A KSH szerdai közlése szerint Magyarország bruttó hazai terméke 2023 II. negyedévében a nyers adatok szerint 2,4%-kal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,3%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,3%-kal csökkent.

2023 II. negyedévében a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 2,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,3%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. 1

Kapcsolódó

A gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar, a piaci szolgáltatások, ezen belül főként a szállítás, raktározás és a kereskedelem járultak hozzá.

A csökkenést mérsékelte a mezőgazdaság jó teljesítménye.

A szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését részben ellensúlyozta a humánegészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése, megközelítve a Covid19-járvány előtti szintet.

Az előző negyedévhez viszonyítva 0,3%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye. 2023 I. félévében a bruttó hazai termék 1,7%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

27 éve először 

1996 óta most először fordul elő, hogy egymást követő négy negyedévben csökken a bruttó hazai termék.

A havi termelési adatok már mutatták, hogy a legtöbb fronton visszaesés következett be április-júniusban: a kiskereskedelem különösen, de az ipar és az építőipar is meglehetősen gyengén teljesített a tárgyidőszakban, áll az Erste Bank elemzésében. 

„Az azt megelőző időszakban a mezőgazdaság, az egészségügy és néhány piaci szolgáltatás teljesítménye részben ellensúlyozta a termelő ágazatok és a kereskedelem gyenge kibocsátást. Főként a piaci szolgáltatások esetében ez ezúttal nem történt meg” – írják a pénzintézet szakértői.

A gazdasági aktivitás mélypontja a hivatalos adatok fényében a második negyedév végére tehető, júliustól elindulhat(ott) felfelé a hazai konjunktúra.

A mérséklődésnek indult, de továbbra is extrém magas infláció még mindig szorítja vissza a fizetőképes keresletet, ezzel együtt a hamarosan pozitív tartományba lépő reálbérváltozás e tekintetben kedvező fordulatot hozhat.

A restriktív monetáris politika, a kormányzati halasztások és az uniós források elmaradása a beruházási aktivitás érdemi lassulását eredményezik.

Mindemellett egyelőre a globális gazdaság fellendülése is várat magára a legfrissebb felmérések és távol-keleti adatok szerint, ami hátráltatja a jelentős hazai kapacitásbővítések exportlehetőségeinek kiaknázását.

A ma kijött kedvezőtlen adat tükrében, bár a második félévben továbbra is pozitív számokra számítunk, összességében elkerülhetetlennek látszik a recesszió az egész évre vonatkozóan, írták. 

Fordulat várható

Az MBH bank szakértői úgy a GDP adatok tükrében úgy látják, a kifejezetten gyenge első félévi teljesítmény után a második félévben az energiaárak meredek visszaesésével már fordulat várható, amit a mezőgazdaság is támogat a kirívóan alacsony tavalyi bázis miatt. Hangsúlyozzák:  a fordulatot támogathatja, hogy a tavalyi rendkívül magas fixáras éves szerződések hamarosan kifutnak, és az új szerződésekben várhatóan már lényegesen kedvezőbb feltételekkel juthatnak energiához az érintett gazdasági szereplők.

A fogyasztást az év elején még visszafogta a csökkenő reálbér, de az év második felében a visszaeső infláció miatt a reálbérek várakozásunk szerint már újra növekedést mutatnak, így a fogyasztás fokozatosan javulhat. A beruházásokat a magas kamatok és az állami/uniós beruházások visszaesése csökkenti, de az FDI részben ellensúlyozhatja ezt, áll az MBH közleményében. 

Az idei évi kilátásokat az – európai gazdaságokban is – elmaradó akut energiaválság, az európai gazdaságok alkalmazkodóképessége, az energiaárak folytatódó visszaesése javították, azonban a gyenge belső és külső kereslet beárnyékolja a kilátásokat. Kedvező, hogy az ipar rendelésállománya továbbra is növekedést mutat, a növekedéshez pedig új feldolgozóipari kapacitások is hozzájárulhatnak.

Idén a növekedést elsősorban a nettó export húzhatja, az előbbire felfelé mutató kockázatot látunk a kiemelkedő első féléves egyenlegnek köszönhetően.

A várakozásoktól elmaradó első féléves teljesítmény miatt a 2023-as GDP előrejelzésünket stagnálás közelébe ronthatjuk a korábbi 1%-os GDP növekedési várakozásról, aminek mértékét jelentősen befolyásolhatja a GDP szeptember elején megjelenő részletes számai. A következő években már újra dinamikus lehet a növekedés, részben az elhalasztott fogyasztás pótlása, részben a várhatóan mérséklődő kamatok hatására feltehetően élénkülő beruházások, döntően pedig a további feldolgozóipari kapacitások üzembe helyezése miatt, jegyzik meg az MBH szakértői. 

Reagált a PM

Mint a Pénzügyminisztériumnál az adatok ismeretében írták, „a magyar gazdaság az elhúzódó háború és a brüsszeli szankciók ellenére az év második felében visszatér a növekedési pályára, jövőre ismét uniós átlag felett teljesíthet”

Hangsúlyozták: „a gazdaság alapjai stabilak: a foglalkoztatottság továbbra is rekordszinten, a munkanélküliségi ráta az egyik legkedvezőbb az Európai Unióban, a mezőgazdaság és a külkereskedelem teljesítménye erős, az inflációt csökkenő pályára állítottuk. „Bár Magyarország továbbra sem kapta meg a neki járó helyreállítási forrásokat, a magyar gazdaság teljesítménye 4%-kal haladja meg a járvány előtti szintet, miközben az uniós átlag 3,1%” – hívták fel a figyelmet. 

Mint írták, „az Európai Bizottság a hazánknak járó források visszatartásával rontja gazdasági teljesítményünket, ennek ellenére a 2021. évi 7,2%-os és a 2022-es 4,6%-os növekedésnek köszönhetően a magyar gazdaság továbbra felülmúlja az uniós átlagot a járvány utáni újraindítást tekintve. Magyarország ebben a tekintetben megelőzi többek között Németországot, Franciaországot, Csehországot és Olaszországot is."

„Európa kilátásai jelenleg nem kedvezőek, a magyar gazdaság azonban már az év második felében visszatérhet a növekedési pályára. A következő hónapokban a reálkeresetek és a fogyasztás bővülése, az ipar növekedése és a javuló külkereskedelmi mérleg is kedvezően hathat a gazdaság teljesítményére” – áll a PM közleményében. 

Hol nőtt a GDP, hol nem: 7 ország biztosan mosolyoghat az EU-ban

A vártnál jobban nőtt a második negyedévben az euróövezeti GDP. Hét uniós tagállam gazdaságában regisztráltak jelentős javulást, a többi államban inkább csökkenést tartanak számon.