Ekkora sérülést okoztak a pofonok Amerika és Kína viszályában - nincs kipontozás

Az amerikai-kínai vámháború nemcsak a világkereskedelemre, hanem a devizapiacokra is komoly sokkhatást gyakorolt. Egyfelől a dollár erősödését, másrészről a jüan gyengülését kényszerítette ki, e lépések fájdalmas mellékhatásai pedig nemcsak a két szuperhatalmat érintik, hanem a világ számos más országába is tovagyűrűztek. Milyen érdekek mozgatták a decemberi részmegállapodást?
Napi.hu, 2020. január 2. csütörtök, 18:14
Fotó: Getty Images

Fazekas Ferenc írása

A kereskedelmi háború 2020 januárjában "ünnepli" második évfordulóját. Hosszú és áldozatos harc ez, mely a világ két legnagyobb hatalma között robbant ki. 2018 januárja óta USA 550 milliárd dollár értékben vetett ki vámot kínai árucikkekre, erre válaszul Kína eddig 185 milliárd dollárnyi illetéket követelt kizárólag amerikai termékekre.

Azonban 2019 december 13-án megjelent az első reménysugár, mely arra utal, hogy ha lassan is, de közös nevezőre juthat a két ország. Ezen a napon ugyanis kihirdették az Első Részmegállapodást (Phase One Deal), két nappal az újabb tarifacsomag bevezetése előtt.

A megállapodás szerint Amerika lecsökkenti a szeptember 1-én életbe lépett tarifákat kínai termékekre vonatkozóan 15 százalékról 7,5 százalékra, mely számszerűsítve 120 milliárd dollárt jelent. Kína pedig az elkövetkezendő 2 évben 200 milliárd dollár értékben növeli megrendelését amerikai szolgáltatásokra és termékekre vonatkozóan, valamint évente 40-50 milliárd USA dollár értékben vesz mezőgazdasági termékeket 2021-ig bezáróan. Kína még egy fontos lépést tett: az intellektuális tulajdonjog illegális elkobzásának megakadályozása érdekében hozott intézkedéseket.

Azonban a tarifacsomagok hatása csupán a jéghegy csúcsa, a háború kétségkívül nagyon fontos szerepet játszik az országok és a világ gazdaságának alakulásában. Ezen felül viszont neves gazdasági elemzők egyetértenek abban, hogy az események drámai hatással vannak az USA dollár (USD) és a kínai Jüan (CNY) értékének változására is.

A kereskedelmi háború dollárra gyakorolt hatása

Az amerikai dollár mai napig az első számú globális valutatartalék szerepét tölti be az alternatív fizetőeszközök között. A befektetők kedvelt és biztos kikötője egy gazdasági vihar közepette. Ilyen bizonytalan körülmények alkalmával az amerikai befektetők ráadásul igyekeznek csökkenteni a határokon túli kitettségüket, így ezzel a lépéssel a dollár értékét növelik a többi pénznemmel szemben. Az elmúlt években az amerikai gazdaság erősödött, a világgazdasági helyzet mindeközben a kereskedelmi háborúnak, valamint az európai helyzetnek köszönhetően néha bizonytalan időket élt meg, így a körülmények igen kedveztek a dollár erősödésének. Az eredmény egy közel 5 százalékos dollár index emelkedés 2018 januárja óta:


Az erősödő dollár nem tesz jót az amerikai gazdaságnak, amelynek tankönyvi magyarázata van. Ha egy ország pénzneme erős, árt az exportnak, hiszen sokkal kevesebb profit marad a vállalatok zsebében, amely a következő hátrányt okozza: a vállalatok bevételnövekedése, vagyis profitabilitása így csökken. A dollárral kapcsolatban meg kell említenünk a globális hatást is: a feltörekvő országoknak okozott pénzügyi nehézséget, hiszen a dollárban felvett adósságot nehezebben tudják visszafizetni egy erős árfolyam esetén. Így minden ország igyekszik monetáris politikai intézkedések segítségével megfékezni erősödő valutáját. Természetesen így a dollár a kínai jüannal szemben is erősödött, a kereskedelmi háború kezdete óta eddig 12 százalékot és 2019 augusztusában rég nem tapasztalt mértékben gyengült a kínai fizetőeszköz az amerikai zöldhasúval szemben, melyet a lenti grafikon szemléltet:


A kereskedelmi háború jüanra gyakorolt hatása

Kína esetében összetettebb a kép, hiszen az országot a folyamatosan menekülő tőke nehéz helyzetbe sodorta. Amikor egy ország ezzel a jelenséggel néz szembe, az negatív fényt vet GDP-növekedésének biztonságára és a befektetői bizalomra, így érthető, hogy a kínai vezetők legfőbb célja jelenleg a kiáramló tőke mértékének mielőbbi jelentős csökkentése.

A 2015-ben és 2016-ban történt rendkívül magas arányú tőkekiáramlást és annak drasztikus hatását, melyet az egész világgazdaság megérzett, most mindenáron el szeretnének kerülni. Akkoriban egyik megoldásként a jüan egymás utáni nagyfokú leértékeléséhez nyúltak, így valamennyire meg tudták fékezni a kiáramló tőke mennyiségét. Ezen felül a pénzügyi folyamatok transzparenciáját is igyekeztek megfelelő lépésekkel elősegíteni.

Azonban a kereskedelmi háború kezdete óta újra felütötte a fejét ez a jelenség, így Kína tőketartaléka ismét csökkenni kezdtek. Az alábbi grafikon szemlélteti a nagyfokú tőkekiáramlást:


Gene Ma, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) Kínáért felelős vezető közgazdásza szerint 2019 első fél évében szabályozott pénzügyi csatornákon keresztül 74 milliárd dollárnyi tőke áramlott ki az országból, mely elmondása szerint az elmúlt évtized legalacsonyabb értéke. Ezen felül viszont azt is hozzátette, hogy az adatok alapján a nem ellenőrzött pénzügyi tranzakciók még további 131 milliárd dolláros pénzkiáramlást mutatnak. A két adat együtt viszont már kétségbeejtő számot mutat. A neves közgazdászt idézve: Kína részéről ez az állapot a kereskedelmi háború minél előbbi megoldását sürgeti.

Így létrejött az Első Részmegállapodás, mely lépés Alicia Garcia Herrero, a Natixis Bank ázsiai csendes óceáni vezető közgazdásza szerint csak részlegesen tudja enyhíteni azt a nagy nyomást, melyet a tőkekiáramlás okoz a kínai gazdaságnak. Így a kínai jegybank (People's Bank of China) a helyzet egyik megoldásaként újra a jüan leértékeléséhez folyamodott, mely lépés a kereskedelmi háború negatív hatásainak enyhítését is hivatott szolgálni. Így 2019. augusztus elején a Jüan rég nem látott szintre csökkent a dollárral szemben, átlépve a 2008-as gazdasági válság óta először a 7-es rendkívül fontos lélektani szintet, így ez a lépés világszerte ijedelmet okozott, ami a tőzsdéken is meglátszott.

Azonban a részmegállapodásnak köszönhetően az elemzők pozitívan tekintenek a jövőbe. Dariusz Kowalczyk, a Crédit Agricole CIB vezető ázsiai közgazdásza a következőképpen nyilatkozott az egyezmény Kínát érintő lehetséges következményéről: Úgy látjuk, hogy a megállapodás aláírásának hatására - amennyiben nem vetnek ki újabb vámtarifákat - a jüan árfolyama kedvező fordulatot vehet.

Lehetséges jövőbeli hatások és megoldások

A jüan leértékelése és a dollár erősödése a világ fejlődő országainak valutáira is nagy nyomást helyezett. Így a kínai deviza 2019 augusztus eleji rendkívüli leértékelésének hatására többek között India, Thaiföld és Új-Zéland is olyan monetáris intézkedéseket hozott, melynek következményeképp valutájuk gyengült.

Vezető közgazdászok nagy csoportja ért egyet abban, hogy ez egy globális devizaháborúvá alakulhat, amennyiben egyre több ország válik érintetté. Ez a folyamat pedig negatívan befolyásolhatja a világgazdaság alakulását.

Ezt természetesen egyik nagyhatalom sem szeretné, éppen ezért az Első Részmegállapodás sarkalatos pontja a devizák, azon belül is a jüan szabályozásáról szól. A részleteket még nem közölték, annyit azonban elárultak, hogy a devizákról szóló megállapodás szerint Kínának a jövőben tartózkodnia kell a jüan hirtelen, nagyfokú leértékelésétől. Egy, az amerikai elnök hivatalában dolgozó vezető közgazdász nyilatkozata alapján a megállapodás, a decemberben aláírt amerikai-kanadai-mexikói szabadkereskedelmi egyezmény (USMCA) ide vonatkozó részének alapján készült, mely kimondja, hogy a 3 országnak minden hónapban nyilvánosságra kell hozni tőketartalék egyenlegét, valamint a tervezett devizapiaci intervencióit. Ezen felül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) számára kötelesek benyújtani a negyedéves fizetési mérleg-adatokat is.

Egy dolog már most látható, az Első Részmegállapodás aláírása kis megnyugvást hozott mind a kínai mind az amerikai pénzügyi piacokon, így remélhetőleg a 2020-ban is folytatódik a pozitív események trendje.

A cikk szerzője Fazekas Ferenc, a TőzsdeiKereskedés.hu alapító-ügyvezetője

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK