Szétrohadna a termés a földeken, ha nincs könyöradomány a gazdáknak

Az Egyesült Államok és Kína kereskedelmi háborúja teljesen átrajzolta a világ mezőgazdasági kereskedelmét. A világ szójatermelőire rámosolyoghatott volna a szerencse, de egy halálos járvány miatt eltűnt a felvevőpiacuk. A magyar gazdák helyzetét is bonyolítják a körülmények, még úgy is, hogy Kína elkezdett könyöradományokat adni. A fogyasztók ettől még nem kapják olcsóbban, sőt az árak emelkednek.
Szabó Dániel, 2019. szeptember 21. szombat, 15:49
Fotó: Getty Images

Már 890-892 dolláros tonnánkénti árfolyamon kötötték a novemberi határidős szerződéseket a Chicagói Árutőzsdén a szójababra. A kurzus a május közepi mélypontnál 100 dollárral magasabb, de sok örömet ez nem jelent az amerikai farmereknek, mert az évet 920 dollár közeli szinten nyitották, sőt, tavaly márciusban már az 1050 dollár körüli áraknak örülhettek, derül ki a CNBC adataiból. Akkor azért is indult el a lejtmenet, mert Donald Trump amerikai elnök meghirdette kereskedelmi háborúját Kínával szemben.

A távol-keleti országban a szóját még a nyugati élelmiszeriparnál is szélesebb körben használják fel, de a legfontosabb globális felvevőpiaccá mégsem emiatt váltak. Kínában a legnagyobb az egy főre eső sertésfogyasztás, amit eddig jó részt hazai vágóhidakról láttak el, a disznótenyésztők számára pedig a szója az egyik legfontosabb takarmánynövény.

Itt jött képbe a kereskedelmi háború, ugyanis első körben Donald Trump 30-50 százalékos védővámokat vetett ki a kínai mosógépekre és napelem-panelekre, majd márciusban az acélra 25, az alumíniumra 10 százaléknyi külön behozatali terhet vezetett be. Kína pedig válaszképpen az amerikai szójabab behozatalától zárkózott el, ami az amerikai mezőgazdaság egyik legfontosabb exportcikke volt az ázsiai országba.

Elindult az átrendeződés és beütött a baj

Globális szinten indult el a szójabab ellátási lánc átalakulása: miután az amerikai farmerek kiestek a kínai üzletből, helyzetbe kerültek az európai, dél-amerikai termelők, akik már az áraikat is a kínai szükséghelyzethez igazítva emelték meg. Az amerikai túlkínálat pedig más országokban kezdte el leverni a szója árát.

Viszont ez a berendezkedés hamar átfordult, amikor Kínában megjelent az afrikai sertéspestis. Augusztus végi adatok szerint az állomány egyharmadát, 100 millió állatot leöltek már az országban. Ez viszont felborította a szójapiac új kényszerből kialakult egyensúlyát: mivel kevesebb sertést kellett etetni, Kínában visszaesett a takarmányimport, vagyis megint többletes lett. (Emellett - ahogy azt korábban bemutattuk - a sertéshús behozatala pörgött fel Kínában, ami elszívja az európai, így a magyar piacról is a termékeket, azt eredményezi, hogy jelentősen drágulnak a készítmények.)

Ha nem a disznók elé szórják
A szójabab - bár kevésszer esszük eredeti formájában - az élelmiszeripar egyik legfontosabb alapanyaga, áttételesen, feldolgozva rengeteg háztartásban és hűtőszekrényben ott van.

Ennek oka, hogy magas proteintartalma miatt gyakran használják a takarmányozásban, de a szójaszószt sok étel ízesítésére használják, emellett ott van az energiaszeletekben és táplálékkiegészítőkben is. Gyakran keverik sajtokba, hogy a fehérjetartalmat növeljék, amikor éppen nem textil vagy festékoldószer készül belőle.

Apró örömöt csak az okozhat a farmereknek, hogy mivel bizonytalanná vált az exporthelyzet, sokan inkább felhagytak a termeléssel. Emiatt szűkült a kínálat és az árak kismértékben elindultak felfelé. Cserébe a szélsőségesen meleg nyár miatt elmaradt a termés is a várttól. Az AKI jelentése szerint  Egyesült Államokban 19 százalékkal kevesebb, 100,2 millió tonna szójababot takaríthatnak be a gazdák az idén. Az ültetvények 96 százaléka virágzott szeptember 1-ig és a növények 55 százalékának állapota kapott jó/kiváló minősítést ugyanekkor, szemben az egy évvel korábbi 66 százalékkal. Vagyis még a minőség is romlott, nemcsak a terméshozam.

Európában sem sokkal jobb a helyzet: a Tallage francia piacelemző vállalat adatai szerint az Európai Unióban 930 ezer hektár (a 2018-ashoz képest 30 ezer hektárral kisebb) termőterület adhat termést az idén. A tavalyinál 2 százalékkal rosszabb hozam (2,8 tonna/hektár) mellett 2,6 millió tonna uniós szójababtermésre van kilátás, ami 5 százalékkal múlná alul a tavalyi mennyiséget. A vezető szójatermesztő tagországok közül Olaszországban 280 ezer hektárra (15 százalékkal) csökkent, míg Franciaországban 160 ezer hektárra (7 százalékkal) nőtt a növény termőterülete.

Magyarországon az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint 59,6 ezer hektárról 177 ezer tonna szójababot takaríthatnak be a termelők, az átlagtermést 3 tonna/hektárra becsülik. Tavaly októberig 166 ezer tonnát takarították be, de akkor a felvásárlási ár az 51-53 százalék zsírtartalmú termésre átlagosan 104 ezer forint/tonna volt, a minősítés nélkülit 102-103 ezer forint/tonna áfa és szállítási költség nélküli termelői áron vásárolták a feldolgozók. Idén egy picivel jobb a helyzet, a feldolgozók 129,7 ezer forint/tonna közötti áron veszik a profat típust. Itthon az okozhat aggodalmat a gazdáknak, hogy állítólag megjelent a sertéspestis, ami csökkentheti a belföldi keresletet.

Most Kína könyörfelvásárlásba kezdett

Miután az ázsiai országban a sertéspestis megharmadolta az állományt, lényegesen kevesebb szójára van szükség, de valamiért Kína mégis bejelentette, hogy hajlandó amerikai farmerektől felvásárolni a termény egy részét - írja a Reuters.

Arra, hogy mégis miért lépik ezt meg most két lehetséges magyarázat van: az első szerint így akarják mutatni Trump elnök felé, hogy Peking engedékeny és kész tárgyalni az új kereskedelmi szerződésekről. A másik bár logikusabbnak tűnik, egyelőre inkább spekulációnak mondható, ugyanis eszerint az USA helyett befutott szójaexportőr Brazília nem tudja leszállítani a februári határidőre a terményt, így kénytelenek máshonnan pótolni a takarmányszükségletet.

Egy valakik örülhetnek csak igazán: az amerikai termesztők, mert legalább nőtt a kereslet a terményükre. Így szökhetett fel az ár a jelenlegi 820 dolláros sávba. De így is sokan lehetnek, akik az alacsony árak miatt hagynák megrohadni a földeken a termést.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK