Valamennyi vezető részvény gyengült, a legnagyobb mértékben az OTP, 1,98 százalékkal, a legkisebb mértékben pedig a Richter, 0,29 százalékkal.

Az Equilor Befektetési Zrt. MTI-hez eljuttatott tőzsdei elemzése szerint a héten jelentős és intenzív esés következett be a nemzetközi részvénypiacokon, a negatív hangulat alól a magyar részvények sem tudtak kibújni. A jelenségnek nem volt konkrét kiváltó oka, azonban a háttérben több negatív folyamat is meghúzódik.

Az Egyesült Államok által indított kereskedelmi háború az elemzés szerint bizonytalanságot okozott a piacokon. Bár mérhető negatív gazdasági hatása még nincs, hosszabb távon rendkívül káros lehet a globális növekedésre nézve. Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatemelése visszafogott ütemű, de folyamatos, decemberben pedig várhatóan jön a következő monetáris szigorítás. Ennek nyomán emelkedtek az amerikai kötvényhozamok, így a részvények értékelése is változik, ami már önmagában is okozhat árfolyamcsökkenést. Nem segített a piacnak Donald Trump amerikai elnök megszólalása sem, aki FED-et okolta a zuhanásért.

Az olasz kötvényhozamok alakulása már a korábbi hetekben is negatívan hatott az európai részvénypiacokra. Az új olasz költségvetés elfogadásáról jövő héten dönt az Európai Bizottság, amennyiben visszadobják, mindenképpen számítani lehet még turbulens mozgásokra.

Az esés dinamikájában a programozott kereskedési stratégiáknak, a robotoknak is szerepük van, hiszen az algoritmusok nagyon gyorsan nyitnak és zárnak pozíciókat, fontos technikai szintek letörése esetén piacra lépnek, ezzel jelentősen felgyorsítva a mozgást.

Az Equilor elemzői a következő hetekben is turbulens mozgásokra számítanak. Úgy vélik, a jelenlegi esés valószínűleg csak egy korrekciós hullám, még nem jelenti a 2009 óta tartó bikapiac végét, mindenképpen figyelmeztető jelzés azonban, hogy idén ez már a második intenzív korrekciós hullám, tehát a hosszú távú emelkedésnek egy-két éven belül vége lehet.

A hét eseményei közül kiemelték, hogy a Nemzetközi Valutaalap hétfőn javította a magyar GDP növekedési kilátását: idén 4, jövőre pedig 3,3 százalékkal nőhet a magyar gazdaság. Hosszú távon, 2023-ra viszont már csak 2,2 százalékos növekedést lát reálisnak a szervezet, és továbbra is alacsonynak nevezi a magyar gazdasági növekedés potenciálját.

Kedden reggel a KSH közzétette a szeptemberi inflációs adatot. A fogyasztói árindex éves növekedése 3,6 százalék lett, meghaladta a várt 3,5 százalékot, és az elmúlt hónapok 3,4 százalékos növekedésén is túltesz. A dinamikus drágulás oka az idényáras élelmiszerek (gyümölcs, zöldség), a dohányáruk és az üzemanyag vártnál magasabb áremelkedése. A tartós fogyasztási cikkek árváltozása továbbra is mérsékelt volt. A január-szeptember időszakban idén eddig 2,7 százalékos volt az infláció az előző év azonos időszakával összemérve.

Az elemzés kitér arra is, hogy Matolcsy György jegybankelnök a keddi parlamenti meghallgatáson arról beszélt, jó lenne, ha a lakosság állampapír vásárlásokra fordítaná a háztartások kezében lévő, mintegy 5700 milliárd forintnyi készpénzállományt. A jegybankelnök kiemelte továbbá, hogy a devizaadósság aránya 20 százalékról 18 százalékra csökkent az államadósságban, de szerinte a nulla százalékos ráta kívánatos.

A forint piaca a héten viszonylag nyugodt volt, az Equilornál a következő napokban sem számítanak érdemi elmozdulásra, az euró-forint jegyzése a 322-328-as tartományban mozoghat.

A héten a Richter 0,29 százalékkal gyengült, pénteken 5200 forinton zárt, heti forgalma meghaladta a 6,9 milliárd forintot.

A Mol 1,85 százalékkal esett a héten, 2966 forinton fejezte be a kereskedést, heti forgalma közel 11,3 milliárd forint volt.

Az OTP árfolyama 1,98 százalékkal esett a héten, pénteki záróára 9910 forint volt, heti forgalma közel 22,6 milliárd forintot tett ki.

A Magyar Telekom 1,38 százalékkal gyengült, pénteken 394 forinton zárt, heti forgalma megközelítette az 1,3 milliárd forintot.

Fotó: Napi.hu/Szabó Dániel

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!