Kamatbotrány Magyarországon is? Íme, a részletek

Elméletileg a Bubort is lehetett hasonlóan befolyásolni, mint a Libort és a többi hasonló kamatlábat − a Napi Gazdaságnak nyilatkozó piaci források szerint legfeljebb az a kérdés, hogy az ebből származó haszon meghaladhatta-e volna a kockázatokat.
Kasnyik Márton, 2012. július 13. péntek, 17:22
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

A brit és amerikai felügyeleti szervek egyre megalapozottabbnak tűnő gyanúja szerint nemcsak a háromhavi dollár-Libor manipulálása volt mindennapos − ahogyan azt a Barclays beismerését követő felháborodáshullám sugallhatta −, hanem a hasonló elven meghatározott kamatlábakat, például az európai Euribort és a tokiói Tibort is befolyásolták a globális nagybankok különböző érdekek mentén. A Napi Gazdaságnak nyilatkozó piaci források szerint az utóbbi években többször is keringtek pletykák a magyarországi vállalati és lakossági hitelpiac változó kamatozású szegmensében meghatározó budapesti bankközi forint-hitelkamatláb, a Bubor befolyásolásáról vagy az erre tett kísérletekről is.

A hazai kamatláb is érintett?

A Libor-botrány fényében valóban elképzelhető, hogy hasonló módszerekkel a kisebb pesti kamatlábat is "kezelésbe vették" egyes szereplők. A feltételezések azonban hivatalosan nem igazolódtak, és kérdés, hogy mennyi előnye származhatott volna a számok eltérítéséből az ezzel próbálkozóknak. A Bubort a Magyar Forex Társaság (MFT) határozza meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) részvételével. A rendszer nagyon hasonlít a Liborhoz: a tizenhat kamatjegyző bank − melyek listáját a betét-, hitel- és devizacsere-ügyletek forgalmi listája, valamint a mérlegfőösszeg alapján állapítják meg − naponta fél tizenegyig eljuttatja az MNB-hez a forintkamatlábakra vonatkozó becsléseit 15 lejárat szerint (az overnighttól a 12 hónapos lejáratig terjedően). A szabályzat szerint az aktív kamatjegyző bankok kötelezik magukat arra, hogy "kamatjegyzéseik az árjegyzés időpontjában élő valós bankközi hitelkamatlábnak felelnek meg".

Nem voltak gyanús kilengések

Amennyiben ettől eltér valamely bank, a szabályzat szerint írásos figyelmeztetést követően felfüggeszthető a Bubor-fixing eljárásból − ilyenre azonban a kamatláb közel 16 éves történetében nem volt példa. Egy neve elhallgatását kérő piaci elemző szerint 2008 és 2010 között, amikor igazán szűkös volt a finanszírozás a hazai bankszektorban, többször is megjelentek arról szóló feltételezések, hogy a Bubort is eltérítik valós helyétől (igaz, likviditás hiányában nem is beszélhetünk "valós" kamatlábról). Ráadásul itthon kisebb a piac, a kamatlábat meghatározó szereplők jól ismerik egymást, ezért elvileg könnyebben koordinálható egy ilyen csalás.

Más kérdés, hogy a Bubor-manipulációhoz kötődő ösztönzők teljesen mások, mint amelyek a Libor befolyásolására késztették a nagybankok trédereit: arányaiban jóval kevesebb a CDS és egyéb derivatív termék, amely a Buborhoz kötött, és a pénzintézetek renoméja sem ettől a kamatlábtól függ. A Bubor manipulációjából legfeljebb akkor profitálhattak volna a szereplők, ha felfelé módosítják a valós kamatokat, hiszen akkor a hitelek kamatmarzsain nagyobb bevételt érnek el − ám ez a haszon jelentősen elmarad attól, amit a Libor néhány bázispontos mozgatása kínált a globális bankoknak. Az ezen elérhető nyereséget nehéz meghatározni, mivel nincs publikus kimutatás arról, hogy a hazai lakossági és vállalati hitelpiac mekkora szelete fix, és mekkora a változó, Buborhoz kötött része. Ugyanakkor tény, hogy a Bubor a jegybanki kamatfolyosóhoz és az állampapír-piaci referenciaátlagokhoz képest nem mutatott komoly kilengéseket, ami a gyanú ellen szól.

Mégis, mi a baj?

Nem az a fő kérdés, hogy a múltban hogyan lehetett manipulálni ezeket a kamatlábakat, hanem hogy hogyan lehetne közelebb hozni őket a valósághoz, és hogy jól működik-e jelenleg a rendszer − mondta Németh Dávid, az ING vezető elemzője. A szakember szerint a legnagyobb probléma a Bubor és a hasonló kamatlábak esetében a jegyzési kötelezettség hiánya: amennyiben a bankoknak kötelező lenne a benyújtott kamatláb mellett hitelezniük is a bankközi piacon, akkor beszűkülne a mozgástér a kamatláb meghatározásában. További probléma Németh szerint, hogy a piac napon belül elég sokat változik, ezért a kamatlábak naponként egyszeri meghatározása is torzulásokra adhat okot. Nem feltétlenül kedvező az sem, hogy a Bubor-fixingnél nem meghatározott a partner − pedig a valóságban a bankok a hitelügylet másik oldalának kockázati besorolása alapján adják meg a kamatlábat.

Jelenleg tehát nincs valódi ügylet a Bubor mögött, ezért sok piaci változást nem is követett le, inkább csak a jegybanki alapkamatot és az állampapírok referenciaátlagait követi némi differenciával − mondta Németh. Ha azonban bevezetnék a jegyzési kötelezettséget − ahogyan azt a sajtóértesülések szerint a Libor reformjával kapcsolatban is fontolgatják az angolszász hatóságok −, akkor bizonyára nagyot ugrana a Bubor, és ezt követnék a hitelkamatok is, aminek nem örülnének a reálgazdasági szereplők − még akkor sem, ha így közelebb kerülne a bankközi kamatláb a valós helyéhez.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

MongolZ, 2012.07.16 11:28

"olyan szintekről fordulnak az árfolyamok, amelyek közelében semmi nincs,se támasz-ellenállás, se indikátor jelzések, sőt hírek sem voltak"

Még mindig vannak olyan emberek, akik indikátorokból meg támaszokból indulnak ki... nevetséges.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

VoIe, 2012.07.15 22:48

@laatoo: Te nagyon kevered a dolgokat ember.

A forint hitelek kamatat alapvetoen a jegybanki alapkamat hatarozza meg. A devizahitelek alapkamatat pedig az adott deviza alapkamata.

A magas jegybanki alapkamat miatt nagyon magas kamatot kertek a forint hitelek utan. Ezt miert nem vagy hajlando megerteni??

Jelentos kulonbseg volt a forint hitel es a devizahitel kamat es torleszto reszletek kozott egyarant. Aki akkoriban ( pl. mi 2001-ben ) szabad felhasznalasu hitelt akartak felvenni, azok vagy nem is kaptak forint hitelre, vagy olyan nagy volt a kulonbseg a forint es a devizahitel kozott, hogy egyertelmuen a devizahitel volt a jobb valasztas ( a mai napig jobban jartunk mi a deviza hitellel mintha forint hitelt vettunk volna fel ).

Folosleges itt mszp-t meg fiskalis politikat meg barmit belekeverni ( foleg mert 2001-ben fidesz volt ).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2012.07.15 20:41

@laatoo: A fiskális gazdaságpolitikai döntéseket a kormány hozza, a monetárisakat az MNB (euro esetén ECB). Mivel a két döntéshozó független, ezért döntéseik is függetlenek!
Az más kérdés, hogy milyen következményekkel járnak a döntések!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laatoo, 2012.07.15 16:34

@rigolya -vasárnap 11:18-: Engem ez a fidesz vs. mszp ellentét nem érdekel (nekem más a véleményem erről, főleg a Varga-, Oszkó sms után). Ha megnézed a MNB jegyzőkönyvet Cinkotai mindig lefelé nyomná -Ő is új tag. Szerintem ő lesz az új MNB elnök, de ez csak vélemény. Egyértelműen lehet érezni h. nincs pénz a rendszerben ezért lenne esedékes a kamatcsökkentés csak az árfolyam hektikus kilengése miatt fosnak csökkenteni.
vasárnap 11:16 Makro: mi az h. független? igen is h. összefügg! Ha laza fiskális politika laza monetáris politikával együtt társult volna anno, akkor már 2004-ben eljött volna az igazság pillanata 300-320 euró + infláció -akkor az erős jegybanki kamatért sírtak volna a politikusok.
Király Júliától idézek (ő nem fideszes!!! gondolom ebben 1-et értünk) a magas költségvetési hiány (finanszírozási igény) elszívta a forintbetéteket (finanszírozási képesség) a piacról ezért jött a devizahitelezés -mert tovább is fennállt a lakosság hitelfelvételi jókedve.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2012.07.15 11:18

@laatoo: "(magas kamat=csökkenő k.banki hitelezés (növekvő 2hetes MNB betét)=kereslet szűkülés=lassan változó árszint"

Akkor mi a fenének kellett a Monetáris Tanácsot fidesznyikekkel feltölteni? Fél éve nem változott a magas, 7%-os alapkamat, mivel visszafelé hatva a gondolatmenete: a fideszes unortodoxia magasan tartja az inflációt!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html