Részvényenként 32 szaúdi riálban, azaz 8,53 dollárban határozták meg a kibocsátási árfolyamát a Saudi Aramco nevű állami olajvállalatnak a társaság első nyilvános részvénykibocsátása során. A tranzakcióban összesen 25,6 milliárd dollárért adtak el részvényeket, ezzel ez lett minden idők eddigi legnagyobb értékű tőzsdei bevezetést megelőző részvényeladása. Az eddigi rekorder az Alibaba 2014-es, 25 milliárd dollár értékű kibocsátása volt.

A részvényeket a helyi, szaúd-arábiai tőzsdére vezetik majd be. A részvényeladás az egyik stratégiailag fontos eleme volt a Mohammed bin Salman koronaherceg tervének, amellyel 2030-ig alapvetően szeretné megváltoztatni az ország gazdaságát - írja összefoglalójában a CNBC. Az árazásról szóló bejelentést megelőzően mintegy egy hétig tartott a kibocsátáshoz kapcsolódó roadshow, amelyen elsősorban közel-keleti országokban mutatták be a céget befektetőknek. A kibocsátásban segédkező bankok adatai szerint az értékesítésre felajánlott részvénymennyiséget háromszorosan jegyezték túl, összesen 50,4 milliárd dollár értékben érkeztek vételi ajánlatok.

QP | Quality Placement

Az Aramco korábbi közlése szerint részvényeinek fél százalékát állt szándékában magánszemélyeknek eladni és egy százalékot szánt az intézményi értékesítésre. Ez utóbbi 2 milliárd részvényt jelentett volna, erre érkezett 5,9 milliárdnyi vételi igény.

A kibocsátási ár az előzetesen meghatározott ársáv tetején alakult ki, ezzel a cég piaci kapitalizációja 1,7 ezer milliárd dollár. Ez jelentősen elmarad egyébként a koronaherceg korábbi elképzelésétől, ő ugyanis azt hitte, 2 ezer milliárd dolláros cégértéken is gazdára találnak majd a papírok. A kibocsátással eredetileg a londoni és a New York-i befektetőket célozták meg, azonban a kellő érdeklődés hiányába végül mégis inkább a térségbeli befektetők mellett döntöttek.

Ellen Wald, a Saudi Inc. című könyv szerzője a CNBC-nek úgy értékelte a tranzakciót, hogy az látszatsikert hozott csupán. Szerinte az érdeklődés a magánbefektetők részéről korántsem volt olyan mértékű, amire a szaúdi kormány számított. Ráadásul a kereslet nagy része szinte kizárólag belföldi volt, s nem sikerült a régión kívülről jelentősebb tőkét bevonzani. A túljegyzés sem volt szignifikáns. Ennél sokkal jobban túljegyzett IPO-kat is láttunk, s ráadásul a kereslet egy részét a kormány generálta - tette hozzá.

Megfigyelők szerint egyébként az Egyesült Arab Emirátusok és Kuvait részéről is jelentős kereslet érkezhetett. Korábbi híradások szerint a kuvaiti állami befektetési alap és Abu Dhabi egy, illetve 1,5 milliárd dollár értékben jelezte, hogy venne a részvényekből.

A kibocsátás egyik szervezője, a Samba Capital szerint a jegyzési érdeklődés 10,5 százaléka érkezett külföldi befektetőktől, a maradék nagy része szaúdi alapoktól és cégektől származott. A szaúdi kormány egyébként gazdag helyi családokat és milliárdosokat is felkért arra, hogy jegyezzenek a részvényből.

A részvénykibocsátást eredetileg 2018-ra tervezték, de elhalasztották. Az összefoglaló szerint azért, mert a cég struktúrája egyrészt túlságosan is komplikált volt, másrészt a szaúdi kormányzat nem akart a kellőnél nagyobb betekintést engedni pénzügyeibe.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!