Amikor az amerikai vállalatok katonai fegyverrendszereket, elektromos járművek akkumulátorait, műholdakat és szélturbinákat építenek, nagy mennyiségben igényelnek néhány tucat "kritikus ásványianyag-fajtára" - amelyek közül sokat szinte teljes egészében más országok bányásznak és finomítanak. Egyetlen F-35A vadászrepülőgép megépítéséhez például legalább 420 kilogramm ritkaföldfémre van szükség, amely elsősorban Kínából származik. Az importtól való ilyen nagy mértékű függés pedig egyre jobban aggasztja az amerikai kormányt - kezdi cikkét a jelenségről a PBS.

Természeti katasztrófák, zavargások, kereskedelmi viták és vállalati csődök mind-mind megzavarhatják az ásványi nyersanyagok ellátási láncát és az ettől függő termékek gyártását, ami számos kritikus ásványi anyagot nemzetbiztonsági prioritássá tesz.

QP | Quality Placement

Az Egyesült Államok az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a stratégiai tervezésre és a megbízható ellátási láncokba való befektetésbe, különösen mivel Kína fokozta a kritikus ásványi anyagok exportjának ellenőrzését, de az amerikai helyi bányászat és az újrahasznosítás mértéke még mindig alacsony. Ez részben annak köszönhető, hogy számos bányászati és feldolgozási művelet környezetromboló és környezetszennyező lehet, de annak is, hogy a szakpolitikai intézkedéseket csak mostanában vizsgálják és kezdték el finanszírozni. Az Egyesült Államokban jelenleg folyik a kritikus ásványi nyersanyag-ellátási láncok felülvizsgálata, és az Energiaügyi Minisztérium nemrégiben 30 millió dollár (9000 milliárd forint) plusz forrást ígért a decemberi világjárvány-támogatási csomagban szereplő finanszírozáson és a bányászatot támogató 2020-as csomagon felül.

A szakértők azt a kérdést vizsgálják, hogy miként lehet a legjobban biztosítani a fenntartható és biztonságos kritikus ásványi nyersanyagok ellátási láncait úgy, hogy közben a környezeti károkat csökkentsék. Azt is csak most szedték lajstromba, hogy mik azok a fémek, földsók, amelyek létfontosságú szerepet játszanak azokban a termékekben, amelyekre az amerikaiak nap mint nap támaszkodnak. A listára egyre több új és ritka anyag kerül fel, ahogy a technológia fejlődik, a fogyasztási szokások változnak. Ilyen például a lítium, a nikkel vagy a grafit, amelyeknek az akkumulátorgyártásban van jelentős szerepe, a termékkör pedig egyre fontosabb az elektromos járművek elterjedése miatt. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy a lítium mostanra árupiaci tőzsdei termékké válik. De említhető még az egészségügyi és egyéb kutatásoknál létszükségletű cézium, a nyomtatott áramkörökben, mikrochipekben használt gallium, vagy a félvezetők és tartósítószerek gyártásakor használt arzén is.

Az Egyesült Államok ezek beszerzésében szinte teljesen más országoktól függ: az USA által 2018-ban azonosított 35 kritikus ásványi anyagból 28 legalább 50 százalékban importból származik. Emiatt a védelmi minisztérium az egyik legerősebb támogatója a rugalmasabb ellátási láncoknak. Az elmúlt néhány évben proaktívan törekedett a hazai termelés megerősítésére, különösen a ritkaföldfémek esetében. Új szerződéseket kötött a ritkaföldfémek kaliforniai, nebraskai és texasi bányászatára és feldolgozására. A Védelmi Logisztikai Ügynökség 42 árucikkből álló, 1,1 milliárd dollár (több mint 330 milliárd forint) piaci értékű vészkészletet is tart hat különböző helyszínen az országban.

Nagy szükség, még nagyobb felelősség

Most, hogy Joe Biden elnök infrastrukturális terve az elektromos járművek és a megújuló energiaforrások elterjedését ígéri, a "zöldtörvények" egyre kiterjedtebbé és fontosabbá, az éghajlatváltozás elleni küzdelem prioritássá válnak, a kritikus ásványi nyersanyag-ellátási láncok ismét reflektorfénybe kerültek. Csak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákhoz szükséges lítium, kobalt, grafén, indium és más kritikus ásványi anyagokra az igény 2050-re várhatóan 100 százaléktól 1000 százalékig terjedő mértékben fog növekedni.

Ezek a becslések önmagukban is aggasztók, de ha a katonai és ipari szükségletekkel, valamint az amerikai bányászat hanyatlásával kombináljuk őket, aggasztó képet festenek az amerikai ellátási hiányról. Az olyan országok, mint a Kongói Demokratikus Köztársaság, amelyek a múltban a fegyveres konfliktusokat finanszírozó ásványkincseladások miatt kerültek a címlapokra, nem túl vonzó partnerek az amerikai vállalatok számára. A KDK felelős a világ kobalttermelésének több mint 70 százalékáért, amelyet szinte minden újratölthető lítiumion-akkumulátorban használnak, ezeket pedig a mobiltelefonoktól és laptopoktól kezdve az elektromos járművekig mindenben használják. Ráadásul az afrikai országban Kína jelentős beruházásokat finanszírozott, így stratégiai előnye van az USA-val szemben.

Kobaltbányászok Kongóban.
Kobaltbányászok Kongóban.

Az USA viszont nemcsak a beszerzésre próbál hangsúlyt fektetni: a kritikus ásványi anyagok újrahasznosításának és újrafelhasználásának kiterjesztése növelheti a fenntarthatóságot, és az ásványi anyagokat jobban elérhetővé teheti az Egyesült Államok számára. Az újrahasznosítási programok ösztönzésének egyik módja, hogy a felelősséget a hulladékkezelőkről a nagy gyártókra, például az Apple-re és a Samsungra hárítják. A nemzetközi megállapodásokat is úgy lehet megfogalmazni, hogy azok megköveteljék a felelős bányászatot. Az amerikai vállalatok hasonlóképpen többet tehetnek annak érdekében, hogy ne vásároljanak nem fenntartható forrásokból, illetve ne támogassák azokat a gyakorlatokat, amelyek a fejlődő gazdaságok visszaélését és kizsákmányolását ösztönzik.

Az USA kiterjesztheti a kritikus ásványi anyagok feltárását is. A Rio Tinto nemrégiben jelentette be egy új üzem terveit, amely a napelemekben használt kritikus ásványi anyag, a tellúr kinyerésére szolgál a Utah állambeli rézfinomító üzemében. A kaliforniai sivatagban történő lítiumbányászat szintén elkezdte vonzani a befektetőket, akárcsak a coloradói és nevadai ritkaföldfém-projektek. 

Magyarország is rosszul jár

Meglepő módon, van olyan kritikus nyersanyag, amelyből még Magyarország is rendelkezik készletekkel, amely bizonyos gyártási előnyöket jelenthet, de a helyzet nagyjából az Egyesült Államokéra hasonlít. Van 52 ezer kilotonna kitermelhető mangánérc, valamint 726 ezer kilotonna rézérc is hazánkban - derül ki Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat idei hazai ásványkészletező jelentéséből.

Utóbbi azért fontos, mert a ritka tellúrt a legtöbbször nem érceiből, hanem a réz finomításakor keletkező anódiszapból nyerik ki szárítással, majd kénsav jelenlétében pörkölik. Ezután kilúgozzák: kálium-nitrátot és szódát kevernek hozzá, majd ezekkel összeolvasztják. Az ekkor keletkező olvadékot kénsav jelenlétében hevítik, ekkor tellúr-dioxid keletkezik. Ebből redukcióval állítják elő. Maga a tellúr azért fontos, mert félvezető- és termoelektromos tulajdonságai miatt használják napelemek gyártásához, de más akkumulátorok, áramkörök készítéséhez is. 

A tellúrium
A tellúr.

Csekély mennyiségben még galliumkészletek is lehetnek Magyarországon: a kitermelhető hazai 100 817 kilotonna jelenleg nem bolygatott bauxitban, mint szennyező anyag előfordul, de mennyisége alig pár százaléknyi és nehezen kinyerhető.

Ezek hazai megléte nem is olyan hadászati stratégiai okokból jelentős, mint az Egyesült Államokban, ahol a fegyver- és harcjárműgyártás miatt különösen fontosak. A koronavírus-járvány, valamint az erősödő nyugati és kínai ellentétek miatt a gyártásbiztonságban egyre inkább törekszenek az ellátási láncok lerövidítésére. A hazai bányászat halálát részben a nem gazdaságos kitermelhetőség okozta, azonban a technológiai fejlődés ezen sokat javított a rendszerváltás óta. Tehát a magyar, erősen az autóiparra és annak kiszolgálására támaszkodó iparban fontos szempont lehet idővel, ha ezek a nyersanyagok helyben kitermelhetők lesznek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!