A Kúria döntése a devizahitelek esetében alkalmazott árfolyamrés és az indokolatlan kamatemelések ügyében ugyan jelentős veszteséget okozhat a bankoknak a hitelfelvevőkkel való elszámolás nyomán, azonban nem jelenti a bankoknál lévő, becslések szerint mintegy 3400 milliárd forintnyi devizahitel állomány megszűnését. Így a hitelek kockázati kitettsége a forintárfolyam irányában egyelőre megmarad.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azonban a Népszabadságnak adott ma reggeli interjújában úgy fogalmazott, hogy ha minden jól megy, akkor karácsonyig az utolsó devizahitel is megszűnik. Azt, hogy ennek a végrehajtását milyen formában képzelik el, még nem tudni, a devizahitelek egyszeri azonnali átváltása ugyanúgy elképzelhető, mint ahogy a jelenlegi árfolyamgát rendszerének kiterjesztése is.

A lényeg rendszerszinten az lesz, hogy a megoldási javaslat nyomán kialakuló új helyzetben ki viseli az árfolyamkockázatot ezeken a hiteleken - mondta Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője a Napi.hu-nak. Ha az ügyfelek nem viselhetik, akkor elvileg a bankoknak kellene, de bankok ezt vélhetően nem szeretnék bevállalni, így ők várhatóan "zárják" majd az így megnyíló pozíciókat.

Ez pedig rendszerszinten azt eredményezheti, hogy hirtelen nagy mennyiségű devizavásárlási igénnyel jelennek meg a bankok a piacon. Hasonló játszódott le 2011 végén a piacon, amikor a végtörlesztésre került sor, akkor az euró a végtörlesztésről szóló törvényjavaslat benyújtását követő időszakban az akció lezárultáig a 270 forintos árfolyamszintről egészen 320 forintig gyengült. Bár a Magyar Nemzeti Bank akkor biztosította a végtörlesztéshez szükséges devizamennyiséget a bankok számára, ez nem tudott gátat szabni a masszív forintgyengülési hullámnak.

A 2011-es helyzet különbözött a mostanitól - emelte ki Gyurcsik. Akkor ugyanis a piac egyszerre félt attól a jelentős mértékű devizaátváltási igénytől és a bankrendszer működőképességének fenntarthatóságától. Ráadásul akkor a gazdaságpolitikai döntéshozók részéről nem volt igazán szerencsésen kommunikálva a folyamat. A 2011-eshez képest a mostani helyzet annyiban is különbözik, hogy azóta jelentősen javult Magyarország devizapozíciója - mondta Tóth. Bár a devizatartalékok nagysága jelenleg hasonló az akkorihoz, azonban az ország devizában fennálló kötelezettségeinek nagysága azóta jelentősen csökkent, a nemzetközi tartalékok nagysága jelenleg több milliárd euróval meghaladják azt.

Az egyszeri, hirtelen forintosítás akár átmeneti sokkot is okozhatna a forint piacán. Épp ezért valószínűbb, hogy a kormány inkább olyan megoldás mellett dönt majd, amely a jelenleg is meglévő árfolyamgátat terjesztené ki, nem csak az abban résztvevő adósok körét, de az árfolyamgát futamidejét tekintve is - mondta Tóth Gyula, a bécsi székhelyű Ithuba Capital portfólió menedzsere. Ezzel el lehetne kerülni, hogy az átváltásból adódó devizakereslet egyszerre, koncentráltan jelentkezzen a piacon.

Ha jól átgondolt megoldási javaslat születik, az hosszabb távon stabilabbá is teheti a rendszert - vélte Gyurcsik. Például ha a kúria döntése nyomán az árfolyamrésből és az indokolatlannak tekintett kamatemelésből az ügyfeleknek visszajáró összeget a hitelek tőketartozásából le lehetne írni, az önmagában csökkentené az ilyen hitelek törlesztőrészletét. Ráadásul most már a forinthitelek kamata is rendkívül alacsony szintre került az MNB kamatcsökkentései nyomán, s ez is erősíteni az előbbi hatást.

euró/forint árfolyam
Kép: Alfatrader

A forint hosszabb távú technikai képe eközben változatlanul nem fest jól. A magyar deviza május végi erősödése nem volt elég erős ahhoz, hogy tartósan sikerüljön letörni az euróval szemben a 200 napos mozgóátlagot. A hosszabb távú emelkedő trend változatlanul érvényben van az euró/forint keresztárfolyamban, s a klasszikus, csúcs-mélypont elemzés alapján az emelkedő trend megtöréséről mindaddig nem lehet beszélni, amíg a 297-295 forintos szinten át nem jut az árfolyam. Erre akkor már felhívtuk olvasóink figyelmét. Ráadásul a májusi erősödéshez kapcsolódó csökkenő RSI trendvonal is sérült, ami szintén negatív trendfordulóra utaló jel a grafikonon.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!