"A lehetőségek ki nem használásában világelsők vagyunk"

A magyar startup ökoszisztémának nem versenyeznie kellene a régió többi hasonló tömörüléseivel, hanem együtt dolgoznia vele - mondta a Napi.hu-nak adott interjújában Marcin Hejka, az OTB Ventures lengyel kockázati tőkealap társalapítója, akivel az Absolvo által szervezett budapesti VCs in CEE konferencián tartott előadása után beszélgettünk.
Dzindzisz Sztefan, 2018. szeptember 23. vasárnap, 09:07
Fotó: Pixabay

Mindenkinek másképp fogalmazza meg, éppen ezért Öntől is megkérdezném: mi a startup?

Egy ötlet. Egy cég, amely technológiai megoldást talál egy piacon lévő kihasználatlan lehetőségre. Magyarán megold egy létező problémát, amivel a vásárlók, netalántán cégek küzdenek. És persze befektetői szemmel nézve elég nagy növekedési potenciál van benne, azaz elég különleges az ötlete ahhoz, hogy hosszú időre versenyelőnyre tegyen szert.

Jó időszak a mostani startupok számára?

A közép-kelet-európai régióban ki lehet jelenteni, hogy soha nem volt ilyen jó startupnak lenni. Sőt, azt is, hogy befektetőnek is talán ez a legjobb időszak, ami valaha volt. Hogy miért? A térségben mindig is rengeteg tehetség volt. A globális térképet nézve mindössze két olyan helyet lehet megemlíteni, ahol ennyi tehetséges szoftvermérnök, informatikus lenne: a Szilícium-völgy és Kelet-Közép-Európa.

Izrael nem tartozik ide?

Bár Izrael a kockázati tőke számára a Szilícium-völgy után második legfontosabb területi egysége, én úgy gondolom, hogy kisebb a merítési lehetőség, mint térségünkben. Kevesen tudják, hogy Ukrajna és Lengyelország együtt több új mérnököt képez egy adott évben, mint az USA.

Fotó: Napi.hu

Ugyanakkor ha összehasonlítjuk az amerikai és kelet-közép-európai ökoszisztémát, akkor azt látjuk, hogy míg a Szilícium-völgyben nagyon könnyen lehet kockázati tőkéhez jutni, addig ebben a térségben gyakran problémát jelent megfelelő befektetőt találni. Szerencsére az utóbbi időszakban, drasztikus változásokat látunk: az elmúlt öt évben legalább 8 ezer startupot alapítottak és többségük már bizony a nagyon korai - seed - fázisában is kapott befektetést. Ezt segítik egyébként a különböző kormányzati és uniós kezdeményezések is.

Az utóbbi időszak fellendülése nem jelenti a minőség felhígulását is egyben? Például manapság már sokszor a pék is startupnak hívja magát.

Számomra a startup továbbra is technológiaalapú vállalatot jelent. Ugyanakkor boldog vagyok, hogy sokan akarnak saját céget építeni. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a térség végre elkezdi kihasználni azt a potenciált, ami eddig is megvolt, de valamiért nem építettek rá. Korábban ugyanis a szolgáltatás volt a legnépszerűbb modell. A kutatás-fejlesztést az itteni szakemberek mások számára csinálták, ami azt is jelentette, hogy a haszon teljesen máshol keletkezett. Ezek után nem meglepő, hogy sok multinacionális cég szerette a térségbe hozni a k+f központját és kihasználta ezt az állapotot. Ma viszont azt látjuk, hogy sok olyan szakember, aki ilyen központokban kezdte meg a felnőtt életét, megérett a lehetőségre. Akik nagy cégeknek dolgoztak, azok most a saját cégeiket alapítják. És ezáltal a hasznot is megtartják maguknak.

Mindig egy egységként beszél a régióról. Nincs különbség az országok között?

Ha megfelelő távolságból nézzük, akkor azt látjuk, hogy több a hasonlóság, mint a különbség. A régió - amelybe én beleértem a balti államoktól, Ukrajnán és Fehéroroszországon át Bulgáriáig az összes országot - erős oktatási rendszerrel és ezért rengeteg tehetséges szakemberrel rendelkezik.

Hasonlóság az is, hogy a térség mindig is az epicentruma volt az ipari fejlődésnek. Néhány évtizednyi kommunizmus úgy látszik elfeledtette az emberekkel, hogy Csehszlovákia például az egyik legiparosodottabb ország volt a Földön.

Közös vonás az is, hogy a tech-oktatás még a kommunista időszakban is magas szintű volt, így azt mondanám, hogy ami leginkább hiányzik, az a vállalkozói attitűd, valamint a sales és menedzsment képességek. Ezek miatt eddig a sok tehetséget sem úgy használták, ahogy kellene, így pedig kijelenthetjük, hogy a lehetőségek ki nem használásában világelső a régió.

Karrierív
A most 48 éves Hejka profi karrierjét még az 1990-es évek elején kezdte, amikor pénzügyi elemző lett a Paribas Capital Markets Groupnál Londonban és a Banexinél Párizsban. 1994-től a Poland Growth Fund varsói irodáját vezette. 1999-ben került az Intel Capitalhoz, ahol a vállalati befektetéseket irányította az EMEA régióban, Oroszországban és Délkelet-Ázsiában. Volt helyettes vezetője a lengyel kockázati- és magántőke társaságok egyesületének, illetve tavaly novemberben részt vett az OTB Ventures kockázati tőkecég megalapításában.

Van még egy közös dolog: a seed-funding, azaz a korai fázisú befektetés nagy fejlődésen ment keresztül az elmúlt időszakban. Nem azt mondom, hogy innen nem lehet tovább fejlődni, de léptünk előre egy nagyot.

És akkor megemlíteném, hogy sok helyi cégnek a problémája is közös. A kereslet ugyanis a térségben elmarad a kívánttól. Amennyiben a technológiai alapú fogyasztást nézzük, úgy az USA a legnagyobb szereplő a globális szoftver és egyéb technológiai igény mintegy 50 százalékával.

Éppen ezért muszáj lenne kilépni a nemzetközi vizekre, ám a régió nem éri el ezeket a piacokat. Amíg Izraelben a cégalapítás másnapján repülőre ülnek és reménybeli amerikai ügyfelekkel tárgyalnak, addig itt ez még nincs meg. Sőt, kijelenthetem, hogy még az orosz piac is jobban össze van kötve az amerikaival, mint a kelet-közép-európai. Éppen ezért erősebb kapcsolatok kellenek a két térség között.

Említette, hogy egyre több a megmozgatható pénz. Néhány éve mindenki azt mondta, ha igazán komoly befektetést szeretne valaki, annak el kell mennie Londonig, de legalább Berlinig. Ez változott?

Bár egyértelműen nagyobb az elérhető pénz mennyisége, mint korábban, még mindig nem elégséges. Hiába van annyi tehetség, mint a Szilícium-völgyben, a kockázati tőkepiac az árnyék árnyéka az ottanihoz képest.

Ez pedig komoly probléma, hiszen lehetetlen erős tech-ökoszisztémát kiépíteni a kockázati tőke hathatós támogatása nélkül. Ezt számtalanszor láttuk már a világban. Kockázati tőke nélkül ugyanis nem lesz elég erős a tech-bázis, így pedig a gazdaságra gyakorolt hatás is kisebb, ezáltal pedig a lakosság jóléte sem növekszik annyira, mint lehetne. Ez pedig már minden lakost érint.

De ha ennyire sok tehetség van itt, egyre több a feltörekvő startup, akkor miért nem jön ide a tőke?

A kockázati befektető általában helyi formálódás. A nemzetközi befektető akkor jön a képbe, ha valaki legalább 10 millió eurós befektetésre vágyik. Ekkor szoktuk azt mondani, hogy menjen Londonba vagy az USA-ba. De, hogy eljussunk a 10 millió eurós befektetésig, először kell egy ötmillió eurós kör. Ahhoz meg lehet kell egy még korábbi. Ez pedig nem az a méret, amiért egy nemzetközi befektető idejönne. Szóval helyi kockázati tőkeközösségek kellenek, amelyek támogatják a helyi ökoszisztémát, hogy elérhessék azt a méretet, ami már a nemzetközi befektetők figyelmét is felkelti.

És mikorra érhetjük el azt a méretet, hogy idejöjjenek ők is?

A lehetőség adott. Úgy gondolom, hogy sok új kockázati tőketársaságot alapítottak az utóbbi időben. Nem eleget, de a piac jó irányba halad. Ne feledjük, hogy még mindig a folyamat elején járunk.

Ide kapcsolódó probléma, hogy amikor igazán sikeres magyar startupokról beszélünk, még mindig a LogMeInt, a Prezit és a Ustreamet említi mindenki. A konferencián tartott előadásában Ön is ezt a három céget említette, mint magyar sikert. Miért nem tudunk újabban ekkora sikereket felmutatni?

Ezek az unikornisok a megfelelő ökoszisztéma megléte ellenére fejlődtek ki, most, hogy ez az ökoszisztéma kezd kialakulni, látok rá esélyt, hogy hamarosan újabb nagy sztorikkal fogunk találkozni.

Az Ön kockázati tőketársasága a tavalyi év végén kezdte a tevékenységét. Van kapcsolata magyar cégekkel?

Aktívan keressük a lehetőségeket az országban. Egyelőre nem sikerült befektetünk egyik itteni cégbe se, de remélem ez hamarosan változik.

Ön mit gondol arról, hogy a térségben szinte minden tagállam azon dolgozik, hogy ő legyen a régió startup-központja. Van ilyen terve Budapestnek is. El tudja ezt a címet bárki is érni?

A versengésben nincs semmi rossz, de én úgy gondolom, hogy ez nemigen fog sikerülni senkinek sem. Minden országnak megvannak a maga előnyei, így azt mondom, hogy a siker bárhonnan jöhet. Kis régióról beszélünk, ahol repülővel másfél óra alatt bárhova el lehet jutni. Egy ökoszisztéma vagyunk, ezt kell erősíteni, mert egyetlen országnak sincs akkora vásárlóereje, hogy vonzó legyen, még Lengyelországnak sem. De régióként, meg lehet teremteni ezt a kritikus tömeget. Én éppen ezrét a régiós ökoszisztéma erősítésére fókuszálnék, mintsem magamba fordulva le akarjam győzni a többieket. Ez úgysem fog működni, egyedül ugyanis egyetlen állam sem fogja tudni felvenni a versenyt egyetlen nagy mostani, úgynevezett startup-központtal sem.

Képünk forrása: Pixabay.

HOZZÁSZÓLÁSOK