"Ne olcsó munkaerőként kezeljék a magyarokat!"

Lengyelország és Magyarország is kihívásként és egyúttal lehetőségként tekint a digitális fejlődésre. Lepsényi István gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár szerint ehhez a kkv-k fejlesztése kell, míg Pawel Chorazy lengyel fejlesztési államtitkár-helyettes az állami cégek átformálásában látja a megoldást, de a robotokra kivetett adóktól sem riadnának vissza - derült ki a think.BDPST konferencián.
Szabó Dániel, 2017. március 30. csütörtök, 12:39

Második alkalommal rendezik meg Budapesten a think.BDPST regionális innovációs és startup konferenciát, hogy kiderüljön: milyen lehetőségei vannak Kelet-Európának a technológiai és a digitális piacon. A visegrádi országok vezetői ugyanis rendre azt ígérik, hogy a térség is felzárkózik a digitális élvonalhoz, azonban jelenleg a rangsorokban rendre a középmezőnyben végez Lengyelország és Magyarország is.

Sem Szingapúr, sem Új-Guinea nem vagyunk. Kelet-Európa gazdaságilag is a középmezőnyben van, nem csoda, hogy ezen a téren is - állapította meg Pawel Chorazy, a lengyel gazdasági minisztérium helyettes fejlesztési államtitkára. Úgy látja, hogy a jelenlegi listákon érződik az, hogy a gazdasági környezet lemaradásban van az olyan digitálisan innovatív országokhoz képest, mint az Egyesült Államok vagy a skandináv országok.

Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért felelős államtitkára szerint Magyarország gyorsan zárkózik fel a fejlettebb országokra, melyben fontos szerepe van annak, hogy az infrastrukturális lehetőségek viszonylag jók. Példaként hozta a főváros és az ország magas 4g-s internet-lefedettségét. Viszont komoly nehézségnek tartja, hogy hiányzik 20-22 ezer informatikus a munkaerőpiacról.

Komoly problémának tartják még, hogy ugyan sok a kreatív ötlet és gondolkodó a régióban, kevés eredményez valódi bevételt. Chorazy szerint a környezet kreatív, de nem innovatív, így az ötleteket inkább értékesítik a fejlesztők, de nem építenek köréjük sikeres vállalkozásokat, amelyet a vállalati kultúra hiányosságaira vezetett vissza.

Minden más lesz

Jelenleg a negyedik ipari forradalom zajlik, de tudni kell, hogy a digitális ipar nem különül el élesen a hagyományos ágaktól. Azokkal szervesen összefügg - mondta Lepsényi. Komoly gazdasági növekedést jelenthetne, ha a vállalkozások digitális megoldásokat építenének be a munkafolyamataikba.

A kormány itthon ezért is szervez kiállításokat, és a think.BDPST-hez hasonló eseményeket, mert azt szeretné, ha a kis- és középvállalkozók (kkv-k) megismernék az innovatív lehetőségeket, azokat implementálnák. Sőt nyitottak lennének az új megoldásokra, maguk is alkalmaznának fejlesztőket, digitális szakembereket.

Korábban a munkahely-teremtést a mennyiség határozta meg Magyarországon. A nagy szereplők is úgy nézték az országra, mintha végtelen mennyiségű és olcsó munkaerő állna rendelkezésre. A magyar kormány új célja viszont az, hogy limitált mennyiségű, de magasan képzett munkaerő várja a nemzetközi szereplőket.

Az állami cégeknek is nyitottnak kell lenniük az innovációra

Lengyelország viszont másik utat választott: amellett, hogy befektetési alapokat hoztak létre, az állami cégeket ösztönzik arra, hogy támogassák a startupokat (újkeletű nevükön innovállalatokat). Nemcsak pénzzel, hanem azáltal is, hogy a problémamegoldásba is bevonják őket.

Példaként Wroclaw városát említette: ahol sok volt a lyukas cső a vízvezeték-hálózatban. Informatikusokat vontak be a probléma megoldásba, hogy megtalálják a lékeket. A projekt pedig annyira hatékony volt, hogy legalább 50 százalékkal javult a rendszer hatékonysága.

De a magánvállalkozásokat is ösztönözni próbálják az innovatív megoldásokra és a kreatív tőke bevonására. Emellett befektetési alapokat hoztak létre, valamint befektetőket közvetítenek a lengyel startupokhoz.

Szükség van a közös digitális piacra

Abban mindkét politikus egyetértett, hogy az európai közös digitális piacot (DSM) mindenképpen meg kell teremteni. Lepsényi szerint a magyar politika ugyan sokszor a nemzeti érdekeket védi, de ez a terület kifejezetten fontos a kormánynak. Júliusban, mikor Magyarország átveszi a V4 soros elnökségét, kiemelten foglalkozik majd a témával.

A közös piac megteremtéséhez szerinte szükséges, hogy az országok együttműködjenek. Egységes piacon, egységes rendszerek és infrastruktúra kell, hogy legyen.

A technikai fejlődés nemcsak lehetőség, hanem kihívás is: az Egyesült Államok több államban jelenleg a teherautó-sofőr számít az egyik legnépszerűbb foglalkozásnak. Ugyanakkor az önvezető autók megjelenésével ezek az állások tűnnek majd el először. A kérdés: mi lesz a sofőrökkel? Erre a kormánynak választ kell találnia - mondta el Pawel Chorazy, aki szerint az emberek védelme érdekében, vagy a gazdaság növekedését biztosítandó a jövőben megadóztathatják a robotokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Dr_Hibb_Antal_okleveles_ebado-szakerto, 2017.03.31 17:48

"államtitkár szerint ehhez a kkv-k fejlesztése kell"

Nem, Államtitkár úr, a kkv-ket nem "fejleszteni" kell, és főleg nem az államnak, ahogy a kapitalizmust se "építeni" szokták. Az állam egyetlen dolga a kkv-kkel az, hogy élni hagyja őket, nem adóztatja sz@rrá, ahogy Önök teszik. Persze önnek aztán, a marxista diplomájával, magyarázhatom a piacgazdaság működését...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2017.03.31 15:57

"...a jövőben megadóztathatják a robotokat. ..." Idióták. Másrészt pedig ezzel a korrupt, bürokratikus, pazarló és elnehezedett burjánzó államaparátussal és kifosztó adózási rendszerrel elfelejthetnek itt minden fejlődést. Az IQ külföldre fog menni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html