Nincs könnyű dolguk a munkavállalás terén az orosz-ukrán háború elől menekülő ukránoknak az Európai Unió országaiban. Az ukrán menekülteket elvileg ugyanazok a jogok illetik meg, mint a helyieket annak érdekében, hogy könnyebben el tudjanak helyezkedni. A háború kezdetén a tagállamok szociális szolgálatai és a civil szervezetek gyorsan léptek, megszervezve az érkezők elszállásolását.

Eleinte a legtöbben kivártak, vagy olyan munkalehetőséget kerestek, amely ideiglenes megoldást jelent a jövedelemszerzésre, bízva a háború gyors befejezésében. A tartós elhelyezkedés az idő előrehaladtával fontosabbá vált, ám sok ukrán menekültnek máig nem sikerült elhelyezkednie.

Sok menekült nem tud dolgozni

A harcok elől elmenekülők jelentős része, több mint fele nem tud munkát vállalni,

az ukránok 35 százaléka dolgozott 2022 utolsó negyedévében, noha 70 százalékuk tett valamilyen erőfeszítést az elhelyezkedés érdekében

– derül ki az Eurofound friss jelentéséből. A foglalkoztatási nehézségek elsődleges oka a nyelvismeret hiánya, valamint az, hogy sokan kisgyermekkel érkeztek. Az ő felügyeletük nem megoldott annak ellenére sem, hogy a befogadó országokban lehetőség van a gyermekek elhelyezésére a közoktatásban. A menekültek 73 százaléka nő vagy gyermek.

A menekültek 65 százaléka munkanélküli, ez az arány ugyanakkor jobb, mint a más országokból érkezőké, akik körében nagyobb gondot jelent az elhelyezkedés, vagy nincs erre igazi szándék.

Az ukránok túlnyomó többsége, 70 százalékuk dolgozna, ha lenne számukra megfelelő munkahely.

Mi az akadálya az ukránok munkavállalásának?

A felmérésben megkérdezettek legnagyobb része, 63 százaléka a nyelvtudás hiányát jelölte meg az elhelyezkedést akadályozó tényezők közül. Ez országonként eltérő: a szláv nyelvű államokban a válaszadók kevesebb, mint fele jelölte meg első helyen a nyelvi nehézségeket.

Magyarországon az ukrán menekültek 80 százaléka hivatkozott erre. Árnyalja ugyanakkor a képet, hogy

Magyarországon csak az érintettek 42 százaléka számolt be arról, hogy akadályokba ütközött volna az álláskeresés során.

Hazánkat követte Bulgária 47 százalékos aránnyal, Spanyolországban ezzel szemben 80 százalékuk érezte úgy, hogy nincs lehetőségük állást találni.

A válaszokból az is kiderült, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek és a szakmai tapasztalatok nélkül érkezőknek, valamint a kisgyermekeseknek a legnehezebb megfelelő állást találniuk.

Máshogy áll az ukránokhoz Európa

A jelentés arra is rámutatott, hogy az Ukrajnából érkezők a háború előtt elsősorban a tudományos területeken és a magas képzettséget igénylő állásokban vállaltak munkát. Ez ugyanakkor megváltozott a háború kirobbanása után.

Ma már azoknak a képzett menekülteknek is nehéz elhelyezkedniük a magas hozzáadott értékű munkahelyeken, akiknek megvannak a szükséges referenciáik.

A legtöbben az építőiparban, a turizmusban vagy a mezőgazdaságban találnak csak üres pozíciókat. Egyes országokban, például Észtországban és Romániában a munkanélküliséggel szembesültek a menekülők, vagy a foglalkoztatási szándék hiánya miatt nem sikerült elhelyezkedniük.

A munkakörülmények sem a legjobbak és jellemző a kizsigerelésük is. A menekültek gyakran számoltak be szabálytalan foglalkoztatásukról, minden negyedik ukrán hátrányos helyzetben érezte magát. Elsősorban a munkaszerződéssel kapcsolatos aggályok merültek fel:

  • a túlóráztatás, 
  • a részmunkaidős megállapodás ellenére teljes munkaidős foglalkoztatás, 
  • vagy a bér egy részének, akár egészének a visszatartása.

Ennél aligha lesz jobb a helyzet

Nem várható, hogy számottevően javul az ukrán menekültek foglalkoztatási helyzete, ami a többi menekült csoporthoz képest még így is kedvezőbb. Hiába vezetett be több tagállam – például Magyarország és Bulgária – lakhatási támogatást, vagy más ösztönzőket, ezek a lehetőségek a nagyvárosokban nehezen hozzáférhetők, miközben a falvakban, kisebb városokban viszont nincs megfelelő munkalehetőség.

A nyelvi korlátokat a fogadó ország oktatási rendszere bonthatja le, ám a menekültek erre nem fogékonyak ott, ahol az ukrán nyelvtől lényegesen eltér az adott ország nyelve.

Ezért várhatóan azok az országok tudnak további eredményeket elérni az integrációban, ahol az orosz vagy az ukrán beszélt nyelvek, illetve van elegendő betöltendő álláslehetőség.