A tanácskozás 13 órakor kezdődik. A képviselők megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Kordás Lászlóról, a DK országgyűlési képviselőjéről és további három egykori képviselőről: a nemrégiben elhunyt Mécs Imréről (SZDSZ, majd MSZP), Polyák Sándorról (SZDSZ) és Tamás Gáspár Miklósról (SZDSZ).

Több mint három órán keresztül interpellációk, azonnali kérdések és kérdések hangzanak el, majd az ellenzéki frakciók kezdeményezésére időkeretes vita lesz a Magyarországra telepített és telepítendő akkumulátorgyárak környezeti és gazdasági hatásairól.

Az elmúlt hetekben a közbeszéd egyik fő témájává váltak Magyarországon az akkumulátorgyárak, sokszor a lakossági fórumokon elhangzott dühös reakciók, illetve különféle tiltakozó akciók formájában. 

Hamis számok adják a tiltakozások kiindulópontját?

Azonban az elmúlt hetekben a zöld szempontokat nem csak a baloldali politikusok, hanem a helyi lakosok is feszegették. Debrecenben, Gödön, Komáromban is elhangzott, hogy a tervezett gyárak jelentős víz- és energiaigénnyel működnének, legalábbis ami ezekről nyilvánosan tudható, miközben a tavalyi év egyik tapasztalata az, hogy Magyarországon több mint 500 éve nem tapasztalt aszály pusztított.

A gyárak hatalmas vízigényével a Napi.hu külön cikkben foglalkozott, amit itt olvashatnak.

Erre a felvetésre a vezérigazgató úgy reagált, hogy a debreceni beruházással kapcsolatban az első napokban megjelent vízfelhasználási adatok valótlanok voltak. Egy 40 ezer köbméter víz/nap számadat hangzott el, ami nem helytálló, mert a vízfogyasztás ennek töredéke lesz.

A debreceni CATL-akkumulátorgyár terve miatt egyébként rendkívüli ülést is kezdeményeztek az ellenzéki pártok, mint azt előre sejteni lehetett, az eseményt szabotálta a kormánypárti többség távolléte.

Magyarországon az akkumulátorgyártás nem új keletű, évek óta zajlik a termelés, és minden gyártót kötelezően betartandó előírások kötnek a beruházás minden ciklusában, vagyis az építés és a működés fázisában is.  Hazánk harmadik helyen áll gyártókapacitásban a lítium-ion akkumulátorokat gyártó országok ranglistáján a Visual Capitalist és az S&P Global Market Intelligence adatai szerint. Orbán Viktor azt szeretné, ha hazánk akkumulátorgyártó nagyhatalom lenne, amihez a gyártókapacitás növelésére van szükség.

A beruházásokat sorra jelentik be.

Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos a Bild című német lapnak adott interjúban nemrégiben azt mondta, „nem lehetünk rabok és hülyék, tömeges akkumulátorgyártásba kell kezdeni!”.

Az biztos, hogy az elektromobilitásé a jövő, ez nem kérdés, csak ehhez rengeteg akkumulátorra van szükség. A mindenkori kormányok eldönthetik, hogy ennek a trendnek az élére állnak, vagy csak messziről figyelik, ahogy a világ átalakul – mondta a Napi.hu-nak Bera Péter, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.