Egy beruházó megbízott egy kivitelezőt egy - közelebbről meg nem nevezett - objektum felépítésével, a költségeket egy bank hitelezte a beruházónak - ez a kiindulása a Bírósági Határozatok Gyűjteménye honlapon megjelent következő jogesetnek. A kivitelező dolgozott, a beruházó fizetett, a bank hitelezett, egészen addig, amíg a beruházó nem fizetett ki két darab, egyenként 150 millió forintos rész-számlát a kivitelezőnek, viszont felmondta a köztük lévő szerződést.

Egyúttal közölte, hogy 51 millió forint teljesítési garanciára és 250 millió meghiúsulási kötbérre tart igényt. Erre fel a kivitelező 150 millió forintra adott azonnali beszedési megbízást a banknak, amelyik ezt le is vette a beruházó számlájáról. A kivitelező a két ki nem fizetett számlát egy követeléskezelőre engedményezte. Ezt követően a kivitelező csődbe ment, majd a felszámolási eljárás végén megszűnt.

Közben a beruházó pert indított a bank ellen, amit mindhárom bírói fórumon megnyert. A bank ugyanis elmulasztotta annak vizsgálatát, hogy a beruházó - a vállalkozási szerződés alapján - a szerződésszerű teljesítést leigazolta-e, illetve hogy a jogszabályi feltételek teljesültek-e. Ez a per úgynevezett közbenső ítélet volt, amelynek az volt a célja, hogy a bank jogszerűtlen eljárását igazolja.

Egy másik perben a követeléskezelő akart hozzá jutni a pénzéhez, de nem járt sikerrel. A bíróság megállapította, hogy a kivitelező 45,3 százalékát készítette el az épületnek, míg a beruházó 45 százalékát fizette ki. Így járna ugyan neki 0,3 százalék, azaz 3 millió forint, de a meghiúsulási kötbér éppen ennyi, tehát a vállalkozó követelése megszűnt.

Ezt követően indult a harmadik per. A beruházó a banktól követelte (újra) az inkasszóval a számlájáról levett 150 millió forintot .Ezt első- és másodfokon is megnyerte. A másodfokú jogerős ítélet kifejtette, hogy az azonnali beszedési megbízás teljesítésével a beruházó bankszámlájáról leemelt összegnek megfelelő mértékű kár keletkezett a beruházónál. A jogerős közbenső ítélet (ez volt az első per) rögzítette, hogy a kár abban az időpontban következett be, amikor a beruházó bankszámláját megterhelték, mivel ebben az időpontban a beruházó a leemelt összeggel nem tartozott a vállalkozónak, így részéről tartozatlan fizetés történt. A bank felülvizsgálatot kért a Kúriától, de az helyben hagyta a jogerős ítéletet.