Nekünk újabb Postabank-pánik kell? (Vélemény)

A magyarok nem pánikolták túl a sorozatos bank- és brókercsődöket - egészen eddig. Egyre kiszámíthatatlanabb dolgok jöhetnek, ha nem lesz nagyobb nyilvánosság és több egyeztetés.
Domokos László, 2015. március 27. péntek, 14:15
Fotó: MTI Fotó

Ironikus, hogy épp e hét elején jelent meg az Indexen Kiss Hubert János közgazdász elemzése arról, hogy bár az utóbbi években Magyarországon is történtek bankcsődök és sok esetben a betétesek megjelentek az érintett hitelintézeteknél, az újságokat olvasva és a híreket figyelve nem tűnt úgy, hogy tömegesen pánik lett volna úrrá az érintetteken - még akkor sem, amikor gyakorlatilag országos fiókhálózatú bankcsoportot zártak be. Holott a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság előszeleként több fejlett országban alakult ki komolyabb betétesi roham, amiket még a hiteles és jól működő betétbiztosítási rendszerek sem voltak képesek megakadályozni.

Eddig nem aggódtak

Az is befolyásolhatja a betétesek aggodalmát, hogy egymás után több pénzügyi intézmény csődjét, felszámolását látják és elkezdenek esetleg kételkedni, hogy egy csőd esetén tényleg lesz-e pénz az ő betéteik kifizetésére is. Ebben a logikában pedig másodlagos elem, hogy a konkrét pénzintézet fizetőképessége valójában milyen.

Szintén magyar sajátosság, hogy miközben a környező országokhoz nálunk gondolják a legkevésbé azt az emberek, hogy a pénzük biztonságban van a bankban, a betétesek összességében mégis bíznak a pénzügyi stabilitásban és úgy vélik, hogy a felelős szervek (a pénzügyi felügyelet, amely 2013 őszén az MNB-be olvadt, valamint az OBA és a Beva) megfelelő munkát végeznek.

Egyre követhetetlenebb sztorik jönnek

Az utóbbi hetek történései azonban ezt a közbizalmat csökkenteni látszanak. Bár a takarékszövetkezetek és a Széchenyi Bank csődje látszólag nem volt különösebb hatással az átlag megtakarító polgár lelkivilágára, a brókerbotrányok és a DRB-bankcsoport bedőlése nyomán mindez változhat. A helyzet látszólag egyszerű: a bölcs pénzügyi felügyelet (e funkció másfél éve az MNB-hez került) újszerű módszerekkel ellenőrzött és régi, akár másfél évtizedes csalásokat talált.

Csakhogy: amíg a Hungária Értékpapír Zrt. ügye viszonylag egyszerűnek látszik (eljátszották az ügyfélpénzt), a Buda-Cash-sztori már meglehetősen szövevényes és átláthatatlan (különösen tekintettel a DRB-bankcsoporttal közös ügyekre), a Quaestor-ügy pedig már egyszerűen érthetetlen (csődben van-e egyáltalán a kötvényt kibocsátó kft., az állami szereplők mikor és milyen pénzeket vettek ki, volt-e állami bennfentes kereskedés, a bedőlés nyomán jár-e és mely kötvényesnek kártérítés).

Majd Matolcsy György MNB-elnök kedden azzal intézte el többheti hallgatását az ügyben, hogy nem szólalt meg eddig - csak alelnöke nyilatkozott -, mert "az MNB nem lát rendszerszintű kockázatot a három brókerügyben. (...) Emiatt azok kamatdöntést sem befolyásolták."

Ennél árnyaltabb Várhegyi Éva, a Pénzügykutató közgazdászának véleménye, aki szerint a brókerbotrányokat és a bankcsődöket a jegybank meglehetősen rosszul tálalta, az intézménynek sokkal átgondoltabban és hitelesebben kellene fellépnie. Márpedig egy pénzügyi pánik könnyen keletkezhet és tovaterjedhet. A területért felelős MNB-vezetők sem hitelesek, mivel "még nem láttak bankot belülről" - véli Várhegyi, hozzátéve: hosszabb távon mindez rosszat tehet a megtakarítási hajlandóságnak is.

Bankpániknak azt tekintem, amikor az intézményi struktúrában valami veszélyezteti a teljes intézményi struktúra működését. A pánik és a pánikbetegség egy belső - nem feltétlenül kimondott - okra vezethető vissza - mondta korábban Napi.hu-nak adott interjúban Szép Péter, a Deloitte pénzintézeti szektorának partnere.

Így a pánik nem csak "úgy lesz", hanem szépen épül, rakódik és valami egyszer csak "túlcsordíthat" egy helyzetet. Az utóbbira volt a példa 2008-as válság, amely szintén egyfajta működési problémából eredő túlcsordulás. Egy bankpánik kialakulásához több tényezőnek kell összeállni - én nem látok most ilyen folyamatot. Tőkeerősek a bankok, alapvetően mindegyiknek jó a likviditása - mondta a szakértő.

A politikai pártok pedig a maguk részéről minden megtettek, hogy a választópolgároknak a politikusokról kialakult legrosszabb sztereotípiáit erősítsék meg: kicsinyes, pártos, egymásra mutogatós megnyilvánulások váltakoznak az ügyre utólag szabott törvénykezéssel, borítékolhatóan túlzásba vitt szigorral.

Szerda délután pedig már láthattuk, hogy milyen egy hirtelen jött, alaptalan, de sorállást eredményező betétkivét: ahogy Harmati László, az Erste Bank vezérhelyettese fogalmazott: földrajzilag lokalizálható turbulencia zajlott a bank 3-4 kelet-magyarországi fiókjánál. A pletyka nyomán kialakult szituációt a bank és a kormányzat egyaránt példamutatóan és gyorsan kezelte: Harmati, Orbán Gábor NGM-államtitkár és Balog Ádám MNB-alelnök is megszólalt, hangsúlyozva: az ügyfelek pénze biztonságban van, a híresztelések minden alapot nélkülöznek. Csütörtök reggel már mindenki megnyugodott. A társaság pedig feljelentést tett rémhírterjesztés miatt. Csakhogy mindebből adódik a kérdés: mikor és ki lesz a következő?

Hogy kezelték a Postabank-ügyet?

Összehasonlításképpen: a minden pénzügyes szerinti "igazi", tankönyvi betétkivonásra példa legutóbb az 1997-es Postabank-pánik volt, amikor az emberek néhány nap alatt hetvenmilliárd forintot vettek ki a pénzintézetből - Princz Gábor elnök akkori elmondása szerint mindössze egymilliárd forint értékű "apró" maradt a kasszában. A tömeges lakossági betétkivonás 1997. február 27-én, csütörtök délután kezdődött, és péntek reggel már országszerte tízezrek álltak sorban a Postabank fiókjai előtt, hogy kivegyék pénzüket.

A magyar állam akkoriban sem engedhette meg, hogy az OTP utáni második legnagyobb lakossági betétgyűjtő csődbe menjen, mindenképpen meg kellett menteni a bankot. Ha ugyanis egy nagyobb bank "elesne" egy ilyen roham nyomán, akkor az az egész bankrendszert megrendítené.

Még péntek délután megjelent a jegybank közleménye, miszerint a Postabank fizetőképes, az MNB pedig biztosítja a készpénz-ellátást. Emellett nyugtatólag aznap megszólalt Akar László pénzügyminisztériumi államtitkár és Tarafás Imre, a Bankfelügyelet elnöke is. Mivel a hétvégére is kinyitott a bank, a sorok szombaton - amikor megszólalt Surányi György MNB-elnök is -  lassan rövidültek, vasárnap pedig megszűntek. Hétfőre pedig minden elmúlt. Kedden Horn Gyula kormányfő és Medgyessy Péter pénzügyminiszter elment a József nádor térre, a Postabank székházában találkozott a bank tulajdonosaival, vezetőivel, könyvvizsgálóival.

Mit kellene most tenni?

Véleményem szerint 2015-ben a még nagyobb bajok, újabb pánikok megelőzése érdekében a következő hetekben több dolgot is kellene tenni:

  • A kormány és az MNB is minél több részletet közöljön a nyilvánossággal az ügyekben, arról, hogy mit és miért/miért nem tesz.
  • A felpörögni látszó jogszabályalkotásba minden érintettet be kellene vonni, csak a legjobb európai gyakorlatokig elmenni - és nem tovább.
  • Az EBRD-vel kötött megállapodásban vállaltaknak megfelelően a Magyar Bankszövetséget is be kell vonni a változtatásokba.
  • A legnagyobb probléma, a 210 milliárdos Quaestor-bomba hatástalanításába pedig be kell szállnia az államnak: a büdzsének és az amúgy is túl sok talált pénzen ücsörgő MNB-nek.
  • A brókerbotrányok miatt sokat bukó önkormányzatokat és más, az állam által fontosnak tartott szereplőket átláthatóan, általános szabályok alapján szabad csak menteni.

És ha nem? Az alternatíva mindannyiunknak nagyon sokba kerülne...

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

unnortodox, 2015.03.28 14:13

@xatoklesz: 1982-óta a baloldali kormányok négyszer vitték csődbe,


...ha..,1918 okt 31 óta vagy 6-szor ..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

xatoklesz, 2015.03.28 08:46

Ezek az ellenzéki közgazdászoknak nevezett felbujtóknak egyértelműen az a célja, hogy pánikot keltsenek és bedöntsék az országot, mert az ezt akarja a baloldali ellenzék, nekik ez nagyon megy!
1982-óta a baloldali kormányok négyszer vitték csődbe, vagy csőd közeli helyzetbe az országot
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

wallaby, 2015.03.28 07:49

"túl sok talált pénzen ücsörgő MNB". Szerintem az apád találta az útszélén anyádat és fizette ki talált pénzzel.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

wallaby, 2015.03.28 07:46

"Nekünk újabb Postabank-pánik kell?" -Nem, az útszéli anyátoknak kell.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2015.03.27 18:45

1. a brókercégek nem keverendők össze a bankokkal.

2. a bankcsőd nem keverendő össze egy bankpánik miatt kialakuló átmeneti likviditási nehézséggel.
utóbbi esetben a jegybank ki tudja segíteni a megtámadott bankot,az átmeneti likviditási problémák így könnyen áthidalhatók.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html