Megsülhetünk a városokban

A városok burjánzása lokális felmelegedést eredményez, ugyanis a betonozott környezet jobban tartja a hőmérsékletet, mint a zöldövezetek. Inkább a barnamezős beruházások felé kellene nyitnia az ingatlanpiacnak, még ha ez kezdetben nagyobb kiadást is jelent, a fenntarthatóság hosszútávon kiegyenlítheti a ráfordításokat - derült ki Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) elnökének (képünkön) előadásából a Napi.hu ingatlanpiaci konferenciáján.
Szabó Dániel, 2017. május 16. kedd, 11:30
Fotó: Napi.hu

Az épített környezet fenntarthatóvá tételében fontos szerepe van a barnamezős beruházásoknak: vagyis a már meglévő infrastruktúra fejlesztése. Ehhez már egy barnamezős kataszter is rendelkezésre áll. Az ilyen övezetek bevonása rekultivációval, rehabilitációval jár, így ezek lakossági támogatása is jóval nagyobb, miközben teret szab az egyre nagyobb problémát jelentő urbánus terjeszkedésnek.

Probléma ugyanakkor, hogy az ilyen beruházások többnyire többe kerülnek a szabályozások miatt. Barta szerint azonban a fenntarthatóság a kiadásokat hosszú távon kiegyenlíti, ezért később könnyen megtérülhetnek a befektetések.

Burjánzanak a városok

A rekultiváció nemcsak anyagi okokból, valamint a társadalmi felelősség miatt is fontos. A világ legtöbb táján - így Magyarországon is - folyamatosan nő a burkolt területek aránya. Ez nemcsak annyit jelent, hogy több betonfelület van a világon, de a városi burjánzás növeli az időbeli távolságokat. Az utóbbi jelenség nagyobb energiafelhasználással, vagyis költségnövekedéssel jár.

Probléma az is, hogy így nő a károsanyag-kibocsátás, valamint a burkolt területeken magasabb az éves átlaghőmérséklet. A városi közeg hatása a klímaváltozásban és a globális felmelegedés területén is tetten érhető.

Nem minden zöld értékes

Ökológiailag azonban az sem megoldás, ha új városi zöldfelületek jönnek létre. Ugyanis ezek nagy része valójában értéktelen zöldsivatag. Ezek az életminőségen nem javítanak, a globális kihívásokra nem adnak megoldást - derült ki Barta Zsombor előadásából.

Az építőiparban lokális érdekekből is egyre fontosabbnak kell lenni a fenntarthatóságnak. Így Barta szerint előnyben kell részesíteni a barnamezős beruházásokat, a meglévő infrastruktúrák kihasználását. Nagyobb arányban kell használni a megújuló energiaforrásokat. Jó példaként a bécsi Seestadt negyedet és a freiburgi Vaubant említette, amelyek kihasználtsága szinte mindig 100 százalékos, várólisták vannak az ottani ingatlanokra.

A már meglévő közlekedési infrastruktúrák kihasználásában és a meglévő városi szövet fejlesztésében látja a beruházások sikerét Horváth Áron. Az ELTINGA Kutatóközpont vezetője a Napi.hu ingatlanpiaci konferenciáján azt mondta, hogy egyelőre azok a projektek sikeresek, ahol már felépült a metró, valamint könnyen elérhetők a munkahelyi gócpontok.

HOZZÁSZÓLÁSOK