Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Története során mindössze egy ízben volt a jelenleginél is gyengébb a forint árfolyama az euróval szemben. Akkor, 2015 januárjában átmenetileg, egy napra, 327 forint fölé is emelkedett a közös európai deviza kurzusa a magyar fizetőeszközzel szemben, majd alig három hónappal később már 296 forint alatt járt az árfolyam.

Ez nyilván tetemes veszteségeket okozott a forint további gyengülésére játszó szereplőknek, míg a megtakarításaikat forintban tartók számára nagy megkönnyebbülést hozott. Azonban az ekkora kilengések, a tavalyi viszonylag kis ingadozásokat hozó kereskedéstől eltekintve egyáltalán nem szokatlanok a magyar deviza történetében.

Az euró/forint hosszabb távú, tízéves grafikonját szemlélve nem kell képzett technikai elemzőnek lennünk ahhoz, hogy felismerjük: itt bizony egy emelkedő trenddel állunk szemben. A technikai elemzés hüvelykujjszabályai alapján a következők mondhatók el: egy emelkedő trendben magasabb csúcsok és magasabb mélypontok követik egymást.

A trend meglétét mindaddig feltételezni kell, amíg az ellenkezőjéről bizonyíték nem érkezik. Ebből az következik, hogy mindaddig magasabb csúcsokra és magasabb mélypontokra kell számítani az euró/forint árfolyamban, amíg a trend meg nem fordul.

Mikor jöhet a trendforduló?

A kritikus kérdés ebből a szempontból az, hogy mikor fordul meg ez a trend? Bár a technikai elemzés számos módszert ismer, a trendfordulók előrejelzésére - trendfordító alakzatok, mozgóátlagok elhelyezkedése, trendvonalak, oszcillátorok viselkedése - azonban a csúcsok mélypontok elemzése ezek közül talán a legmegbízhatóbb. Persze ennek van egy nagy hátránya: mégpedig az, hogy mire a trendforduló jelzése megérkezik, addigra a trendirányú mozgás jelentős része már sokszor megtörtént (a szakirodalom szerint jellemzően a mozgás egyharmada már lejátszódott.)

Az árfolyamgrafikonokon a csúcsok és a mélypontok gyakran egyszerűen, szembetűnően láthatóak, máskor nem. Ráadásul a trend szempontjából nem minden csúcs és mélypont bír azonos jelentőséggel. A technikai elemzés klasszikusainak leírásai alapján egy emelkedő trendben a kritikusnak számító mélypontot az alábbi módszerrel lehet megkeresni (megjegyzendő, hogy ez szabályozott piacon történő kereskedésre találták ki, a részvényekre):

  • Volt-e előtte lokális csúcs? Azaz volt-e előtte egy olyan csúcs a grafikonon, amelyet három olyan nap követett, amikor az árfolyam alacsonyabban volt a csúcs napján bejárt tartománynál?
  • Bekövetkezett-e innen egy olyan emelkedés, amelynek mértéke elérte a 10 százalékot és az árfolyam újabb, a korábbi trendben beállított csúcsot 3 százalékkal átlépte.

Ez egy meglehetősen szigorú kritériumrendszer és a tízszázalékos előírt mozgás miatt a gyakorlatban nehezen hasznosítható az euró/forint keresztárfolyam esetében, hiszen egy tízszázalékos mozgás praktikusan harminc forintot jelent az eurókurzusba. Tavaly ennél szűkebb sávban mozgott az árfolyam.

Hol a kritikus szint?

Ugyanakkor ennek segítségével meghatározható az a szint, ahol jelenleg az euró/forint árfolyam biztosnak nevezhető, hosszú távú megfordulására érkezne jelzés. Ez a szint jelenleg "idegesítően" alacsonyan, valamivel 296,09 forint alatt helyezkedik el, ami kevés támpontot ad arra nézve, hogy most, a 320 feletti zónában mit kellene csinálni a forintunkkal, illetve eurónkkal.

Mivel ez a régió a múltban már többször megállította a forint gyengülését, ezért egyértelműen ellenállást jelent az árfolyamban, ami megállíthatja a forint gyengülését. Azonban egy ellenállás annál gyengébb lesz, minél többször támadja az árfolyam, és az emelkedő trendben a magasabb csúcsok és mélypontok a jellemzőek, ezért egyre nagyobb a kockázata, hogy a trend végül legyőzi az ellenállást és korábban nem látott szintre gyengül majd a forint árfolyama az euróval szemben.

Képünk forrása: Shutterstock.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!