Az Európai Unió Oroszországgal szemben életbe léptetett szankciói egyre szorosabbra veszik a hurkot az orosz gazdaság nyaka körül, és idővel meghozzák a várt hatást. Ez szerepel a Bloomberg szerint abban a friss hatástanulmányban, amelyet az Európai Bizottság (EB) készített.

A jelentés szerint a büntetőintézkedések „jelentősen visszavetették Oroszország ipari és technológiai kapacitását. Ezek a hatások pedig idővel tovább fognak erősödni, hiszen a szankciók strukturális, hosszú távú hatást gyakorolnak Oroszország költségvetésére, pénzügyi piacaira, külföldi beruházásaira, valamint ipari és technológiai bázisára is”.

Az Európai Unió nem akkor vetette ki az első szankciót oroszországi személyek és szervezetek ellen, amikor Moszkva 2022 februárjában kiadta a parancsot Ukrajna megtámadására. Már a Krím 2014-es annektálása óta tett a blokk lépéseket Oroszország megszorongatására, de kétségtelen, hogy tavaly ezek az uniós törekvések felerősödtek.

Némileg a blokk körmére is ráégtek a szankciók

A jelentés szerint kár is lenne tagadni, hogy minimálisan ugyan, de az intézkedéseket maguk a tagállamok is megérezték.

  • A pandémia már rávilágított az ipari ellátási láncokkal kapcsolatos problémákra, a háború azonban csak tovább súlyosbította a helyzetet. Az európai ipar komoly hiányt szenved a chipek gyártásához elengedhetetlen neonban és xenonban.
  • Az EU és Kína közötti, Oroszországon átmenő vasúti árufuvarozás is visszaesett. Ráadásul a fatermékekre vonatkozó behozatali tilalom, valamint az orosz ellenintézkedések is áremelkedéshez, ellátási problémákhoz vezettek.
  • Az Oroszországba irányuló uniós export és az onnan származó import 2021-hez képest több mint 50 százalékkal csökkent. Nem is meglepő, hogy ez a tagállamok gazdaságán belül is okozott fennakadásokat.

Az EB azonban az elemzés során arra jutott, hogy mindezek ellenére az életbe léptetett intézkedések Oroszországnak jobban fájnak, és ez még csak a kezdet.

Moszkva párhuzamos valósága

Vlagyimir Putyin orosz elnök a héten boldogan közölte a nyilvánossággal, hogy a vártnál jobban teljesít az orosz gazdaság. Erre a következtetésre azt követően jutott, hogy Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök beszámolt neki a legfrissebb eredményekről és kormányzati becslésekről. Ezek alapján

  • az orosz GDP bővülése az idén meghaladhatja a 2 százalékot,
  • a fogyasztói árak növekedése pedig éves szinten 5 százalék alatt maradhat.

Misusztyin szerint az orosz gazdaság továbbra is magabiztosan nyeri vissza erejét, dacára a nyugati országok által kivetett szankcióknak.

Azt az Európai Bizottság is beismerte, hogy Moszkva az intézkedéseket megkerülve fel tudott halmozni bizonyos nyersanyagokat, tiltott árut és más helyettesítő technológiát harmadik országokból, például Kínából, Kazahsztánból, Törökországból és az Egyesült Arab Emírségekből. A közelmúltban azonban egy újabb – immár a 11. – szankciócsomag keretében igyekezett az EU elzárni a kerülő utaktól Oroszországot.

Az EB úgy kalkulál, hogy Oroszország a költségvetésének közel egyharmadát idén védelmi és belbiztonsági célokra költi. Az orosz acéltermelés tavaly 7 százalékkal csökkent 2021-hez képest, idén pedig további 10 százalékos visszaesés várható.

Az azonnali hatásokon túlmutatóan az uniós importkorlátozásoka az orosz gazdaság legmélyébe ivódnak bele

– olvasható a dokumentumban.