Túl nagy árat fizetett Magyarország a dollárkötvényekért?

Alig néhány bázisponttal lenne alacsonyabb egy esetleges IMF-hitel kamata, mint a két hete kibocsátott dollárkötvényeken elért hozam. Más kérdés, hogy egy védőháló mennyivel tehette volna olcsóbbá a finanszírozást.
Beke Károly, 2013. február 28. csütörtök, 16:07
Fotó: Napi.hu

Első ránézésre lényegesen olcsóbb a Nemzetközi Valutaalaptól hitelt felvenni, mint devizakötvényt kibocsátani, hiszen az IMF mindössze 0,09 százalékos "alapkamatot" határoz meg. Azonban a szervezet szabályai szerint, ha egy ország hitelt kér, akkor erre automatikusan 1 százalékos felár tevődik, vagyis a legkedvezőbb IMF-hitel kamata is 1,09 százalékról indul. Ez még mindig lényegesen alacsonyabb az ötéves dollárkötvényünk 4,21 százalékos éves hozamánál.

Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy ha egy ország túllépi IMF-kvótájának 300 százalékát, akkor az afeletti hitelre automatikusan további 2 százalékos kamatot számít fel a Valutaalap. Magyarország jelenleg a kvótája 374,61 százalékánál jár a szervezet honlapján található adatok szerint, vagyis egy újabb hitelfelvétel esetén a teljes összegre vonatkozna a 2 százalékos kamatfelár, amivel máris 3,09 százalékra ugrana egy esetleges hitel kamata. Ha egy ország három évig folyamatosan kvótája 300 százaléka felett van, akkor az további egy százalékpontos kamatfelárat jelent.

Kisebb a jutalék

A fentiek mellett nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az IMF úgynevezett SDR-kamatban számol, ami négy deviza (euró, dollár, japán jen és a brit font sterling) kamatából tevődik össze. Éppen ezért az összehasonlíthatóság érdekében devizacsere ügylettel (swap) dollárra kell cserélni az SDR-t. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) számításai szerint mindent összevetve a swap-ügylet után egy új négyéves IMF-hitel kamata 4,06 százalékra jönne ki évente. Ez pedig már mindössze 15 bázisponttal alacsonyabb az ötéves dollárkötvények hozamánál. Persze ez csak a lehívott hitelrészre vonatkozna, a le nem hívott rész esetében az IMF Standby Credit Facility nevű eszköze - azaz a készenléti hitele - 25 bázispontos kamatot és 15 bázispontos rendelkezésre állási díjat határoz meg, vagyis ennek ára mindössze 0,4 százalék.

Mikor lesz újabb dollárkötvény-kibocsátás?
A február közepi kibocsátás után még 1,5 milliárd eurót tervez bevonni a piacról az államadósság-kezelő, de egyelőre semmilyen terv nincs arra nézve, ezt milyen devizában tennék meg. A két héttel ezelőtti kibocsátással kimerítette amerikai regisztrációs keretét Magyarország, ezért a közeljövőben biztosan nem lesz új dollárkötvény-kibocsátás - hangzott el az ÁKK csütörtöki háttérbeszélgetésén. További részleteket erről itt olvashat.

Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy az IMF szabályzata szerint a lehívott hitel 0,5 százalékát ki kell fizetni jutalékként, míg a dollárkötvények esetében az ÁKK mindössze 12,5 bázispontos (azaz 0,125 százalékos) jutalékot fizet, akkor az látszik, hogy nem csinált rossz üzletet a kormány azzal, hogy a piacról biztosította a devizafinanszírozást, hiszen a négyszer akkora jutalékkal együtt az IMF-hitel drágább lett volna.

És ha csak védőháló lett volna?

Az más kérdés, mi lett volna, ha valóban csak egy védőhálót kaptunk volna a Valutaalaptól, majd annak birtokában ugyanúgy a piacról finanszírozta volna magát Magyarország. Nehéz megbecsülni, hogy az IMF jelenléte önmagában mennyit jelentett volna a hozamokban a piaci kötvényeknél. Összehasonlításként Románia példáját érdemes felhozni: Bukarest nem sokkal a magyar kötvénykibocsátás előtt közel egy százalékkal olcsóbban adtak el hasonló dollárkötvényeket. Ez egyrészt a román IMF-programnak köszönhető, másrészt pedig annak, hogy délkeleti szomszédunk az egyik nagy hitelminősítőnél még a befektetésre ajánlott kategóriában van.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

brunn, 2013.03.01 17:35

troll!
1.A banánköztársaság bélyeget nem azokra szokták rásütni, akik hitelt vesznek fel. Hanem azokra, ahol az áldemokratikus vezetők (autokraták, despoták)kényük-kedvük szerint változtatják a játékszabályokat (törvényeket), magas a megvesztegetés, a közpénzek "eltűnése" egy szűk kör zsebében. Ezek fennállnak Magyarország esetében most is.
2. Végig azt kommunikálták országunk jelenlegi vezetői, hogy nem hitelt akarnak felvenni az IMF-től. Csak védőhálót szeretnénk kapni. Ha e védőháló netán un. készenléti hitellé fajult volna, annak -olvashattad- csak0,4 %-os a "kamata". Viszont ez a verzió olcsóbbá tehette volna a mostani USD kötvények kamat költségeit (is), mégpedig min. 1 -1,5 %-al!
3. Korábban pedig (pl. 2011-12-ben) az IMF hitel lényegesen (több %-al) olcsóbb lett volna, mint a piaci hitel, amit 7 (sőt 8!) % fölötti kamatra (gyakorlatilag egy IMF hitelkamat kétszereséért!) tudtak megkapni. No, ez aztán tényleg évi -nagyjából- 100 milliárdos többletköltség volt a nagy függetlenségért. Így mulatott egy magyar szabadságharcos. A baromember meg megfizeti (adóban) és még ujjong is, hogy milyen jól csinálták.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2013.03.01 09:54

ez a cikk is remekül rámutat, hogy semmivel sem lett volna olcsóbb az imf, mint a piac.

nem beszélve a pszichológiai üzenetről, azzal, hogy nem a valutaalap mentőöve tart minket a felszinen, lassan lekerül rólunk a banánköztársaság bélyeg.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2013.03.01 01:34

http://www.imf.org/external/np/pp/eng/2008/121208A.pdf
http://www.imf.org/external/np/pp/eng/2008/090208E.pdf
Ez a házifeladat a napi-nak. Én majd csak akkor olvasom el, ha valaki fizet érte. Álmos vagyok.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pzoli74, 2013.03.01 01:32

@Bhole: Amit még korábban kérdeztél, hogy mik ezek a "Net SDR Charges" és "SDR Assessments", azt pontosan én sem tudom. Amennyire sikerült az adatokból kihámoznom, az a hitelfelvételtől függetlenül fizetendő, valószínűleg a tagságunkkal járó kötelezettség lehet. Erre utal, hogy a hitelprogram lezárása után is kell fizetni, meg az is, hogy például a németek is fizetnek ilyen címszó alatt. De hangsúlyozom, hogy ez inkább csak tipp a részemről.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2013.03.01 01:20

@pzoli74: valamikor 2010 körül találták ki a büntetőkamatot, aki addigra felvett kölcsönt választhatott. Az összes új kölcsön viszont az új feltételekkel jön. A mézesmadzag, ha jól emlékszem a kvóta latti részre fizetett alacsonyabb kamat volt. Kár, hogy ekkora kölcsönnél a sötétségben tapogatózik a közvélemény. Nekem erre sem időm sem energiám nics, erre vannak az újságírók. Most mennem kell.
Kösz a linkeket, jó beszélgetés volt!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html