Az unió csodája létezik! - Avagy így sült el Orbán csodafegyvere

A kedden hajnalban lezárult EU-csúcs egyik neuralgikus pontja a jogállamiság kérdése volt. Nagy nehezen megszületett a konszenzus és sikerült olyan szöveget alkotni, amit mindenki nyertesként kommunikálhat. Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki nagy sikerükként értékelték, hogy szerintük sikerült elhárítani, hogy az uniós pénzek felhasználását e kritériumhoz kössék. Csakhogy más uniós vezetők ennek pont az ellenkezőjét mondják. Mégis miféle "közös nevezőt" találhattak akkor?
Szabó Zsuzsanna, 2020. július 21. kedd, 20:17
Fotó: AFP - Fotó: Stephanie LECOCQ/POOL/AFP

"Az unió csodája működik..."  - mondta Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kedd hajnalban, miután az uniós állam- és kormányfőknek több napos keserves tárgyalások után végre sikerült közös nevezőre jutniuk. Bár a fenti idézet csak egy része Michel kijelentésének, ugyanis a teljes gondolatmenetéből kiderül, hogy arra utalt, hogy ha nehezen is, de sikerült az uniós vezetőknek kiizzadniuk egy megállapodást a költségvetés és a csúcs napirendjén szereplő 750 milliárd eurós válságkezelő alap kérdésében, ez a bizonyos "csoda" egy másik aspektusból is működött: sikerült az EU vezetőinek 4 nap alatt egy olyan szöveget gyártaniuk, amit otthon mindenki sikerként adhat el a választópolgároknak és kvázi úgy értelmez, ahogy akar.

A mostani nagy sikerkommunikációnál azonban mintha egy kicsit jobban kilógna a lóláb. Úgy tűnik ugyanis, mintha az egyik "közös nevező" mégsem lenne minden tagállami vezetőnél ugyanaz, ily módon pedig felmerülhet a kérdés, hogy miféle közös nevező lett ez?

A gordiuszi csomó

Miután az EU-ban egyre több tagállamban és uniós szerv felől érezhetően megnőtt az igény aziránt, hogy az uniós források kifizetését az EU alapértékeihez, illetve a jogállamiság feltételéhez kössék, egyre valószínűbb volt, hogy lesz is ilyen feltételrendszer. Az előzetes dokumentumban benne is volt. Csakhogy a múlt héten kezdődött uniós csúcstalálkozó előtt a magyar parlament Orbán Viktor miniszterelnököt felruházta egy vétójoggal, miután elfogadott egy határozatot, melynek értelmében egyebek mellett kinyilvánította, hogy számára elfogadhatatlan a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése a jogállamiság címszó alatt. Persze nemcsak a magyar miniszterelnök volt ezen a véleményen, hanem például a lengyel kormányfő is, miután Lengyelországgal szemben Magyarországhoz hasonlóan elindították a 7. cikkely szerinti eljárást, ami pont ezeket az aspektusokat vizsgálja.

A bökkenő csak az volt, hogy főleg a nyugati államokban - például Németországban, Hollandiában, a skandináv államokban - egyre erőteljesebbé vált az igény egy jogállamisági kritériumra a választópolgárok részéről, így ezek a kormányfők azzal a mandátummal érkeztek Brüsszelbe, hogy jogállamisági kritérium nélkül ne fogadják az a következő hétéves költségvetést, illetve a válságkezelő alapot. Így a jogállamisági kritérium az egyik kritikus pontjává vált az egyezségnek.

Négy napi keserves tárgyalássorozat után végre megszületett a végső megállapodás, ami a fenti ellentétből fakadóan meglehetősen érdekes nyilatkozatokat szült. Ezekkel addig nincs is semmi baj, míg mindenki csak a saját országvezetőjét hallgatja. Az addig egyértelmű kép viszont akkor kezd egyre homályosabbá válni, amikor más döntéshozók nyilatkozatait is meghallgatjuk és próbáljuk összerakni, hogy mi is történt valójában?

Van jogállamisági kritérium vagy nincs?

Az elfogadott dokumentumban a jogállamisági kritériumra vonatkozó részt addig nyirbálták, míg végére az egész 68 oldalas dokumentumban e kritériumokból - egyetlen egy helyen - a következő maradt:

Az Unió pénzügyi érdekeit az uniós szerződésben foglalt általános alapelvekkel összhangban kell védeni, különös tekintettel az EUSz 2. cikkében szereplő értékekre. Az Európai Tanács hangsúlyozza az Unió pénzügyi érdekei védelmének fontosságát. Az Európai Tanács hangsúlyozza a jogállamiság tiszteletben tartásának fontosságát.

A mechanizmusra vonatkozóan pedig annyit ír még a dokumentum, hogy a fentiek alapján a költségvetés és a Next Generation EU alap (a 750 milliárd eurós helyreállítási alap) védelmének feltételrendszere bevezetésre kerül. Ennek értelmében a szabályok megsértése esetén az Európai Bizottság fog javaslatokat tenni a foganatosítandó intézkedésekre, amelyet az Európai Tanácsnak minősített többséggel kell elfogadnia. A dokumentum emellett még hozzáteszi: "az Európai Tanács gyorsan visszatér az ügyre".

Mint az a csúcs után kibontakozó nyilatkozatokból visszatükröződik, ez egy tökéletes megfogalmazásra (gumicsontra) sikeredett - már ha az uniós állam- és kormányfők szemszögéből nézzük. Ha ugyanis a magyar és a lengyel kormányfő értékelését nézzük, akkor kiderül, hogy Orbán Viktor szerint minden olyan kísérletet, amely össze kívánt volna kapcsolni az uniós pénzeket és a jogállamiságot, sikerrel visszautasítottak, és ezzel összefüggésben egy teljesen új mechanizmus létrehozását szorgalmaztak, illetve Mateusz Morawiecki szerint sikerült egyértelművé tenni, hogy nem lehet összefüggés a politikai és a gazdasági dimenziók között.

Sőt, a lengyel kormányfő szerint az uniós vezetők által elfogadott dokumentum azt mondja, hogy ha az Európai Bizottság a jogállamiságra hivatkozva korlátozni akarja az uniós pénzek kiutalását, akkor arra először az Európai Tanácstól kell engedélyt kérnie (amit a tagállamok minősített többségével fogadtathat el), majd a döntést egyhangúan kell meghozni a Tanácsban. Ezzel pedig szinte teljesen lehetetlenné válna az uniós pénzek blokkolása, hiszen akár Magyarország, akár Lengyelország egy vétóval megakadályozhatná a döntést.

Ezt viszont nem egészen így látják az EU nyugati felén. Az Európai Tanács elnökének a hajnali sajtótájékoztatóján elhangzottakból úgy tűnik mégiscsak van kapcsolat a jogállamiság és az uniós források kiutalása között. Michel ugyanis kiemelte: "ez az első alkalom Európa történelmében, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása a költségvetési kiadások meghatározó kritériuma".

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig egy nyilatkozatában a lengyel kormányfő véleményének mondott ellent azzal, hogy azt állította újságíróknak, hogy a Tanácsban az uniós pénzek blokkolásához elég a minősített többség. Vagyis eszerint Magyarország vagy Lengyelország egyedül nem tudna blokkolni egy ilyen döntést.

A svéd miniszterelnök pedig kvázi kibújt a pontos válasz alól, miután nekiszegezték a kérdést, miszerint az uniós források felhasználásához kapcsolt jogállamisági kritérium elég szigorú-e véleménye szerint. Stefan Löfven erre válaszolva azt mondta, hogy az a kulcsszó, amit a svéd uniós ügyek parlamenti bizottsága megkövetelt, hogy legyen benne a jogállamisággal kapcsolatban a végső szövegben, az benne van. "Csak el kell olvasni" - tette hozzá.

A történetnek még nincs vége

A Politico szerint a fenti "anomáliát" a mechanizmusra vonatkozó eléggé homályos megfogalmazás okozza. Kinek lesz igaza és ki koppan majd nagyot? Az még a jövő zenéje, hiszen a dokumentumban lefektetett szövegből még bármi lehet, szigorú szabályrendszer és további mismásolás is.

Mindenesetre a történet még nincs lezárva. A megállapodást még az Európai Parlamentnek is jóvá kellene hagynia. Sajtóinformációk szerint a döntés előzetes áttekintésére az EP-ben csütörtökön kerül sor. Miután innen is lehetett morgolódásokat hallani nemcsak a jogállamisági kritériumok fellazítása, de a kutatás és innovációs büdzsé, illetve a klímaváltozáshoz kapcsolódó tételek lenyírása miatt is, lehet, hogy még az EP is okoz egy-két meglepetést.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

zappara, 2020.07.23 14:40

@Elhetetlen: az alaptörvényünk már egy olyan pörkölt, amiben a só mellett cukor és puding is van...(lassan több a nem odaillő dolog benne, mint a szükséges....persze ezt is lehet, mert az ország nagy részének arról sincs fingja, mi az az alkotmány, mi célból íródik..amire gondolnak, az pl. qva nem való alkotmányba..ja, az nekünk nincs is)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2020.07.23 14:35

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2020.07.23 14:34

@Hali-ho: na pont az ilyen fogalmatlanok miatt vagyunk ott, ahol...szegénységben és elég nagy demokráciadeficitben..és maradunk is
(mellesleg minek akarsz arról vitázni, amiről fogalmad sincs..inkább figyelj..és olvass)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zappara, 2020.07.23 14:32

@flydomi: bocsánat, de ha már itt tartunk, menjünk tovább...orbán is ezt teszi/próbálgatja a balkánon..elég sokba is kerül az nekünk
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ballada, 2020.07.23 07:09

@flydomi: Hát persze, hogy GY F a favorit aki bevallottan hazudik reggel délben és este, a költségvetést is hamisították az EU fele.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html