Alig haladta meg a húszezret a meghirdetett projektek lakásszáma a fővárosban a harmadik negyedévben – írja közleményében a Duna House. Pedig tavaly még Magyarország járt az élen a lakásfejlesztésben a Deloitte 23 európai országra kiterjedő felmérése szerint,

A Deloitte nyár végén publikálta legfrissebb lakáspiaci elemzését, ami szerint az árnövekedés is Magyarországon volt a legmeredekebb az újépítésű ingatlanok piacán. Az átlagos tranzakciós ár tavaly 21,5 százalékkal emelkedett 2020-hoz képest. Ez a trend más európai országokban is megfigyelhető, az Egyesült Királyságban, Csehországban és Szlovákiában is mintegy 20%-os áremelkedést regisztráltak.

„A Duna House harmadik negyedéves adatai szerint Budapest kerületeit vizsgálva a legkedvezőbb újépítésű árakkal Pesterzsébeten találkozhattak a vásárlók, ahol négyzetméterenként 764 ezer forintért vehettek új otthont. A legdrágább kerület pedig a budai I. kerület volt, ahol az értékesített lakások adatai alapján az átlagos négyzetméterár megközelítette a 3 millió forintot” – mondta Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője.

Évtizedekig kellene dolgozni egy új lakásért

Bár a KSH szerint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke idén júniusban 17 százalékkal felülmúlta az előző év júniusit, a havi nettó 280 800 forintos bevétel mellett egy átlagember számára így is nehezen elérhető álom marad egy fővárosi újépítésű ingatlan vásárlása. Az újépítésű ingatlanok átlagos négyzetméterára a harmadik negyedévben 1,2 millió forint volt a fővárosban, tehát több mint 17 évig kellene minden hónapban félretenni a teljes összeget egy 50 négyzetméteres ingatlan megvásárlásához.

A Deloitte Property Index vizsgálta a lakásfejlesztési intenzitást is, 2020-hoz képest 2021-ben a kezdeményezett lakások számának legnagyobb növekedését Írországban (+39,7%), az Egyesült Királyságban (+37,1%), Szerbiában (+33,4%) és Magyarországon (+32,7%) tapasztalták.

Ugyanakkor az ezer lakosra jutó, elkészült lakások számában drámai, 29,5 százalékos csökkenés érezhető hazánkban.

A bizonytalan gazdasági környezet, az infláció és az építőanyagok, valamint a munkaerő drágulása következtében ismét változott a trend, a 2021-es fellendülést újabb enyhülés követte. A legfrissebb adatok szerint a harmadik negyedévben újra csökkent a meghirdetett projektek lakásszáma, amely alig haladja meg a húszezret. Ez az érték az előző év azonos időszakához képest 21 százalékos elmaradást jelent.

„A piac átalakulása következtében az elszálló rezsiárak a keresletet a modern, alacsony energiafelhasználású ingatlanok felé tolják, ugyanakkor az emelkedő hitelkamatok nem kedveznek a hitelfelvételi kedvnek, ezért a nagyobb megtakarítással nem rendelkező vásárlók várhatóan elfordulnak majd az újépítésű ingatlanok kínálata felől” – tette hozzá a szakértő.