Csődhullám, létszámleépítések a kkv-knál

Fokozódnak a problémák a németeknél, ahol a gazdasági nehézségek a versenyszféra meghatározó részét is bizonytalanságba sodorták. Nyugati partnerünknél a kis- és középvállalatok, családi cégek egyre feszültebb üzleti környezetet érzékelnek, ezért a politika hathatósabb beavatkozását kérik. A Kis- és Középvállalkozások Szövetsége azt jelezte, hogy friss felmérésük szerint a cégek 62 százaléka küzd pénzügyi nehézségekkel, és minden negyedik cég már komolyan aggódik a jövője miatt. Emellett szinte minden második megkérdezett vállalat létszámstopot tervez, vagyis az elkövetkező tizenkét hónapban nem kívánnak új munkatársakat felvenni, sőt, több mint hét százalékuk létszámleépítést fontolgat.

Christoph Ahlhaus ügyvezető igazgató szerint a felmérés eredményei „új dimenziót” nyitottak, mivel a csődhullám nyomán a munkanélküliség jelentős növekedésének a veszélye is fennáll. Mint mondta, a cégek 37 százaléka a magas adókat és illetékeket, valamint az energiaárakat jelölte meg a legnagyobb kockázatként, de jelentős azon vállalkozások aránya is, amelyek a németországi és az EU-s bürokrácia, továbbá a szakképzett munkaerő növekvő hiánya következtében kerülhetnek végzetes helyzetbe. Eközben a családi vállalkozások tízpontos tervet mutattak be Németország üzleti helyszínként való megerősítésére. Sürgősen szükség van a versenyképesség javítását célzó menetrendre – áll a Családi Vállalkozásokért és Politikáért Alapítvány közleményében.

A családi cégek szerint meg kell állítani a dezindusztrializációt és a cégek már most zajló elvándorlását – azonban nem elegendő kisebb intézkedéseket hozni, hanem bátor politikai váltásra van szükség. Németországban 2,9 millió családi vállalkozás működik, ez az összes vállalat 90 százaléka. Az általuk megfogalmazott tízpontos tervben szerepel az uniós „túlszabályozás” megállításának és a bürokrácia mielőbbi csökkentésének követelése. Emellett csökkenteni kell a társasági adót, és növelni az úgynevezett veszteségbeszámítást, továbbá a klímavédelem témakörében gondoskodni kell az ellátás biztonságáról és a tervezésről. A vállalkozások szerint csökkenteni kellene a munkaerőköltségeket, és a cégeket fel kell szabadítani az adminisztrációs nyomás alól – idézi a Süddeutsche Zeitung

Jelentős hiánnyal küzd a németek költségvetése

Kérdés, miként tud a szövetségi kormány a vállalatok hóna alá nyúlni, mivel 2023 első felében a német állam lényegesen több pénzt költött, mint amennyi bevétele keletkezett, ezért az ország költségvetése jelenleg 42,1 milliárd euró mínuszban van. A teljes gazdasági kibocsátás alapján a szövetségi, állami, önkormányzati és társadalombiztosítási alapok hiánya 2,1 százalékra ugrott – közölte a Szövetségi Statisztikai Hivatal a Berliner Zeitung szerint, amely kiemeli: a hiány legutóbb a 2021-es világjárvány első felében volt magasabb. A büdzsé azért él most ínséges időket, mert a télen két negyedévben is zsugorodó, azaz technikai recesszióba süllyedt gazdaságban idén tavasszal sem sikerült lendületet venni, sőt, a nehézségek elhúzódtak: az idei második negyedévben stagnált a bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest, vagyis a remélt tavaszi újjáéledés nem valósult meg.

A közgazdászok szerint ráadásul a következő hónapok kilátásai aggodalomra adnak okot. A Bundesbank legfrissebb havi jelentése szerint 2023 harmadik negyedévében a német gazdasági teljesítmény valószínűleg nagyjából változatlan marad, így lényegében minden gazdaságkutató intézet és számos bankközgazdász arra számít, hogy Európa legnagyobb gazdasága az idén összességében tovább zsugorodik, vagyis recesszióba süllyed. 

Egyre inkább elkedvtelenednek a vásárlók

A tartósan magas infláció miatt az emberek ismét pesszimistábbak a gazdasággal és saját pénzügyeikkel kapcsolatban, ősszel tovább csökken a vásárlási hajlandóság, ezért kisebb az esélye, hogy idén helyreáll a fogyasztói hangulat – állapította meg a GfK fogyasztói kutatása a németeknél, amely szerint szeptemberben 0,9 ponttal mínusz 25,5 pontra csökken a bizalmi index. Mint kiemelték, ugyan a Reuters által megkérdezett közgazdászok minimális növekedést várnak, azonban a német fogyasztók jelenleg pesszimistábban tekintenek a jövőbe és 2022 nyara óta egyre kevésbé hajlandók költekezni.

Rolf Bürkl, a GfK szakértője szerint különösen az élelmiszerek és az energia területén jellemző, tartósan magas infláció miatt a fogyasztói klíma idén már várhatóan nem fog visszaerősödni. Holott a vásárlási hajlandóságot mérő barométer zsinórban nyolc hónapig javult, ám júliusban beszakadt, ami az augusztusban mutatkozó enyhe erősödést követően szeptemberre újra megbicsaklik. A Frankfurter Allgemeine Zeitung által idézett szakértő szerint így a lakossági fogyasztás idén nem járul hozzá pozitívan a gazdasághoz, inkább nehezíti a növekedési kilátásokat Németországban, ahol nagy esély van a recesszióra, amit a cégek hangulatát országosan mérő Ifo intézet üzleti indexe is igazol.

Nagy múltú németországi kereskedő húzza le a rolót

recesszióba tartó német piacon az online kiskereskedelemben is már szedi áldozatait az ukrajnai háború nyomán tapasztalt infláció. A leginkább a divatáruk, ruházati termékek piacán évtizedek óta ismert, piacvezető Klingel csomagküldő vállalat fizetésképtelenség miatt 2024. január végén beszünteti a tevékenységét – jelentették be Pforzheimben, azzal együtt, hogy a felgyülemlett finanszírozási nehézégek orvoslására nem találtak új befektetőt a csoport számára. A Süddeutsche Zeitung által idézett közlés alapján a tulajdonos, a K - Mail Order GmbH & Co. KG mintegy 1300 alkalmazottja kerül utcára 2024 elején, a további elhelyezkedésükről, végkielégítéseikről már zajlanak az érdekegyeztetések.

A németeknél hosszú ideje hagyományosan népszerű csomagküldő vállalat a fizetésképtelenségi eljárást az alapítása utáni 100.évben jelentette be. Az okok között szerepel az ukrajnai háború kezdete óta tapasztalható jelentős fogyasztáscsökkenés, illetve a megnövekedett kiadások, például a katalógusgyártás és a postázás drasztikusan drágult költségei, továbbá az informatikai rendszerek 2022-ben szükségessé vált átalakítása, amely a vártnál jobban megterhelte a cég költségvetését. 

Ausztria: óriási bajban a kiskereskedelem

A korona utóhatásai, az infláció és a kamatok növekedése, valamint az ezzel járó gyenge fogyasztói kereslet megnehezíti a kiskereskedelem helyzetét Ausztriában is. Az Osztrák Kereskedelmi Kamara legújabban bejelentette, hogy 2023 első felében az ágazat vesztesége reálértéken 3,8 százalékot ért el az előző évhez képest, kizárólag a játék- és ruhakereskedelemben teljesítették felül a korábbi átlagot a cégek. Ráadásul a kiskereskedelmet jelenleg fizetésképtelenségi hullám sújtja – hívta fel a figyelmet a Kronen Zeitung. Mint felidézik, idén már csődöt jelentettek olyan ismert kereskedelmi vállalatok, mint a Kika/Leiner, a Forstinger, a Gerry Weber Austria, a Reno vagy a Sport 2000 szövetkezet, a Zentrasport. Más kereskedők pedig, mint például a Salamander vagy a Delka, az összeomlás szélén állnak.

A feszült gazdaság következményeiként a magas és növekvő számú fizetésképtelenség, a jelentősen emelkedő számú bezárások, valamint a kereskedelemben induló vállalkozások számának csökkenése végzetes hatásokat idéz elő ezen a területen – mondta Rainer Trefelik kereskedelmi elnök. Részletezése szerint a bútorkereskedelemnek különösen drasztikus, több mint 25 százalékos visszaesést kellett eddig elszenvednie, míg az elektronikai kereskedők 9,9 százalékos, a könyvkereskedők 9,5 százalékos, az online áruházak pedig 6,1 százalékos csökkenést könyvelhettek el az idei első hat hónapban.

A vállalatok szerint 2023 további részére is borúsak a kilátások, valódi árbevételnövekedés nem várható. Ausztria kiskereskedelme uniós összehasonlításban is gyengén teljesít: a forgalom valós fejlődése immár hat hónapja alatta marad az EU-27 átlagának. Ez a munkaerőpiacra is hatással van: az áruházakban a foglalkoztatás szintje 0,8 százalékkal mérséklődött az első félévben, de visszaesett a betöltetlen állások száma is.

Szenvednek az inflációtól a sógorok

Az osztrákok bő kétharmadát (69 százalékát) sújtja keményen az infláció miatti általános drágulás: főleg a villamosenergia és az élelmiszer árának emelkedése a fogyasztói magatartást is jelentősen megváltoztatta, ezért ahol csak lehetséges, spórolnak a sógorok. Ez derült ki a linzi közvélemény-kutató intézet, az IMAS friss felméréséből, amelyet a Kurier idézett. Eszerint a lakosság 22 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a háztartását „nagyon rosszul” érintette az infláció, 47 százalékuk pedig „inkább rosszul” járt, míg a válaszadók 21 százaléka „nem érez stresszt”.

Az osztrákok a megnövekedett megélhetési költségeken belül leginkább az éttermi étkezésen, az ételek-házhoz rendelésén spórol, illetve a nyaraláson, élelmiszer- és bútorvásárláson is igyekeznek megfogni a pénzt. A sportolásról vagy a hobbikról viszont arányaiban kevesebben hajlandók lemondani – mutat rá a felmérés, amelyből az is kiderül, hogy jelentősen megváltozott a vásárlási magatartás. Így például a polgárok 62 százaléka már célzottan keresi az akciókat a boltokban, egy részük pedig csak kedvezményes árú termékeket vásárol. A fogyasztók 45 százaléka ritkábban jár vásárolni, míg 44 százalékuk összességében kevesebb árucikket rak a kosárba. A megkérdezettek csaknem harmada nyilatkozott úgy, hogy több használt terméket vesz, mint korábban. 

(Thurzó Katalin)