Komoly drágulás Budapesten - a vidék leszakad

Tavaly éves bázison 2 százalékkal nőtt a teljes lakáspiaci forgalom, szemben az egy évvel korábbi 9,1 százalékos bővüléssel. A drágulás üteme 7,2 százalékra mérséklődött a 2016-os 13 százalékos átlagos áremelkedés után. Egy átlagos budapesti lakás 24 millió forintba került, ez 2,6 millióval több, mint 2016-ban - derül ki a KSH most közzétett 2017-es lakásárindexéből.
Szepesi Anita, 2018. április 27. péntek, 18:33
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

Eddig 134 ezer, 2017-ben tető alá hozott lakáspiaci tranzakció adatait dolgozta fel a KSH, az adásvételek 3,4 százaléka újépítésű ingatlanhoz kapcsolódik. 2017-ben összesen 7269 lakás épült értékesítési céllal, és eközben 4512 új építésű lakást adtak el. (Míg az előbbi adat már végleges, az értékesítésre vonatkozó információk feldolgozása még nem zárult le.)

A 2017-ben eladott használt lakások ára 7,2 százalékkal haladta meg a 2016-os árszintet. (Ez azt jelenti, hogy ennyivel kerülnének többe a lakások, ha ugyanazokat adták volna el, mint egy évvel korábban). Közben azonban az eladott lakások összetétele az alacsonyabb értékűek felé tolódott, ennek hatására a ténylegesen eladott használt lakások átlagos ára kisebb mértékben nőtt, és csak 5,8 százalékkal lett magasabb, mint 2016-ban volt. A 2017-ben eladott új lakások ára ugyancsak 7,2 százalékkal magasabb a 2016. évinél.

A lakások reálértékének alakulását a fogyasztóiár-index 2017. évi emelkedése már érdemben befolyásolta: a használt lakások 2015-höz viszonyított 22 százalékos bázisindexe reálértéken 18 százalékot tesz ki, míg az új lakások reálértéke 2015 óta 15 százalékkal emelkedett.

Így változtak az árak 2008-hoz képest
A 2017-ben mért országos lakáspiaci árszint nem éri el a lakáspiaci válságot megelőző 2008-as év reálárszintjét. Az új lakások reálára 4,3, a használtaké 6 százalékkal alacsonyabb, mint 2008-ban volt. Ugyanakkor a legnépszerűbb budapesti kerületekben, a nyugati határ menti területeken, illetve a budapesti agglomerációban és a frekventált balatoni településeken 20 százalékos reálárnövekedés következett be.

Az eddig ismert 2017-es adatok szerint a használt lakások kevesebb mint fele (45 százalék) kelt el Budapesten és a megyeszékhelyeken, szemben a korábbiakkal, amikor az adásvételek többsége a nagyvárosokban jött létre. Az arány 2016-ban fordult meg, amikor a községek és a kisebb városok együttes részesedése megközelítette az 54, majd 2017-ben az 55 százalékot. A meglévő lakásállományhoz viszonyított lakáspiaci forgalom mindazonáltal 2017-ben is magasabb volt a nagyvárosokban.

Budapesten és a megyeszékhelyeken 1000 lakásra 33, illetve 34 értékesítés jutott. A kisebb városokban 1000 meglévő lakásból átlagosan 29, míg a községekben csak 24 cserélt gazdát.

Egy tavaly eladott budapesti lakásért átlagosan 24 millió forintot fizetett a vevője, 2,6 millió forinttal többet, mint egy évvel korábban. A megyeszékhelyeken 1,3 millió forinttal, 13 millió forintra nőtt az átlagos ár. A kisebb városokban 11,1, a községekben 6,9 millió forintba került egy átlagos lakás, mindenhol többet kellett fizetni, mint 2016-ban.

Használt lakások négyzetméterenkénti ára ezer Ft/nm/forrás: KSH

2017-ben a községekben minden tizedik lakás 1 millió forint alatti áron kelt el, ugyanakkor Budapesten a lakások mindössze 4,7 százalékát lehetett 10 millió forint alatt megszerezni.  A kisebb településeken az eladott lakások többsége nem lépte át a 10 milliós küszöböt. A megyeszékhelyeken az eladott lakások 39 százaléka volt 10 millió forintnál olcsóbb.

Budapesten minden tizedik lakásért legalább 40 milliót, a megyeszékhelyeken és a kisebb városokban minimálisan 21-22 millió forintot kellett fizetni. A községekben ugyanez a határ 15 millió forint volt. A budapesti négyzetméterárak átlaga 2017-ben elérte a 415 ezer forintot.

Szakad az ország
A négyzetméterárak főváros és vidék közötti - 2014 előtt még kétszeres - különbsége 2017-re közel háromszorosára nőtt.

A községekben 2017-ben átlagosan 76 ezer forint volt a használt lakások négyzetméterára, 4 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban. Az agglomerációkon kívül eső falvakban 56 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár 2017-ben, ez ugyancsak 4 ezer forinttal nőtt 2016 óta.

A használt és az új lakások áralakulását összevontan mutató uniós lakásárindex 2017 utolsó negyedévében a 2015. évi érték 110,7 százalékát tette ki, míg az eurózónán belül 109,4 százalékot regisztrált az Eurostat. Ugyanekkor Eurostat módszere szerint számított, összevont magyar lakásárindex értéke 125 százalékra rúgott.

A teljes jelentést itt olvashatja el.

Képünk forrása: Napi.hu

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tarosPifta, 2018.04.28 14:20

Nagyon helyes4
Aki vesz, fizesSen többet!
És vegyen fel több hitelt.
:DD
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html