Rághatjuk a körmünket a holnap miatt

Hamarosan véget ér az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programja is, a Mario Draghi vezette intézménynek viszont nincs könnyű dolga, akkor kell a fékre lépni, amikor amúgy is lassul az eurózóna. Nagyon úgy tűnik, egyelőre nem kell tartani a magasabb kamatoktól.
Lovas-Romváry András, 2018. december 12. szerda, 15:30
Fotó: Reuters - Képünk illusztráció

Négy évvel a program megindulása után hamarosan véget ér az ECB akciója, amellyel a köhögő európai gazdaságba akart életet lehelni, s amely során összesen 2600 milliárd eurónyi európai államkötvényt vásárolt. A bank vezető testületének ma kezdődött kétnapos ülése után a piaci szereplők leginkább arra lesznek majd kíváncsiak, hogyan tovább.

Maga a program nem volt egyedülálló a világban, hiszen hasonló, unortodoxnak nevezett programokat futtatott az amerikai Fed, a brit Banik of England és futtat már régóta a japán jegybank a Bank of Japan is. Azonban talán egyik nagybank vezetésének sem kellett ezzel kapcsolatban olyan komplex kritikákkal szembesülni, mint az európai jegybank vezetésének - írja összefoglalójában a Financial Times.

Az eurózónán belül a hagyományosan prudensebb költségvetési politikát folytató északi tagállamok ugyanis nehezen nyelték le a békát, hogy a programon keresztül gyakorlatilag ők finanszírozzák a lazább déli államok adósságát. Draghinak sikerült a programot keresztülvernie ennek ellenére, azonban most, hogy kifut, nem kevésbé nehéz döntést kell hozni arról, hogy érjen véget és milyen gyorsan térjen vissza az ECB a normális monetáris politikához, amelyben nincsen kvantitatív lazítás és nulla alatti kamatszint.

A piaci szereplő arra számítanak, hogy az ECB elnöke olyan üzenetet fogalmaz majd meg, amelynek lényege, hogy még évekre vagyunk az eurózónában a monetáris politika normalizálódásától. Ez azért lenne fontos, mert a piac nehezebben birkózna meg egy a korábbinál gyorsabban szigorító ECB képével, különösen úgy, hogy az infláció ismét nem akar beindulni, a gazdaság növekedés viszont lassul az eurózónában. Mindezt úgy, hogy közben olyan fontos, a régió gazdasági teljesítményét alapvetően befolyásoló kérdések nyitottak még például, mint a brexit mikéntje és az amerikai-kínai kereskedelmi háború kimenetele.

Az, hogy az ECB abbahagyja a kötvények vásárlását, nem jelenti azt, hogy szigorítani is kezdene. A lejáró kötvényekből befolyó pénzt jelenleg újra befekteti Európa központi bankja, így nem szív ki likviditást az európai pénzügyi rendszerből, igaz, mostantól már nem is pumpál abba többet. A brit pénzügyi lap szerint az enyhe hangvételt erősítheti holnap, ha az ECB úgy fogalmaz majd, hogy a kötvényekből befolyó pénz újra befektetése mindaddig tartani fog, amíg a jelenleginél erősebb nem lesz az eurózóna gazdasága. Piaci szereplők eközben azt is nézik, hogy milyen arányban fektet majd be az új kötvények vásárlásánál az ECB. Az ugyanis a vásárlások során egy kulcsot alkalmaz a tekintetben, hogy melyik tagállam kötvényeiből mennyit vásároljon, s ezeket a kulcsokat a GDP és a lakosságszám alapján határozzák meg.

A probléma csak az, hogy az elmúlt években a német gazdaság jobban teljesített például mint az olasz, s ezért a most novemberben kiigazított új kulcsok szerint a korábbinál többet kéne költeni a német kötvényekre, mint az olaszokra. Mindezt úgy, hogy eközben az olasz kötvénypiac a legnagyobb, tekintve hogy a német költségvetés már egy jó ideje többletet tud felmutatni. Persze az ECB-nek megvan a lehetősége eltérni a súlyoktól - emelik ki az ezzel foglalkozó elemzések.

Ami szinte biztosnak látszik az az, hogy egyelőre nem kell rettegni a nulla közeli eurókamatok emelkedésétől, legalábbis ha az ECB-n múlik. Az év első felében az ECB több tisztségviselője is arra tett utalásokat, hogy legkésőbb 2019 közepétől megindulhat a kamatok emelése az eurózónában. Nos, a piac ezt már nem így látja, az elemzők szerint a jelenlegi határidős piaci jegyzések azt mutatják, hogy a befektetők nem számítanak kamatemelésre 2020 előtt.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK