Hatalmas változás a Telekomnál

Élvezem, hogy itt végre bárkivel össze tudok futni, olyan kollégákkal találkozom, akiket ismerek, de a Krisztina körúton csak ritkán láttam őket. Teljesen más szintre került az interakció, ez számomra mindenképpen pozitívum - mondta lapunknak Szabó János, a Magyar Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettese, akivel a legnagyobb magyarországi irodaház történetéről, az új épület cégkultúrára gyakorolt hatásáról beszélgettünk.
Szepesi Anita, 2019. február 16. szombat, 15:55
Fotó: Napi.hu

Január végére nagyságrendileg 4500 Magyar Telekom és T-Systems alkalmazott költözött be az 50 milliárdból megépült, Könyves Kálmán körúti székházba, amely jelenleg a legnagyobb magyarországi irodaház. Létrejöttében kulcsszerepet játszott az időzítés, a beköltözés pedig hatalmas változást hozott, az újfajta fajta együttlét és munkakörnyezet ugyanis a cégkultúrára is erőteljesen hat - állítja Szabó János, a Magyar Telekom gazdasági vezérigazgató-helyettese.

A Telekomnak előnye is származott belőle

A 2008-as ingatlanválság sok áldozatot követelt, a Magyar Telekomnak azonban előnye is származott belőle, legalábbis ami a mintegy 4500 munkavállaló munkakörülményeiben mostanra beálló, minőségbeli javulást hozó változást illeti. A krízis, és az azzal járó finanszírozási vákuum okán 2008-ban félretett székházprojektet a piac éledezésekor vették elő újra, amikor a fejlesztések befagyasztása miatt stand by-ra állított ingatlanfejlesztők óriási elánnal vetették magukat az első komolyabb lehetőségre. A kiszáradt piacnak is köszönhető, hogy egy ilyen nagyságrendű megbízással jelentkező beruházó kirívóan jó feltételeket érhetett el a fejlesztőnél - véli Szabó.

Mert miért is tartsa egy távközlésben, hálózatfejlesztésben érdekelt cég a tőkéjét saját ingatlanban, hogyha sokkal jövedelmezőbb módon, a főtevékenységhez köthetően hálózatépítésre, frekvenciabeszerzésre is felhasználhatja? Főleg, ha ehelyett egy új cégkultúra meghonosításával, a kommunikációs lehetőségek javításával, magas minőségű, egyenletes színvonalú munkakörnyezetet biztosíthat a dolgozóinak a korábbinál sokkal költséghatékonyabb üzemeltetés mellett egy bérelt ingatlanban - hangzik el a költői kérdés a vezérigazgató-helyettestől.

Épp ezért a tendergyőztes kiválasztásának egyik döntő szempontja volt, hogy a Magyar Telekom ingatlanaiból mennyit és milyen áron vesz át a leendő fejlesztő. Az időzítésnek így nem csak a fejlesztési kondíciók, az új bérlemény kialakításának költségei, hanem az eladásra szánt ingatlanok árazása miatt is kulcsfontosságú szerep jutott - idézi fel Szabó a projekt indításának időszakát. A végül befutó Winggel kötött megállapodás 20 milliárdos bevételt hozott a Telekomnak a Krisztina körúti székház, az Infoparkban lévő irodaterület valamit a Szerémi úti iroda átadásával, ezt a bevételt  hálózatfejlesztésre fordíthatták.

A felszabaduló források mellett pedig az új Könyves Kálmán úti székház noha összességében kevesebb négyzetmétert kínál, mint a korábbi ingatlanok együttvéve, mégis kényelmesebb munkakörnyezetet teremt, mint például a tereket nagyon rosszul hasznosító, bel-budai Krisztina körúti korábbi központ.

Az új Könyves Kálmán körúti székház

A kényelemre törekvés, a munkatársak szempontjai kezdettől fókuszba kerültek. Amikor eldőlt, hogy nem campus jellegű, hanem egyblokkos székházban érdemes gondolkodni - a campusos megoldásra a válságot követően már nem találtak ilyen jól megközelíthető belterületi telket -, felmérték, ki, honnan és milyen közlekedési eszközzel érkezik a munkahelyére. Ezt követően döntöttek a Könyves Kálmán körúti helyszín mellett, amely sokkal többféleképpen és könnyebben érhető el (kötöttpályán, busszal és autóval, vagy kerékpárral), mint a korábbi telephelyek, köztük a Krisztina körúti irodaház, amihez a vezérigazgató-helyettes szerint mindenki viszonyít. Ráadásul az új helyszín alig negyedórányi távolságra van a jól bejáratott régi bel-budai központtól.

Hatékonysági szempontok

Az új székház mellett azonban nemcsak gazdasági érvek szóltak, a működés hatékonyságán is javítani szerettek volna. A Telekom vállaltan sokat "meetingelő" cég, a találkozókon sokféle kompetenciát képviselnek a résztvevők, akik eddig számos telephelyről gyűltek össze, a meeting kedvéért akár egy órát is autóban ülve a dugóban, ami külön logisztikát is igényelt. Mindez mára okafogyottá vált, bármikor, könnyen, direktben, személyesen beszélhetünk egymással, hiszen a cég több mint fele itt dolgozik - magyarázza a székház projekt további indokait a gazdasági vezérigazgató-helyettes.

Nagy segítségnek tartja az egyeztetéseknél a direkt emberi kommunikációt, amelyre a videó- és telefonkonferenciák mellett is szükség van, hogy lássák egymás reakcióit. További előny, hogy az integráltabb működést, a meetingkultúrát a hasonló környezetben, ugyanabban a szemléletben végzett munka is fejleszti.

Az informális problémamegoldás felrobbantja az erős falakat

A dolgozók elhelyezésénél klasszikus nagyvállalati, funkcionális ülésrendet alkalmaztak, területenként csoportosítva a munkatársakat. Így határozottan több a lehetőség az informális interakcióra, s olyan problémákat is sikerül megoldani, amelyekhez korábban meetingre volt szükség. Ez a fajta együttműködés fölrobbantja az erős falakat - fogalmaz Szabó, aki szerint az ilyen típusú együttlét egy más minőséget teremt.

Az alapvetően egylégterű szervezés mellett ugyanakkor markánsan tagolták is a tereket, így nyoma sincs hodályjellegnek, és törekedtek rá, hogy lehetőleg mindenki természetes fényben dolgozhasson, ezért a kiszolgáló helyiségek, konyha, tárgyaló középen kaptak helyet.

Állandó mozgás

Egy-egy blokkban 20-30-50 ember ül, shared desk rendszerben. Az állandó íróasztal már a múlté, személyes holmijaik zárható szekrénybe kerülnek,  mindenki oda ül, ahol éppen aznap helyet kap, a személyességet pedig az asztalra helyezett családi fotók helyett írható felületekkel, post it-ekkel helyettesíthetik. A rugalmasságot a távmunka, home office biztosítja, amit erőteljesen ösztönöz a cég, kivéve a röghöz kötött munkafolyamatoknál.  Így 100 emberre 85 munkaállomás is elég, de akár 15 százaléknál is nagyobb lehet a távmunkások aránya. Bizalom kérdése az egész - fogalmaz a vezérigazgató-helyettes, aki előremutatónak tartja a modellt.

Maga az irodatér az ott végzett munka típusához idomul, míg a jogászoknak nem kedvező a nyüzsgés, s a kialakításban nagyobb teret kap az intimitás, a kommunikációs területen éppen hogy kell az interakció, a közös nagy tér, amelyben azért szintén rendelkezésre állnak izolációs lehetőségek, paravánok, elvonulásra alkalmas tárgyalók.

Noha nem könnyű több ezer ember véleményét felmérni, milyen irodában szeretné tölteni a napjait, valami hasonlóval azért megpróbálkoztak a cégnél. Az egyterű kialakítás vezetői döntés volt, de bizonyos bútorok - például konyhai és irodai székek - kiválasztásába bevonták a munkatársakat, akik a nagyobb telephelyeken berendezett showroomokban próbálhatták ki és szavazhattak a nekik tetsző eszközökre.

Emellett létrehoztak egy kifejezetten az új székház koncepcióját szimuláló, 160 fő befogadására alkalmas irodateret is, ahova 6 hetes időszakokra költöztek be a tesztelők. Ekkor derült ki például, hogy az eredetileg tervezett 80x160-as íróasztalok helyett végül 80x140-es méretet érdemes választani, hogy a kiválasztott monitorok kényelmes távolságra lehessenek a munkatársaktól. Az épületben orvosi rendelő, nyitott és zárt kávézó, valamint tetőtéri futópálya és fitnesz terem is helyet kapott. Utóbbi reggeltől estig bármikor, kedvezményes tarifával lesz használható.

Testre szabták

Az első beköltőzők október elsején érkeztek, január végére már a dolgozók zöme is elfoglalta az új helyét, február végére pedig a tervek szerint lezárul a költözés. Ekkor adják át a fejlesztőnek végleg a Szerémi úti és az Infoparkban lévő irodaházat, a Krisztina téri épülettől már 2018 végén megváltak. Ezzel párhuzamosan elkezdődött székház melletti épületek, például a call centerek és a műszaki területek felújítása is - mondja a költözés részleteiről és a további tervekről Szabó János.

Ezt a székházat teljes mértékben ránk szabták, ahhoz képest, hogy bérlők vagyunk, nagyon sok mindenbe beleszólhattunk a tervezéstől kezdve a megvalósításig. Még a lift gyorsaságát is befolyásolhattuk - emeli ki a vezérigazgató-helyettes, aki erős pozícióik hátterét a jó időzítésben látja. A költözés kapcsán úgy fogalmaz: "Még küzdünk a tipikus ingatlan átadás-átvétellel járó feladatokkal, ahogy lakjuk be az épületet, úgy jönnek elő a technikai problémák, amelyeket folyamatosan javít a fejlesztő. Azonban már most is élvezem, hogy olyan kollégákkal találkozom, akiket ismerek, de a Krisztina körúton csak ritkán láttam őket. Itt mindenkivel össze tudok futni, ez a teljesen más szintű interakció számomra mindenképpen pozitívum."

A deal
A Magyar Telekom és T-Systems közös székháza built-to-suit (bérli igény szerinti) fejlesztésére kiírt tendert a Wing Zrt. nyerte el. A bruttó 100 ezer négyzetméter alapterületű épület - 58 ezer négyzetméter a bérbeadható iroda, amiből 4000 négyzetmétert nem a Telekom bérel - 50 milliárdos beruházással valósult meg 28 hónap alatt. A tranzakció részeként a Wing átvette a Telekom ingatlanait (Krisztina körúti székház, az Infopark és a Szerémi-Kaposvári úti épületek), mintegy 20 milliárd forint értékben. A bérleti szerződést 10 plusz 5 évre kötötték, a bérleti díjat nem közölték.

HOZZÁSZÓLÁSOK