Lecsapott az MNB a tőzsdei spekulánsra

Az MNB 10 millió forint bírságot szabott ki egy természetes személyre a bennfentes kereskedelem tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt. Ezzel összefüggésben az OTT-ONE Nyrt.-vel szemben 5 millió forint bírságot állapított meg a vonatkozó személyek jegyzékének jogsértő módon történő összeállítása miatt.
Herman Bernadett, 2020. október 5. hétfő, 10:57
Fotó: Napi.hu

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalból indított piacfelügyeleti eljárása keretében azt vizsgálta, hogy az Ott-One Nyilvánosan Működő Részvénytársaság egyik részvényese által az OTT1 részvényekkel végrehajtott tőzsdei tranzakciói kapcsán sérültek-e a piaci visszaélésekről szóló európai uniós rendelet (MAR) bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezései.

A jegybank megállapította, hogy a részvényes a vizsgált időszakban a kibocsátó egyik vezető tisztségviselőjétől bennfentes információról szerzett tudomást arra vonatkozóan, hogy a cég a közeljövőben zártkörű alaptőke-emelést fog végrehajtani. A bennfentes információ birtokában a természetes személy olyan tőzsdei megbízásokat adott, melyek tiltott bennfentes kereskedelmet valósítottak meg.

Tízmilliós büntetés és feljelentés

A részvényes tevékenysége alkalmas volt arra, hogy károkat okozzon a befektetőknek és veszélyeztesse a pénzügyi rendszerbe vetett befektetői közbizalmat. Magatartásával olyan többletinformáció felhasználásával kötött tőkepiaci ügyletet, amely a többi befektetővel szemben tisztességtelen előnyhöz juttatta, amely tevékenység sérti a tőkepiac átláthatóságát és azt, hogy a befektetők egyenlő feltételek mellett vegyenek részt a tőkepiac mindennapjaiban.

Az MNB a részvényest a bennfentes kereskedelem tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 10 millió forint összegű piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte, megtiltotta részére azok ismételt megsértését és bennfentes kereskedelem gyanújával feljelentést tett a Fővárosi Főügyészségen. A jegybank megállapította, hogy az alaptőke-emeléssel összefüggésben keletkezett bennfentes információt a kibocsátó vezető tisztségviselője a potenciális befektetők - így a később bennfentes kereskedelmet megvalósító részvényes - részére a tőkeemelés feltételeinek megismerése céljából a feladatainak szokásos keretein belül adta át, így azzal nem sértette meg a MAR bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalmára vonatkozó rendelkezéseit.

Tapogatózni csak jogszerűen lehet

A jegybank felhívta ugyanakkor az Ott-One figyelmét a piaci tapogatózás szabályainak jövőbeni teljes körű megtartásának fontosságára. A vonatkozó szabályozás célja, hogy a bennfentes információ jogszerű átadása nyomon követhető, az információ áramlásának útja megfelelően visszakövethető, a bennfentes információk bizalmas kezelése pedig mindenkor biztosított legyen, mindezzel segítve a hatékony felügyeleti hatósági tevékenységet is. Az ilyen jellegű ügyek kapcsán az MNB kiemelt figyelemmel vizsgálja ugyanis, hogy a piaci tapogatózásra vonatkozó rendelkezések megsértése okán nem állapítható-e meg a bennfentes információ jogosulatlan közzététele.

Az üggyel összefüggésben a jegybank megállapította továbbá: a MAR előírásaihoz képest a kibocsátó tévesen határozta meg, hogy valójában mikor keletkezett az alaptőke-emelésre vonatkozó bennfentes információ. A bennfentesek jegyzékének összeállítására vonatkozó előírások megsértése miatt az MNB 5 millió forint felügyeleti bírsággal sújtotta a kibocsátót.

A bennfentesek jegyzéke olyan, a tőkepiac integritását védő eszköz, mely egyrészt az MNB piaci visszaélésekkel kapcsolatos vizsgálatainak lefolytatásához elengedhetetlen, másrészt a kibocsátók, illetve a nevükben vagy javukra eljáró személyek által is felhasználható a bennfentes információ áramlásának ellenőrzésére. Ez segíti a titoktartási kötelezettségnek való megfelelést. Ezek alapján a bennfentesek jegyzékének összeállítása túlmutat a tőkepiac szereplőinek adminisztratív kötelezettségein.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK