Változékonyabbá válik az időjárás a hét végére: nyugaton továbbra is sok napsütésre lehet számítani, keleten azonban többfelé várható eső, zápor, zivatar.

A levegő hőmérséklete lassan emelkedik, vasárnapra megközelíti a 30 fokot – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos középtávú előrejelzéséből.

Nem szabadulunk az esőtől

Csütörtök estétől a gomolyfelhők feloszlanak, jórészt fátyolfelhők lesznek felettünk, ugyanakkor hazánk délkeleti harmada fölé, éjszaka már északabbra is vastagabb felhőzet húzódik délkelet felől. Estétől a délkeleti, keleti határ felé növekvő eséllyel kezdhet szemerkélni az eső

  • Pénteken a vastag felhőzet fokozatosan kelet felé vonul. Általában sok napsütés várható, de a keleti határnál előfordulhat gyenge eső, késő délutántól a Duna-Tisza közén is lehet zápor, zivatar, és a Nyugat-Dunántúlra is besodródhatnak ilyen csapadékgócok. Több helyen megélénkülhet az északi, északnyugati szél, zivatar idején erős széllökések is lehetnek. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 27 fok között alakul, a legtovább felhős keleti határnál azonban 20 fok alatt is maradhat.
Kép: Időkép

Süthet a nap, de az esőt nem ússzuk meg

Szombaton a Dunántúlon a napos időt kevés fátyol- és gomolyfelhő zavarja, kelet felé haladva viszont egyre összefüggőbb, vastagabb felhőzetre kell számítani. A Tiszántúl keleti részein akár tartósan is eshet az eső, másutt helyenként alakulhat ki zápor, zivatar.

Az északi, északnyugati szél megélénkül, a Dunántúlon meg is erősödik. A minimumhőmérséklet 10 és 17, a maximum általában 22 és 27 fok között alakul, de a tartósabban csapadékos tájakon kissé hűvösebb is lehet.

Kép: Időkép

Vasárnap fátyol- és gomolyfelhőkre lehet számítani, több felhő, illetve erőteljesebb gomolyfelhő-képződés keleten, északkeleten lehet, arrafelé néhol valószínű zápor, zivatar. Az északnyugati, északi szél nagy területen élénk lesz. A hajnali minimum 10 és 17, a délutáni csúcsérték általában 22 és 28 fok között alakul.

 

Fenyegető nyár közeleg, csábít az árnyékvilág

A bőr nem festékes típusú rosszindulatú daganatainak előfordulása 2001 és 2014 között mintegy 50 százalékkal nőtt Magyarországon, és a veszélyesebb, festékes bőrrák (melanóma) esetei nagyjából megduplázódtak. Bár a túlélési esély sokat javult, a melanóma évente több mint 20 000 emberéletet követel Európában. Az esetek nagy része a sejtroncsoló hatású UV-sugárzás növekedésének tulajdonítható. Bővebben>>>