Nagy változások jöhetnek a budapesti tőzsdén

Akár 330 magyar kkv is megjelenhetne egy rövid felkészülési időszak után a Budapesti Értéktőzsdén, ez pedig sokat segíthetne a magyar gazdaság helyzetén is – mondta Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója a Napi.hu „Tőzsdére magyar! Új korszak a BÉT-en” című konferenciáján.
Dzindzisz Sztefan, 2016. június 17. péntek, 10:02
Fotó: Napi.hu

Történelmi visszatekintéssel kezdte előadását Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója, aki elmondta, hogy a Budapesti Értéktőzsde elmúlt több mint két évtizede számos szép emléket tartalmaz, így megvannak azok az alapok, amik szükségesek ahhoz, hogy a tőzsde a következő szintre tudjon lépni.

Persze nem volt minden szép és jó, volt olyan időszak, amikor nem jöttek az új kibocsátások, a tőzsdei forgalom kicsit visszaesett, így kevésbé tudott hozzájárulni az ország gazdaságának növekedéséhez. Fontos célnak nevezte azt is, hogy növeljük a háztartások szerepét a tőzsdén, hiszen a családoknak egyre több megtakarítása van, ám ezek egyelőre kevésbé járulnak hozzá a reálgazdaság finanszírozásához.

Órási tartalékok vannak a rendszerben

A befektetések alig mennek a részvényekbe, az összesnek kevesebb, mint két százaléka, így azon kell dolgozni, hogy ezt megváltoztassuk - emelte ki Végh. Pozitívum viszont, hogy így jelentős tartalék maradt, amivel növelni lehet a tőzsdei forgalmat - a számítások szerint 41 ezer milliárd forintnyi hazai megtakarításon ülnek a családok. Kevesen vannak, ők viszont aktívan keresik a befektetési lehetőségeket - kommentálta a háztartási tőzsdézési kedvét a szakember.

Jelenleg inkább a külföldiek a vevők, a háztartások az eladók, ám reméljük, hogy ők realizáltak ezáltal valamennyi nyereséget, így pedig továbbra is kereskedni fognak a részvényekkel - vélte Végh.

A hazai helyzettel kapcsolatban elmondta, hogy a magyar vállalkozások sokkal inkább banki hitelekkel finanszírozzák magukat, mint a többi uniós országban, ez pedig gond, hiszen egy válság, ismét könnyen finanszírozási gondokat okozhat ezen cégeknél. Sokan gondolkodnak uniós forrásokban is, ám ezen pénzek csak 2020-ig biztosak, hogy utána mi jön, azt ma még senki sem tudja. Valószínűleg csökkenni fog az elérhető pénzmennyiség és mérséklődik a vissza nem térítendő támogatások aránya is.

Új bevezetések jöhetnek

Ezért is akart az MNB fő tulajdonosává válni a BÉT-nek, a cél, hogy 2020-ig jelentősen sikerüljön megerősíteni a tőkepiacot. Ennek keretében például növelnék a kkv-k jelenlétét a tőzsdén. A fő gond, hogy nincsenek új bevezetések a tőzsdén, így az utánpótlás kérdése talán a legfontosabb. Ennek eléréséhez öt alappillért említett Végh: a sikeres tőzsdei bevezetést, a piacszerkezet megújítását, új kibocsátói szolgáltatásokat, a befektetői réteg megerősítését és a kormányzati támogatásokat.

Az új bevezetések a BÉT vezetője szerint szinte minden szektorból jöhetnek, így az állami nagyvállalatok köréből éppúgy, mint a nagy magánvállalatok, vagy a kkv-k. Ez utóbbiakról elmondta, hogy ők foglalkoztatják a munkavállalók jelentős részét, ők adják a GDP kiemelt részét, így mindenképpen meg kell adni nekik a lehetőséget, hogy így finanszírozzák a fejlődésüket.

Emiatt nagyon erősen szeretnénk fókuszálni a kkv-kra - emelte ki Végh, aki szerint egy kkv számára nem egyértelmű irány a tőzsdei megjelenés, ennek megváltoztatása érdekében pedig egy olyan mentoring programot készítene a BÉT, amely a tőzsdei bevezetést fontolgató vállalatok számára csökkenteni tudná a felkészülési terheket. Ebbe bekerülni csak szigorú feltételek után lehet és az sem biztos, hogy ezután meg tud jelenni a tőzsdén, de segíthet nekik akár más befektetési források, például kockázati-, vagy magántőke bevonásában.

Akár 330-an is jöhetnének

A BÉT kidolgozott egy módszertant, ami alapján méret, eredményesség, növekedési számok alapján sorba rendezik a cégeket, majd egy vállalatirányítási, stratégiai értékelés jön. A saját számításai szerint 330 olyan kkv-t talált a BÉT, amely képes lehet a tőzsdei megjelenésre. Nem friss cégekről van szó, az átlagéletkor 18 év, ám az utóbbi években jelentősen, közel 30 százalékkal nőtt az árbevétel, 11 százalékkal a dolgozói létszám, de az általuk nyújtott fizetés is magasabb az átlagnál.

Végh szerint azt is megvizsgálnák, hogy a tőzsde hogyan tudna részt venni a crowdfundingban, azaz a közösségi finanszírozásban. Először ez egyfajta adomány volt, ám mára több ága kialakult, így van olyan formája, ahol a támogatásért cserébe részesedést kapnak a támogatók a cégből.

Amennyiben a kitűzött célokat sikerül elérni, az jelentősen növelheti a gazdasági növekedést, mivel a tőzsdei cégek az átlagnál jobban járulnak hozzá a gazdaság növekedéséhez, költenek kutatás-fejlesztésre és teremtenek munkahelyeket - vélte Végh.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

francois, 2016.06.17 15:52

Azért fontos adatok kimaradtak a cikkből. A 300 körüli potenciális "tőzsdeérett" kkv közül jó, ha 30-50 tőzsdére menne. Magyarország nem az angolszász modellt követi, ahol a cégek a növekedéshez gyakran a tőzsdére lépéssel szerzik meg a szükséges tőkét, másrészt a tőzsdei lét az nagyobb átláthatósággal és költségekkel jár, amit sokan nem szívesen vállalnának. Konkrét adatokat nem látok, hogy a kkv-k tőzsdére lépése ugyan mivel járulna hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez. A BÉT-en a forgalom csaknem egészét a 4 "nagy" adja, azok értékéhez képest még akár 100 vagy 200 kkv értéke is csak néhány százalékban mérhető. Igazából az állami kézben lévő vállalatok (MVM, Szerencsejáték, stb.) tőzsdére lépése emelhetné meg jelentősen a tőzsde forgalmát és értékét, de kétlem, hogy a kormánynak ilyen szándéka lenne. Inkább a titkolózás erősítése zajlik most, meg aztán akarna-e egy kisbefektető olyan tőzsdei cégbe fektetni, ahol az állami/kormányzati befolyás valószínűleg döntően megmaradna.
Igazából nem értem, hogy miért került előtérbe ez a kkv-k és a tőzsde téma, mivel a gazdaságra gyakorolt szerepe elhanyagolható. Megint egy téma, ami hangzatos és amin lehet rágódni, de igazából jelentősége nincs.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2016.06.17 12:03

......, arról már nem is beszélve, hogyha hirtelen lezuhan a részvényeinek az árfolyama.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

isabella, 2016.06.17 12:00

.....és mi van a Tesla és a hasonló cégek titkos kutató intézeteivel. Nem biztos, hogy az a jó, ha egy cég a tőzsdére megy, legalábbis a cégnek. Viszont egy tőzsdén lévő cég kétségkívül sokkal nagyobb figyelmet kap, átláthatóbb, viszont támadhatóbb is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html