A vevő az MNB, amelynek részesedése ezzel a pakettel 80,3 százalékra emelkedett.

A vételár nem ismert, de irányadónak tekinthető, hogy az MNB tavaly novemberben részvényenként 3550 forintot fizetett a bécsi tőzsde, valamint az osztrák elszámolóház együttesen 68,8 százalékot kitevő BÉT-pakettjéért, amivel a jegybank részesedése 6,94-ról 75,75 százalékra emelkedett. A jegybank akkor felajánlotta, hogy ezen a darabáron hajlandó megvenni a többi tulajdonos tőzsdepapírjait, azt követően hatvan napon belül, hogy a cégbíróság bejegyzi a jegybank többségi tulajdonossá válását. Ez a határidő április 2-án járt le. Vélhetően addig egymás tenyerébe csaptak az Urbana és a jegybank képviselői, és júliusban az ügylet pénzügyi zárása is megtörtént - fogalmazott a lap.

A kanadai cégen kívül még hárman váltak meg BÉT-részvényeiktől a múlt hónapban. Az eladásokat követően a tőzsdének 77 részvényese maradt, közülük nyolcnak a részesedése haladja meg az 1 százalékot. Legalább hárommal tovább csökkenhet a tőzsdetulajdonosok száma, miután a tavaly tavasszal bebukott Quaestor 1,2, a Hungária 0,6, valamint a Business Telecom alig 0,01 százalékos pakettjeit is felszámoló próbálja értékesíteni.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!