhova, amit az utcán bármikor el mernék kiáltani. Volt, aki a nyilvános Twitter-fiókján kritizálta a főnökét, aztán csodálkozott, hogy egy hét múlva nem volt állása. Sosem tudhatod, lehet, hogy a posztodnak 10 év múlva lesz hatása, amikor valaki legörget a régi írásaidhoz."

Kiss-Máté Csanád szerint mindenki, aki az interneten böngészik, az nyomot hagy maga után. A kérdés így csak az, hogy azt felhasználja-e majd valaki. "Rengeteg nyomot hagyunk: a Facebookon belájkoljuk a kedvenc zenéinket, tévéműsorainkat, miközben abból is sok kiderül rólunk, hogy mely posztokat kedveljük, milyen híroldalakat nézünk. És abba sokan bele se gondolnak, hogy amikor regisztrál egy oldalra a Facebook-profiljával, akkor nagy valószínűséggel egyből engedélyezi az ezekhez való hozzáférést."

Ráadásul ez az allas.hu szakembere szerint ez sokszor már nem is apró betűs rész a felhasználói szerződésben, mégsem olvassa el senki, hogy biztonsági szempontból mennyire kényes adatokat adunk át. "Ha belegondolunk, amikor felrakunk az okostelefonunkra egy appot, akkor az általában azzal kezdi, hogy kilistázza, mi mindenhez fog hozzáférni. Ilyenkor valamiért mindenki jóhiszemű, hiszen úgymond ellenőrzött online boltból vásárol, mint az Apple Store, vagy a Google Play áruház. De amikor a kalkulátor a kontaktlistához, a mikrofonhoz és az e-mailekhez akar hozzáférést, az már gyanús. Egy kattintással tehát nagyjából a fél életünket átadjuk ezeknek a cégeknek, hogy tessék használni nyugodtan, miközben nem tudjuk, hogy vissza fognak-e élni vele."

Ilyen helyzetben pedig ne csodálkozzunk, amikor a Facebookon ilyenek jönnek szembe az emberrel:
- Halló! Sarki Pizza?
- Nem Uram, ez Google Pizza!
- Óh, bocsánat, akkor rossz számot hívtam...
- Nem Uram, jó számot hívott! Csak a Google megvásárolta az üzletet.
- Oké. Akkor szeretnék rendelni...
- Rendben Uram. A szokásosat?
- Hogyhogy a szokásosat? Ön ismer engem?
- Az adatbázisunk szerint a legutóbbi 12 alkalommal Ön vastag tésztájú pizzát rendelt sajttal, kolbásszal és szalonnával.
- Igen, pontosan. Most is azt szeretnék...
- Uram, javasolhatnék most valami mást? Egy finom salátatálat?
Jégsalátát sárgarépával, ruccolával és paradicsommal?
- Micsoda? Utálom a zöldségeket!
- Elnézést Uram, de hadd hívjam fel a figyelmét, hogy túl magas a koleszterin szintje!
- Micsoda? Ezt meg honnan veszi?
- A telefonszáma alapján be tudtuk azonosítani, és így hozzá tudunk férni az Ön orvosi laboratóriumi eredményeihez az utóbbi 7 évből.
- Oké, de akkor sem akarom a zöldségeket. Egyébként pedig ne féltsenek, mert szedek gyógyszert a koleszterin szintemre!
- Bocsánat Uram, de nem rendszeresen szedi azt a gyógyszert! A kereskedelmi adatbázisunk szerint az utóbbi 4 hónapban mindössze egyszer vásárolt egy 30 tablettás csomagot az Ön utcája végén található gyógyszertárban.
- Ugyan már, ez semmit sem bizonyít... Egy másik gyógyszertárból vásároltam a többit.
- Ne haragudjon Uram, de ez sem lehet, hiszen nem látjuk ezt a kiadást az Ön bankkártya adatbázisán.
- Készpénzzel vásároltam, nem bankkártyával.
- No de a banki elszámolásán sem látszik, hogy ennyi készpénzt felvett volna!
- Vannak más készpénzes forrásaim is!
- Na de Uram! Az adóbevallásában ez nem szerepel. Reméljük, hogy nem tagadott le valami bevételi forrást az Adóhatóság elől!?
- HAGYJON ENGEM BÉKÉN, MENJEN A FENÉBE!
- Sajnálom Uram, de remélem megérti, hogy ezeket az információkat mi kizárólag az Ön érdekében gyűjtjük és használjuk!
- ELÉG! Elegem van a Google-ból, facebook-ból, twitter-ből, whatsapp-ból és a többiből. Ki akarok szállni! Elmegyek egy lakatlan szigetre, ahol nincs Internet, kábel TV, és senki aki folyamatosan figyelne és kémkedne utánam!
- Megértem Uram! De fel kell hívjam a figyelmét, hogy ehhez előbb meg kell újítania az útlevelét, mivel az 6 héttel ezelőtt lejárt...

Amikor azt kérdeztünk, hogy mikor kell elkezdeni aggódni, Kiss-Máté elmondta, hogy nincsenek felismerhető jelek, hiszen a jogszabályok világosan előírják, hogyan, milyen körülmények között kell tárolni az adatokat, illetve, hogy azokat csak anonimen lehet felhasználni. Ugyanakkor azt sosem tudhatjuk, mikor fogják feltörni a harmadik fél szerverét, ahol a személyes adatainkat tárolják. De nem csak az ilyen jellegű lopás jelenthet problémát: a wifi-t például szinte mindenki használja, márpedig ez az allas.hu szakértője szerint a "cyber-vadnyugat", hiszen egy wifit "nevetségesen egyszerű" feltörni.

A biztonsággal szerinte mindenképpen foglalkozni kell: ez olyan, hogy amikor elhagyod a lakáskulcsodat, akkor biztosan zárat cserélsz - mondja a szakember. Ahol lehet, érdemes kétfaktoros belépést használni, azaz ne legyen elég egy jelszó, küldjenek minden esetben egy ellenőrző kódot is sms-ben. Ajánlott ezen felül minden webhelyen más-más jelszót használni, ami lehetőleg nem az 1234, vagy abc123 és ezeket akár 90 naponta megváltoztatni - ajánlja a szakértő, aki ugyanakkor mégiscsak optimista. Úgy véli: idővel pedig ki fognak találni egy olyan megoldást, ami a hétköznapi felhasználónak is egyszerű, mégis megadja a szükséges biztonságot. Ez lehet a biometria is, ám szakértőnk nem feltétlenül ezt az irányt támogatná: ez esetben ugyanis biometrikus azonosítót hagyunk magunk után, amit ugyancsak meg lehet hamisítani...

Már a kormányok lopják az adatainkat?

Az utóbbi időszak legfontosabb eseménye mégsem az adatlopások voltak, hanem az, hogy az amerikai kormány megvádolta a számítógép-biztonsággal foglalkozó, moszkvai székhelyű Kaspersky-t, hogy a cég az orosz kormány befolyásolására adatokat kényes szivárogtathat ki. "Az egész szakma erre figyel" - mondja Mádi-Nátor.

A helyzet kényességét az is adja, hogy Eugene Kaspersky, az orosz cég alapítója és vezérigazgatója a KGB iskolájába járt, és a vállalat korábban már elismerte, hogy dolgozik az FSZB orosz biztonsági szervezetnek. A Kaspersky azonban mindig hevesen cáfolta, hogy hírszerzési tevékenységet folytatna az orosz kormányzat számára. Ez azonban nem hatotta meg az amerikai kormányzatot, mely szerint a cég vírusirtó szoftvereinek telepítése amerikai kormányzati hivatalokban veszélyeztetheti az Egyesült Államok nemzetbiztonságát.

Immár tehát egy kereskedelmi céget vádolnak meg, hogy kémtevékenységet folytat. Magyarán az államok már egymás ellen, politikai célokra használják fel a kényes módon megszerzett adatokat - kommentált Mádi-Nátor, aki szerint ma már a legtöbb adattal történő visszaélést olyan cégek követik el, amelyek állami megrendelésre dolgoznak.

Márpedig e cégeknek könnyű dolga van és hiába erősek például az uniós adatvédelmi előírások, azt már relatíve kevésbé ellenőrzik, hogy melyik cég, mennyire tartja be ezeket az előírásokat. A hatóság szakmailag jól végzi a munkáját, ám kicsit a stábjuk, így leginkább kapacitásbeli problémákkal küzdenek - fogalmazott a kiberbiztonsági szakértő.

Véleménye szerint ez a veszély mindaddig fennáll, amíg "bárki bármit feltölthet az internetre". Éppen ezért idővel szerinte mindenképpen szigorodnak az előírások és komoly szűrőn megy át minden feltöltött adat. "A szabályok közé foglalt szűrés elkerülhetetlen, ezután majd nem lehet bármit feltölteni, nemhogy forgalmazni vagy letölteni. Bár ez ma még nagyon furcsának tűnhet, az internet ugyanolyan közmű lesz, mint a gáz- vagy vízszolgáltatás - prognosztizált a szakértő.

Szerinte az internetes "ősliberalizmust és a 100 százalékos demokráciát" el kell engedni, ha olyan technológiai környezetet akarunk kialakítani, ami biztonságot ad az állampolgároknak. Megijedni, a szigorodó ellenőrzések miatt Nagy testvért kiáltani nem kell, aki ma online bankrendszereket használ, bankkártyával fizet, annak a mozgása már ma is könnyen lekövethető és feltérképezhető. Éppen ezért nem a félelmet kell erősíteni, hanem kihasználni a lehetőséget és meglátni, hogy az ilyen szigorításnak milyen pozitív hozadékai vannak: jelentősen csökkennek az adatlopások, mindenkinek nő a személyes biztonsága.

Egyszerűbbé tenni az életünket

Ahogy korábban is említettük az adatgyűjtéssel a cégek fő célja az, hogy kényelmesebbé, egyszerűbbé tegyék az életünket. Ebben segíti a pénzintézeteket a banki szoftverek fejlesztésével foglalkozó magyar W.UP is, amely tavaly mutatta be digitális banki értékesítést támogató szoftvermegoldását.

A mai fiatalokat a pénzintézetek nehezen tudják megszólítani, sok felmérés szerint inkább a fintech cégekben bíznak, mint a hagyományos bankokban. Egy gyakran idézett amerikai kutatás szerint az Y generáció (az 1980 és 1999 között születettek) 70 százaléka inkább menne fogorvoshoz, mint bankba. Így szükség van az olyan eszközökre, amelyek segítségével a fiatalabb ügyfelekkel is meg lehet találni a közös hangot. Ez pedig leginkább egy mobilapplikáció lehet, hiszen ez a korosztály amúgy is egyfolytában az okostelefonján lóg - mondja Hanniker Sára, a cég data science csoportjának vezetője.

A bankok óriási adatvagyonon ülnek, manapság azonban még ezek nagy részét nem használják fel annak érdekében, hogy minél személyre szabottabb szolgáltatással állhassanak elő, vagy éppen javítsák az ügyfélélményt. Ilyen információk a pénzintézetnél elhelyezett ügyfélszámlaadatok, a tranzakciós adatok, az internet-, illetve mobilbanki alkalmazások használatának követése. Így például kiderülhet, hogy egy ügyfél hányszor néz rá a számlaegyenlegére, vagy éppen elkezdett-e kitölteni valamilyen igénylőlapot. Ez rendkívül fontos, hiszen ha valaki nekiáll egy termékigénylési űrlap kitöltésének, az nagyon erős jelzés a bank számára, hogy igénybe akar venni valamilyen szolgáltatást. Egy elakadás esetén pedig a pénzintézet egyből chatablakon keresztül segítséget nyújthat - fogalmazott Hanniker Sára, aki szerint ez már csak azért is fontos, mert az ügyfelek 30-40 százaléka jellemzően félbehagyja a digitális csatornán indított számlanyitási vagy egyéb banki termékigénylési folyamatot, ami óriási veszteség a bankok számára.

A tranzakciós adatokból a bank számos dolgot megtudhat: attól kezdve, hogy jár-e iskolába, óvodába a gyerek, odáig, hogy szokott-e az ügyfél adakozni. Előbbi esetben, ha kezdődik az iskola, úgy a pénzintézet akár már áprilisban is szólhat a várhatóan pénzügyi nehézséggel küzdő ügyfeleknek, hogy nyár végén valószínűleg nagyobb kiadásunk lesz, nem ártana félretenni egy kis pénzt. Bár sokan nem tervezik meg a pénzügyeiket, a felelős gondolkodást lehet támogatni, tanítani, ösztönözni - vélte Hanniker Sára. Amikor pedig a bank azt látja, hogy a hónap folyamán nagyon sok pénzt költöttünk és nincs tartalékunk, akkor akár szólhat is, hogy ideje lenne visszafogni a kiadásainkat, hiszen lehet, hogy a hónap végén esedékes telefonszámlát nem fogjuk tudni befizetni.

A tranzakciós adatokból élethelyzeteket is fel lehet fedezni, például, ha valaki autót vesz vagy felújítja a lakását, de természetesen a pénzintézeteknek az a célja, hogy ezt még a vásárlás előtt megtudják. Ebben segíthet az úgynevezett gépi tanulás (machine learning): algoritmusok segítségével megnézik, hogy azok, akik autókat vettek vagy lakást felújítottak, hogyan cselekedtek a vásárlás előtti időszakban. Ezekből a viselkedésmintákból pedig, ha elég sok összegyűlt, idővel előre lehet majd jelezni egy ilyen élethelyzetet, ami kétség kívül kiváló alkalom a bank számára, hogy felajánljon egy hitelt.

Az ügyfél-elégedettséget lehet növelni azzal is, ha a mobilbanki alkalmazásban a felhasználó helyzetét is követik. Az ügyfél hozzájárulása esetén így egész pontos adatokat lehet kapni annak napi mozgásáról. És miért jó ez a banknak? Amennyiben azt látjuk, hogy valaki gyakran jár egy bevásárlóközpontba, vagy éppen ott is van, vagy az előrejelzés szerint várhatóan ott lesz, akkor fel tudunk neki ajánlani vásárlási kedvezményt vagy kupont az ottani partnerüzletekben. Természetesen csak olyan üzletben, amely az ügyfél érdeklődési körének megfelel, és csak olyan ügyfélnek, akit nagy valószínűséggel nem zavarunk az üzenet kiküldésével. Ezzel nem csak a kártyaaktivitást, de az ügyfelek lojalitását is növelhetjük - mondott egy egyszerű példát a W.UP data science szakértője.

Pixabay.com

Amennyiben pedig valakinél azt mutatják a lokációs adatok, hogy sokat utazik, úgy annak utasbiztosítást, kedvező kondíciókkal rendelkező devizaszámlát vagy gyakori utazóknak szóló hitelkártyát (travel card) is fel lehet ajánlani. Míg, ha sokat jár sportboltba vásárolni, úgy hozzá passzoló kedvezményt is lehet adni. Így a banki ajánlatok is személyre szabottak, és nem kell találomra kiküldeniük egy általános ajánlatot akár több ezer ügyfélnek - mondta Hanniker Sára.

A jövőben Magyarországon is még többféle információt, így például közösségi média adatokat is felhasználhat majd egy bank az ügyfél hozzájárulásával ahhoz, hogy még pontosabb profilhoz jusson ügyfeleiről, és így még pontosabb ajánlatokat tudjon nekik adni. Ezt a hitelminősítés és elbírálás során már használják a pénzintézetek (egyelőre főleg az online és P2P, azaz peer to peer hitelezők), a hitelminősítésnél például van, aki megnézi, hogy hány kapcsolatunk van, hányan követnek, ahogy a LinkedInen is sok munkahelyi adatot lehet megtalálni. Ezek mind segíthetnek megállapítani azt, hogy mekkora esélye van annak, hogy az ügyfél időben visszafizeti a hitelt.

Mi tehát a végső megoldás? Nem baj, ha bizonyos adataink egyes cégek kezébe jutnak, hiszen ezáltal valóban egyszerűsödhet az életünk, ám ahogy Kiss-Máté Csanád is mondta: "Csak ésszel!"

HOZZÁSZÓLÁSOK