Fontos pert veszíthet el a magyar állam - milliárdokat bukhat az ország

A reklámadónál a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatti büntetés nagysága aránytalan, valamint uniós jogba ütközik a jogorvoslati lehetőséget korlátozása is - így foglalt állást csütörtökön az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka a Google magyarországi ügyében.
Domokos László, 2019. szeptember 12. csütörtök, 16:00
Fotó: AFP

A ma ismertetett indítványában Juliane Kokott főtanácsnok annak kimondását javasolja az Európai Bíróságnak, hogy a reklámadónál a bejelentkezési kötelezettség elmulasztása miatti büntetés nagysága aránytalan és a szolgáltatásnyújtás szabadságát sérti, valamit szintén a szolgáltatásnyújtás szabadságának nem igazolható korlátozását jelenti az, hogy a jogorvoslati lehetőséget korlátozták.

Így kezdődött

Az ügy előzménye, hogy 2017 januárjában a NAV rendkívül jelentős összegű mulasztási bírságot szabott ki a dublini székhelyű Google Ireland társaságra a reklámadóhoz kapcsolódó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt.

A magyar jog szerint ugyanis e kötelezettség elmulasztásáért első alkalommal tízmillió forint, majd naponta az előzőleg kiszabott mulasztási bírság háromszorosának megfelelő, mindösszesen egymilliárd forint összegű bírság szabható ki. Ez azt jeenzi, hogy a mulasztási bírság maximális összegét az első bírságot kiszabó határozat meghozatalának napját követő további négy nap mulasztással el lehet érni.

A Google keresetet terjesztett elő a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál a bírságok kiszabásáról szóló határozatokkal szemben, azt állítva, hogy az azok alapjául szolgáló magyar jogszabályi rendelkezések diszkriminatívak és sértik a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét. Ezzel összefüggésben a Google hangsúlyozza, hogy a magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozások a társaság bejegyzése iránti kérelemnek a cégbírósághoz való benyújtásával és az adószám megállapításának kérésével automatikusan eleget tesznek a reklámadóval kapcsolatos bejelentési kötelezettségüknek, és az e bejelentéssel kapcsolatos esetleges további adatszolgáltatási kötelezettségeik elmulasztása esetén is maximum egymillió forint összegű bírsággal sújthatóak.

Ezt kérdezte a magyar bíróság

A magyar bíróság azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy összhangban van-e az uniós joggal az a magyar adójogi szabályozás, amely a reklámadóval összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztásához kapcsolódó bírságolási rendszer keretében a Magyarországon letelepedett társaságokra kiszabható mulasztási bírságnál összességében akár ezerszer magasabb mulasztási bírság kiszabását teszi lehetővé a Magyarországon nem letelepedett társaságokra nézve.

A magyar bíróság arra is kíváncsi volt, hogy az EU Alapjogi Chartájában foglalt, a tisztességes ügyintézésre való joggal összeegyeztethető-e az a magyarországi gyakorlat, amely szerint a mulasztási bírság úgy kerül naponta háromszoros mértékben kiszabásra, hogy a korábbi határozat még nem jut a reklámszolgáltató tudomására, aki így a mulasztását nem tudja pótolni a következő bírság kiszabásáig.

Az Európai Bíróság idén nyáron már kimondta - és megsemmisítette az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos korábbi határozatát -, hogy a reklámadó önmagában nem törvénytelen.

Fontos hozzátenni, hogy a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot. A feladata, hogy pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az Európai Bíróság bírái elé, akik most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.

Így látja a főtanácsnok

A főtanácsnoki vélemény végkövetkeztetése az, hogy az uniós jogot nem sérti az érintett tagállam hivatalos nyelvéhez kapcsolódó nyereségadó bevezetése.

Önmagában nem sérti a szolgáltatásnyújtás szabadságát egy különös bejelentkezési kötelezettség valamely különadó (a jelen esetben a reklámadó) végrehajtása és betartatása érdekében.

A Magyarországon kívüli székhellyel rendelkező vállalkozásokkal szemben alkalmazott, a reklámadótörvény szerinti kényszerítő eszköz kiszabásának konkrét módja a szolgáltatásnyújtás szabadságának közvetett korlátozását jelenti, amely az aránytalansága miatt nem igazolható.

A magyar reklámadó keretében alkalmazott mulasztási bírság különösen magas összegére tekintettel a jogorvoslati lehetőségek korlátozása szintén a szolgáltatásnyújtás szabadságának nem igazolható korlátozását jelenti.

HOZZÁSZÓLÁSOK