Tovább tart a lakásárak száguldása - itt az új prognózis

A múlt évben erős kereslet országos átlagban nominális értelemben 15,2 százalékkal nőttek a lakásárak, ami gyorsabb dinamikát jelent 2017-hez képest. Budapesten a drágulás 22,9 százalékos, a vidéki városokban 18,2 százalékos volt. Budapesten idén az első negyedévében maradhat az erős, 20 százalékot meghaladó éves áremelkedés, ezért jelentősen megnőtt a fővárosi lakóingatlanok túlértékeltségének kockázata, az árak az egyensúlyi szintet már 15 százalékkal meghaladják. A kedvezményes áfával nem a vásárlók nyertek - derül ki az MNB ma publikált lakáspiaci jelentéséből.
Szepesi Anita, 2019. május 13. hétfő, 11:15
Fotó: Getty Images

Tavaly erős kereslet mellett folytatódott a lakásárak dinamikus növekedése és a piaci tranzakciók számának emelkedése. Ezzel együtt tovább erősödtek a területi különbségek, nőtt az árolló a főváros és vidék, illetve a nagyobb és a kisebb települések között. Budapesten 22,9 százalékkal nőttek a lakásárak nominális alapon 2018-ban, ami érdemben gyorsabb dinamikát jelent a 2017-ben tapasztalt 15,8 százalékhoz képest.

A vidéki városokban az előző évi 13,3 százalékról 18,2 százalékra nőtt a lakásárak éves növekedése, a községekben viszont 16,9-ről 2,3 százalékra mérséklődött. Az átlagos négyzetméterárak községekben tapasztalt szintje így már a budapesti átlag csupán 21,6 százalékát tette ki 2018-ban, amely érték 2012-ben még 36,2 százalék volt.

A fővárosi lakáspiaci kondíciókban területi alapon jelentősek a különbségek. Egyrészt a belsőbb kerületekben a turizmus miatt is magasabb a befektetők aránya, másrészt a külföldi lakásvásárlók jelenléte is ide koncentrálódik, ezenkívül az új lakásfejlesztések szintén főként a belső kerületekben vannak jelen. A jelenlegi lakáspiaci ciklus elején a belső kerületekben egy gyorsabb ütemű lakásár-emelkedés indult el a külső kerületekhez képest, ami mára a magas árszint miatt kiszoruló kereslet árfelhajtó hatására megfordult.

A lakásárak a dinamikus növekedés ellenére országos átlagban még a gazdasági fundamentumok által indokolt szint alatt tartózkodnak, Budapesten azonban már meghaladták azt mintegy 15 százalékkal, így jelentősen megnőtt a fővárosi lakásárak túlértékeltségének kockázata.

Lakáspiaci szakértők a fővárosban 35-40 százalék köré teszik a befektetők arányát, akik jelenléte a Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) szerint egyrészt enyhíti a nyomást a bérleti díjak emelkedésén, másrészt a felújítások révén javítják a lakáskínálat minőségét - állapítja meg az MNB jelentése.

A kedvezményes áfával nem a vásárlók nyertek

A lakáspiaci lendületet a bérek emelkedése, a bővülő hitelezés hitelezés és a csok táplálja. A csok 2016-os kibővítése és az új lakások ideiglenes kedvezményes áfakulcsa korábban szintén érdemi hatást gyakoroltak a hazai lakáspiacra. Budapesten megváltozott az újonnan épülő lakások alapterület szerinti eloszlása: a csok módosítást követően relatíve több 60 négyzetméternél nagyobb lakást kezdtek építeni.

Az MNB becslése szerint emellett az áfakulcs csökkentése után az új lakások ára 9 százalékkal mérséklődött a használt lakások árához képest, vagyis az adócsökkentés 60 százalékát nem a fogyasztók nyerték meg.

A fejlesztők jelenlegi tervei alapján 2019-ben tetőzhetnek az újlakás-átadások, mintegy 29 ezer lakással. 2020-tól azonban - többek között a kedvezményes áfakulcs ideiglenes hatályának vége, és a döntést megelőző bizonytalanság miatt - érdemben szűkülhet az újlakás-kínálat. Budapesten 59 százalékos, míg vidéken 74 százalékos csökkenés várható az új átadásokban 2019-hez képest.

Az újlakás-kínálat összességében nem tud lépést tartani a kereslettel, pedig az építőipar és lakásépítések egészséges szintre való emelkedése nemcsak a lakásállomány régiós összehasonlításban jelenleg alacsony megújulási rátája miatt lenne kívánatos, de érdemi konjunkturális hatással is járna. Az MNB számításai szerint tízezer addicionális új lakás felépítése a 2018. évi GDP 0,6-0,7 százalékának megfelelő hozzáadott értéket, és 55 ezer munkahelyet is teremthet.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2019.05.13 22:44

@laci_52:
A fizetőképes keresletet legalább 50%-ban a kormány generálja a támogatásokkal. Vagy fogalmazzunk másképpen a lufit fújja.
Öngerjesztő folyamat, vastag támogatás nélkül nem lehet lakást venni a tényleg rászorulóknak, a támogatás miatt a piacon többlet fizetőképes kereslet jelentkezik, ami ismét az árakat hajtja felfelé, ami miatt a támogatásokat kell emelni. ha leállnak a támogatásokkal, elpukkan a lufi, jön a pofára esés.
Nekem támogatás nélkül is jó ez, van pár budapesti ingatlanom is. Igaz nem áll szándékomban eladni egyiket sem. Kettőt albérlők laknak. A mostani "értékükhöz" képest féláron vettem őket 5 éven belül. Tervem szerint majd megkapják ezeket a gyerekeim. A belvárosi lakásom meg már 100 millió feletti értéken van. Még pár évig fizethetem utána az önkormányzatnak a havi 1300 forintot mint törlesztést amiért megvettem a "tanácsi" lakásomat.
Ja dicsekszem? :-)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.05.13 22:43

@laci_52: azért nem a "csillagos ég", TATA. Olyan hatalmas fizetőképes kereslet sincsen, csak maga nem jár az utcán, csak a nyuggerotthonából nézi az m1 ócska hazugságpropagandáját, aminek köze nincs a valósághoz, TATA.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2019.05.13 22:14

Budapesten hatalmas fizetőképes kereslet van az új és a használt lakásokra is, ezért az áremelkedés határa a csillagos ég! Nem csoda: lakást venni és bérbe adni az egyik legjobb befektetés manapság, sokan ebbe teszik a pénzüket.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html