Kétségbeesett lépésre szánta el magát Törökország

Agresszív mértékű, 300 bázispontos kamatemelést hajtott végre a török jegybank szerdán tartott rendkívüli ülésén, hogy megpróbálja megállítani a nemzeti fizetőeszköz leértékelődését.
Dzindzisz Sztefan, 2018. május 24. csütörtök, 09:34
Fotó: Shutterstock

A döntés bejelentése után emelkedni kezdett és mintegy 2 százalékos pluszba került a török líra dollárhoz viszonyított árfolyama: 1 dollárért 4,5717 török lírát kellett adni, jelentősen erősödött ahhoz képest, hogy a nap folyamán 4,9290-es szinten történelmi mélypontra csúszott le az árfolyam.

A jegybank az úgynevezett késői likviditási ablak (Late Liquidity Window) kamatát emelte meg 13,5 százalékról 16,5 százalékra, ugyanakkor az egynapos jegybanki hitel kamatát 9,25 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát 7,25 százalékon, az egyhetes repokamatlábat pedig 8,00 százalékon hagyta - írja az MTI.

A török jegybank hónapok óta egyre feljebb tolja a késői likviditási ablak kamatát, miközben január óta nem változtatott a hitelköltségek szabályozására használt három hagyományos jegybanki kamaton, és ezzel minden alkalommal erősíteni tudta a lírát.

A Late Liquidity Facility az a hitelezési instrumentum, amelyet a török jegybank használ a török bankok hitelellátására török lírában, a török bankrendszer napi likviditási igényeinek fedezésére. Azért late (késői), mert általában a kereskedési nap végén lehet igénybe venni, ha a zárási tranzakciókhoz a bankoknak gyors likviditásra van szükségük.

A török fizetőeszköz értékének 20 százalékát veszítette el idén a dollárhoz képest, miután a feltörekvő országok devizái közül már tavaly is egyike volt a legrosszabbul teljesítőknek.

Londoni pénzügyi elemzők éppen szerdán figyelmeztettek arra, hogy Törökországban teljes körű valutaválság alakult ki, amelyre a török jegybanknak azonnali és határozott monetáris szigorítással kell reagálnia.

A múlt héten különösen erős eladási hullám indult el annak nyomán, hogy az önmagát a kamatok ellenségének minősítő Recep Tayyip Erdogan török államfő arról beszélt, hogy várakozásai szerint a június 24-i előrehozott elnök- és parlamenti választások után az államfő erősebb ellenőrzést gyakorol majd a monetáris politika felett. Ez a kijelentés csak tovább súlyosbította azokat a félelmeket, hogy a jegybank monetáris tanácsa esetleg nem lesz képes megbirkózni a kétszámjegyű inflációval.

Áprilisban 10,85 százalékon állt az éves infláció, de az utóbbi hónapokban a 12,98 százalékot is elérte.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK