Végéhez közeledik a 2013-ban elindult ingatlanpiaci ciklus, a természetes korrekció, konszolidáció jelei láthatók most. Lassult az áremelkedés, az európai élmezőnyből a 10. helyre esett vissza a magyarországi drágulás, s elképzelhető, hogy a nominális eladási árakban később sem lesz csökkenés, csak stagnálás - értékelte az ingatlanpiaci folyamatokat Valkó Dávid. A bérleti díjak ugyanakkor mérséklődhetnek, miután rövidesen jelentősen bővülhet a bérleti kínálat a befektetési céllal vásárolt, tömegesen elkészülő lakásokkal.

Új jelenség Budapesten és a nagyobb városokban a forgalom visszaesése, a legfrissebb tavalyi NAV-adatok szerint országosan 17, Budapesten 33, a megyeszékhelyeken 15, az egyéb városokban 5 százalékkal apadt az adásvételek száma 2018-hoz képest, a községekben viszont 1 százalékos növekedést mért a NAV. A budapesti forgalom megtorpanása a befektetési célú vásárlások elmaradásával magyarázható, a szuperkötvényként ismert (MÁP plusz) erős versenyt generált az ingatlanpiaci befektetéseknek, a falusi csok pedig az érintett községek piacát helyezte vissza az ingatlanpiaci térképre - értékelt Valkó.

Kapcsolódó

Forintosított négyzetméterek

Tavaly a budapesti lakások négyzetméterenkénti átlagára 618 ezer forint volt, az 5. kerületben mérték a legmagasabb értéket, 958 ezer forintot, a skála másik végén a 23. került 330 ezer forinttal.

Debrecen a megyeszékhelyek legdrágábbja 408 ezer forintos négyzetméterenkénti átlagárral, ellenpontja Salgótarján 113 ezer forinttal. A legnagyobb mértékű drágulást - 33-34 százalék - Tatabányán, Veszprémben és Miskolcon mérték. A korábbi éllovas Győrben tavaly mindössze 15 százalékkal nőtt az átlagos lakásár.

Budapesten a külső pesti kerületekben,(16., 19.) emelkedett a legtöbbet az átlagár (28 és 30 százalékkal), legkevésbé a 1. kerületben nőttek az árak (12 százalék).

Lakókra váró lakások

Érezhető, 30 százalékos volt tavaly a forgalom visszaesése 2018-hoz képest a budapesti újlakáspiacon,  5800 társasházi lakást adtak el, az új kínálat 20 százalékkal csökkent. A beköltözhető újlakások száma az elmúlt években mért 2-300-zal szemben 2019-ben 550-re duzzadt - sorolta a legfrissebb számokat Valkó Dávid.

Az elemző tapasztalatai szerint a 27 százalékos áfás projektek beruházói kivárnak, mindenki a versenytárs árazását figyeli. Valkó szerint az áfaemelkedéssel járó bruttó 20 százalékos drágulást biztosan nem bírja el a piac, az OTP Ingatlanpont egyelőre tartja a tavalyi, 10 százalékos drágulást jósló prognózisát.

Továbbra is a 9., 11., 13., 14., kerület a sláger, a 2020-as átadásoknál Budapesten 860 ezer forintos átlagárra lehet számítani (a külterületi négyszázezres és a belvárosi 2,5 milliós négyzetméterárakkal), 2021-ben viszont az új lakások átlagára már 960 ezer forintra nőhet.

Tartják az árat az eladók

Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatója szerint jelenleg nincs jele annak, hogy az eladók alacsonyabb áron hirdetnék még az ingatlanokat, csupán a kereslet és kínálat közötti árolló nyílt ki, és az alku szerepe nőtt meg. Ez azonban természetes része az ingatlanpiaci tranzakcióknak, éppen az alku hiánya volt természetellenes az elmúlt években - hangsúlyozta a szakértő.

A hitelpiac tovább erősödött az elmúlt évben, amiben fontos szerepet játszott 2019 slágerterméke, a babaváró kölcsön. Fél év alatt 470 milliárd forintot helyeztek ki belőle a bankok, aminek markánsan pozitív hatása volt az ingatlanpiacra, miután a hitelek 70 százalékát ingatlancélra fordították az ügyfelek - erről Pélyi András, az OTP Pénzügyi Pont országos értékesítési vezetője beszélt.

Töretlenül népszerű a csok, minden második hitelfelvétel az OTP Bankhoz kapcsolódik. A falusi csok tavalyi megjelenése a hagyományosan kevésbé keresett északkelet-magyarországi régióban is megmozgatta az ingatlanpiacot; 360 darab támogatási szerződéssel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében vették fel a legtöbb hitelt, s kiemelkedő volt Borsod-Abaúj-Zemplén megye is 237 hitellel. Pélyi András szerint a hitelezési piac vélhetően továbbra is növekedni fog a következő időszakban, még ha lassabb ütemben is. Az árak néhány éven belül várható lassú csökkenése pedig valamivel alacsonyabb hitelösszegeket jelenthet a jövőben.