A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Bár a hazai turizmus adatai javulást mutatnak, a pozitív változás egyelőre nincs hatással a turisztikai célú ingatlanok piacára. Mint azt Tátrai Ferenc, a Korrekt-Max Immo Ingatlanügynökség tulajdonos-ügyvezetője lapunknak kifejtette, idén tovább nőtt a kínálat, s bár érdeklődők akadnak − akik között a frekventáltabb helyszíneket keresgélő arab és görög befektetők is megjelennek − adásvétel egyelőre nincs. Pedig a tulajdonosok többsége komoly vevőnek tovább engedne a két év alatt 30−50 százalékkal csökkentett árból. Magyarokkal nem találkozni a keresgélők között, aminek a szakember szerint a hazai tőkeszegénység az oka.

A gazdára váró turisztikai létesítmények palettája zavarbaejtően szélesedik, a kis családi panzióktól kezdve a tájjellegű ételeket kínáló éttermeken át a hotelekig szinte minden turisztikai funkciójú ingatlanból országszerte bőséges a kínálat. Bükfürdőn például egy újszerű, 20 szoba plusz 3 apartmanos szálloda teljes berendezéssel, sőt céggel együtt 280 millió forintért keres gazdát, Keszthelyen part menti, több mint 40 szobás, 6 lakosztályos, háromcsillagos hotelt nettó 350 millió forintért kínálnak. Válogathatnak az érdeklődők Hévízen és Balatonszéplakon is, ez utóbbi helyen egy part menti kétcsillagos létesítményhez 550 millióért juthat a vállalkozó kedvű.

A Dunától keletre szűkül a választék, az árak kissé alacsonyabbak, bár a helytől függően szintén széles az ársáv. A nemzetközi hírű termálgyógyfürdőjéről ismert dél-borsodi Bogácson 150 millióért hirdetnek egy családi panziót, a közeli Egerben pedig háromcsillagos, 50 szoba plusz luxuslakosztályos hotelt pinceborozóval 3,2 millió eurós irányáron.

A sorból a Dunakanyar sem marad ki: Szentendrén például 10 szobás, háromcsillagos hotelt 250 millióért, Mogyoródon, a Hungaroring közelében hatéves, 14 szobás, háromcsillagos panziót − wellness-helyiséggel, telepített horgásztóval − 550 millió forintért árulja tulajdonosa.

Hasonló a helyzet a fertődi térségben, ahol mint Hadarics Kristóf, a területen tevékenykedő Biztos Bt. tulajdonosa elmondja, egyre több vállalkozás jut csődbe és kénytelen piacra dobni gyakran az egész családnak munkát adó éttermét, panzióját. Ez egyrészt a rövid turistaszezonnal, másrészt azzal is magyarázható, hogy a válság előtti években egymáshoz közel több hasonló funkciójú létesítmény nyílt. Ezek egy része a turizmus visszaesésével még a rentabilitását sem tudta megőrizni, nemhogy fejlesztésbe kezdhetett volna. Régi, harmincéves berendezéssel pedig egyre nehezebb a hasznosítás. Így várható volt, hogy előbb-utóbb elviszi az egyre igényesebb osztrák és magyar turistákat a fejleszteni, korszerűsíteni képes konkurencia. A térségben egyébként erősebb az érdeklődés, mint például az alföldi régióban, ám legtöbbször mégsem jön létre az üzlet, mert az új funkciókhoz − fogászati rendelő, szépségklinika, munkásszálló, melyekre nagy az igény − a felszerelt konyhára, étteremre nincs szükség. S a százmilliós befektetésben gondolkodók is inkább tíz, ausztriai munkát vállalóknak bérbe adható lakás megvásárlását választják, mintsem egy százmilliós étterem megszerzését. A fertődi kínálatban a kisebb családi cukrászdák, kocsmák éppúgy megtalálhatók, mint nagyobb értékű, a magyar tulajdonosoktól a hitelek nemfizetése miatt osztrák banki tulajdonba került hotelek.