Már folyamatban vannak a Római-part régóta tervezett árvízvédelmi rendszerének megvalósítását megelőző hatósági eljárások. Az engedélyek birtokában elvileg belátható időn belül elkezdődhetne az évtizedek óta halogatott védmű építése, ugyanakkor több olyan körülmény is felmerült, amelyek tovább késleltetik a beruházást.

A több évtizede zajló vita ismét fellángolt, amelynek hátterében kevésbé a szakmai, inkább a morális megközelítés az erősebb. A kompromisszumra esély sincsen, miközben az Európai Unió is fontos szerepet kapott a gát-vitában.

Miről szól a Római-part körüli vita?

A Duna egy kisebb fővárosi szakaszán, a III. kerületben található Nánási út-Királyok útja és a folyó által határolt, nagyjából 70 hektáros területen nincs kiépítve árvízvédelmi rendszer, vagyis ha áradáskor a folyó kilép a medréből, akkor az érintett területet elárasztja.

A védmű nélküli partszakasz ennek ellenére az elmúlt évtizedekben fokozatosan beépült: lakóházak, irodák, szállodák, apartmanok, egyéb turisztikai létesítmények és vendéglátóhelyek épültek a Duna árterében. A Római-part Budapest kevés olyan partszakaszainak egyike, amely természetközeli állapotban maradt meg.

A feloldhatatlan ellentéteket szító vita arról szól, hol épüljön fel a 3-4 kilométeres árvízvédelmi rendszer. A helyzet kialakulásához vezető okokat is számos megválaszolatlan kérdés övezi. A vita arról folyik, hol épüljön fel a gát.

  • A hullámtérben épült ingatlanok tulajdonosai és az érintettek a part mentén megépülő gátrendszert szeretnének, mivel csak ez védi meg ingatlanjukat az árhullámoktól, így a jelentős anyagi károktól.
  • A part menti védmű ellenzői a Dunától távolabb, a Nánási út mellett húznák fel a gátrendszert. Azzal érvelnek, hogy az alsó partszakaszon megvalósuló beruházással az utolsó természetes partszakasz is beépülne.

Hol tart most a beruházás?

A napjainkban levonuló árhullám ezúttal nem fenyegeti a partmenti ingatlanokat, ám a védmű körüli vita ismét fellángolt. Az indulatokat felkorbácsolta, hogy a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat a közelmúltban arról döntött, hogy a Nánási út-Királyok-útja mentén kezdi meg a beruházást.

Ez azt jelenti, hogy a folyóhoz közelebbi szakaszon élők továbbra is védtelenek maradnának a klímaváltozás következményei miatt egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb árhullámokkal szemben.

A feszültséget tovább növeli, hogy a korábbi városvezetés, a Tarlós István főpolgármester vezette Fővárosi Közgyűlés már döntött arról, hogy a védvonalat a part mentén építenék meg.

Részben a mobilgát-rendszer elleni hosszas és heves tiltakozás, részben az önkormányzati választások eredménye ugyanakkor hátráltatta a beruházást, végül le is került napirendről az elképzelés.

Budapest jelenlegi vezetése a társadalmi támogatottságra hivatkozva változtatta meg a korábbi, megvalósítás előtti szakaszban kútba esett terveket. A budapestiek többsége ugyanis azt szeretné, ha a Római-part hangulata megmaradna, és a látképet nem tenné tönkre a mobil védmű.

Karácsony gátja zöldebb és drágább, mint Tarlósé

Mindkét védmű-elképzelés kivitelezhető, a tervek műszaki-szakmai értékelése elkészült. A Nánási út mellett megvalósítandó védmű költségesebb, a telekhatárok miatt bonyolultabb kisajátítási procedúrát tesz szükségessé, ugyanakkor feleannyi fát kell kivágni, mint a folyó menti beruházásnál.

A beruházás a megfelelő engedélyek birtokában már jövőre elkezdődhetne, erre jelenleg ugyanakkor mégis kicsi az esély.

Most Brüsszel is beleszól az évtizedes harcba

Budapest költségvetése nem teszi lehetővé az évtizedek óta várt munkálatok kezdetét – jelentette be korábban Karácsony Gergely. A főpolgármester ugyanakkor jelezte, hogy az Európai Unió klímaintézkedésekre fordítható keretéből jut elegendő forrás a beruházásra, amelynek becsült összege 25-30 milliárd forint közé tehető.

Ez ugyanakkor nem nyugtatja meg azokat, akik már pontot tennének az ügy végére, mivel

jelenleg visszatartja az Európai Bizottság a Magyarországnak járó forrásokat. Ráadásul ahhoz, hogy EU finanszírozásból valósuljon meg a projekt, kormánydöntésre van szükség. A kormány és a főváros között fennálló politikai adok-kapok ugyanakkor szintén abba az irányba mutat, hogy a Nánási úti védmű belátható időn belül aligha készül el.

Mit keresnek a veszélyeztetett ingatlanok az ártérben?

Egyelőre nincs olyan magyarázat az árvíz idején elárasztott terület sűrű beépítésére, amely mindenki számára elfogadható lenne. Az érintettek elmondása szerint a terület nem számít hullámtérnek, mivel a korábbi nagy árvizek idején épített, megerősített, majd szétszabdalt nyúlgát a Nánási út mentén sosem minősült védműnek, csak ideiglenes megoldásnak. Álláspontjuk szerint így a hullámtér meghatározása értelmezhetetlen.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a főváros régóta üdülőövezetként tartja nyilván a területet, ráadásul a tulajdonosok legtöbbje bizonyíthatóan rendelkezik érvényes engedélyekkel, például építési engedéllyel.

A part mentén tervezett gátrendszer ellenzői ugyanakkor azzal érvelnek, hogy a veszélyeztetett területen épült ingatlanok tulajdonosai a kezdetektől tisztában voltak azzal, hogy az áradás idején elöntött területen építkeznek,

ám a nyomott áron megvásárolható telkek ennek ellenre is csábítóak voltak a befektetőknek a pazar kilátásnak és a kedvező turisztikai adottságoknak köszönhetően.

A jelenlegi állapot veszélyezteti a természetet?

A Rómain élők szerint álságos a területet az egyetlen természetes partszakaszként emlegetni, mivel a szemközti, újpesti oldalon több-száz méter szélességű ártéri erdő húzódik, amely valóban érintetlen, sok kilométeres természetes fövenyű partszakasszal.

Az árvíz sokak otthonát veszélyezteti, ők a gát rossz oldalára kerülhetnek Római-part
A Római-part rövid szakaszán az árvíz sokak otthonát veszélyezteti, ők a gát rossz oldalára kerülhetnek
Kép: Facebook

A Római-part alatt ráadásul egy elavult technológiával épült, hatalmas átmérőjű közműrendszer halad, amely az Egyesület a Római-partért civil szervezet szerint élettartama határán van, és időzített bombaként ketyeg a természetesnek hitt partszakasz alatt.

Az egyesület arra is felhívta a figyelmet, hogy a közművek állapota, vagy a hiányos bekötés jelentősen szennyezi a Dunát, szerintük ebben vezető szerepet játszanak a part menti kocsmák és éttermek. A környezetkárosító tevékenységet állításuk szerint laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztják.

A kormány sem marad távol a Római-part ügyétől

A part mentén felépülő védmű és egy új törvény a jelenleg altatott fejlesztési programoknak is lökést adhatna – írta a Népszava. A Fővárosi Közgyűlés 1998-ban – tehát még Demszky Gábor főpolgármestersége idején – nyilvánította beépítésre szánt üdülőövezetté a néhány kilométer hosszú Duna-parti sávot.

Az üdülőnek álcázott lakóparkok burjánzását 2012-re elégelte meg az érintett III. kerület, és változtatási tilalmat rendelt el, amit azóta újra és újra meghosszabbítanak. Az itt lévő épületeken csak karbantartás végezhető. A Lázár János vezette építési minisztérium által készített új építészeti törvény koncepciója azonban 5 évben maximálná a tilalom idejét, ami régen lejárt. A törvény elfogadásával tehát megnyílna az út az ingatlanfejlesztők előtt.