A jobboldali, kormányközeli Magyar Nemzet a múlt héten közölt egy cikket Fricz Tamás politológustól "Ideje beszélnünk a Huxitról" címmel. A Deutsche Welle pedig arról készített most elemzést, hogy mivel az összes jelentős médium beszámolt róla, az ellenzéki politikusok felháborodtak, más oldalakon pedig mellette sorakoztak fel, mégis mekkora realitása lehet annak, hogy Magyarország kilép az Európai Unióból. Fricz dolgozata ugyanis indoklásában a távozás mellett érvel, mint írja: "elváltak útjaink, amíg a Nyugat immáron tudatosan – hangsúllyal mondom: tudatosan! – szakít a keresztény erkölccsel és értékrenddel, s helyette az egyén gátlások nélküli önélvezetére és önpusztítására épülő kozmopolita, arctalan világtársadalom felépítését tűzte ki célul (lásd: The Great Reset), addig mi, magyarok, lengyelek és kelet-közép-európaiak ragaszkodunk az évezredes kulturális és vallási alapjainkhoz. Az életünkhöz. És ez a többi szempontot is felülírja."

A kérdésről az elmúlt időszakban több vezető kormánypárti politikus, fideszes miniszter is állást foglalt. Köver László házelnök, július elején egy interjúban azt mondta, hogy egy mai EU-tagságról szóló népszavazáson ő személy szerint "biztosan nemmel szavazna", ellentétben a 2003-as népszavazással, amelyre néhány hónappal az EU 2004. májusi, nagyszabású keleti bővítése előtt került sor. Varga Judit magyar igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán Peter Gauweiler CSU-s politikus szavait parafrazálta a Frankfurter Allgemeine Zeitung egyik cikkéből: az EU "már nem menedék, hanem szellemi hullaház". Varga Mihály pénzügyminiszter viszont a múlt héten egy interjúban azt mondta, hogy ő személy szerint jelenleg igennel szavazna az uniós tagságról szóló népszavazáson. De a jelenlegi évtized végén, amikor Magyarország nettó EU-befizető lesz, a kérdés "új megvilágításba kerülhet" - tette hozzá Varga. 

Maga Orbán Viktor miniszterelnök esetében a Deutsche Welle azt idézi fel, hogy időnként azt mondta, hogy "természetesen van élet az EU-n kívül is", legutóbb 2016-ban a brexit kapcsán ismételte ezt el. Orbán viszont még nem kommentálta a jelenlegi vitát, ami azt mutatja, hogy a huxit nincs ténylegesen napirenden.

Tehát a kérdésről egyszerre folyik, ha nem is vita, de diskurzus gazdasági és politikai filozófiai síkon.

"Jelenleg Orbánnak még nem áll érdekében, hogy kilépjen az EU-ból" - mondta Krekó Péter budapesti politológus a DW-nek. "De az ő érdeke, hogy a közvéleményt az EU ellen fordítsa, és így egy esetleges Huxit zsarolási potenciálja legyen Brüsszellel szemben. Ennyiben az a célja, hogy növelje az EU-ellenességet Magyarországon" - fejtette ki bővebben nézeteit, aki felemlegette, hogy Magyarország egyre kevesebb pénzt kap az EU-tól, és ezért az elemző szerint már nem tud hasznot húzni az uniós tagságból. A bécsi Institute for Human Sciences (IWM) munkatársa szerint a magyarok az uniós tagság egyik legfontosabb előnyének az uniós forrásokat tartják.

"Ugyanakkor világosan ki kell mondani, hogy a magyarok túlnyomó többsége alapvetően nagyon stabilan Európa-párti" - magyarázza Krekó. "Az Orbán-kormány egyre erősebb EU-szkepticizmusa és egyre vulgárisabb" EU-ellenes propagandája egy évtizede sem változtatott ezen szerinte.

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.