Kisida Fumio japán kormányfő a háromnapos fórum vége utáni beszédében kiemelte, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyes jelenléte a vezetők találkozóján segített „határozott üzenetet” küldeni a világnak. Kifejtette: „Úgy gondolom, hogy ez nagyon nagy jelentőséggel bírt”. Ugyanis ezek az országok nem tűrik el a status quo egyoldalú, erőszakos megváltoztatására irányuló kísérleteket – „bárhol is legyenek azok a világon” – tette hozzá.

A G7-ek vezetői vasárnap közleményt adtak ki, amelyben vállalták, hogy támogatják Ukrajnát mindaddig, amíg az országnak szembe kell néznie Oroszország törvénytelen agressziójával.

Kisida beszédében utalt azokra a jelzésekre, amelyeket Moszkva az elmúlt hónapokban adott, és kijelentette, hogy a nukleáris fegyverek bevetésével való fenyegetés „tűrhetetlen”. A G7-országok azt az „eszményt” követik, hogy a világot meg kell szabadítani a nukleáris fegyverektől – szögezte le.

 

A G7 országcsoportba Nagy-Britannia, Kanada, Németország, Franciaország, Olaszország, Japán, az Egyesült Államok és mint blokk az Európai Unió tartozik.

„Az álom különbözik az ideáltól. Az ideálok megvalósíthatók” – mondta a japán vezető. „Mi mindannyian Hirosima polgárai vagyunk”, és békére vágyunk – mondta Kisida, aki maga is a világ első atombomba sújtotta városából származik.

„Ha a Föld mind a nyolcmilliárd lakosa Hirosima polgára volna, akkor nem volna atomfegyver ezen a bolygón. Ebben szilárdan hiszek”

– tette hozzá.

A japán kormányfő kitért Kínára is, hangsúlyozva, hogy a G7 megerősítette a szabályokon alapuló szabad és nyitott nemzetközi rend fenntartásának fontosságát. Elmondta, hogy a csoport kész konstruktív és stabil kapcsolatokat kiépíteni Kínával, annak ellenére, hogy Peking mindent elkövet térségbeli katonai befolyásának növelése érdekében.

Felszólította Pekinget, „felelősségteljes” tagja legyen a nemzetközi közösségnek, mert egyre nagyobb aggodalomra ad okot, hogy Peking megpróbálja elmélyíteni katonai együttműködését Moszkvával, hogy így együtt szálljanak szembe az Egyesült Államok és a nyugati demokráciák uralta globális renddel.

Észak-Korea is szóba került

A regionális biztonsági fronton Kisida beszámolt arról, hogy a G7 elítélte Észak-Koreát rakétakísérletei miatt, különösen, hogy ezek mind ENSZ-határozatokba ütköznek és számuk az utóbbi időben megsokszorozódott. Felszólította Phenjant, hogy teljesen hagyjon fel a nukleáris fegyverek fejlesztése programjával.

A hirosimai csúcstalálkozóra meghívott Zelenszkij vasárnap külön kétoldalú megbeszélést folytatott az amerikai elnökkel. Joe Biden támogatásáról biztosította a Kijev által kért közös nemzetközi erőfeszítést, hogy ukrán pilótákat képezzenek ki F-16-os vadászgépek vezetésére. Továbbá közölte, hogy újabb, 375 millió dolláros katonai adományt, tüzérségi és páncélozott járműveket is tartalmazó segélyről döntött kormánya.

Zelenszkij a nap folyamán a japán miniszterelnök kíséretében virágcsokrot helyezett el a hirosimai békeemlékparkban az áldozatoknak állított emlékműnél. Egyben találkozott olyan államok vezetőivel, mint Olaszország, Nagy-Britannia, India, Franciaország és Németország.

Az ukrán politikus Jun Szok Jol dél-koreai elnökkel találkozva ígéretet kapott aknamentesítési felszerelésre és más segítségre is. Szöul ellátja majd Kijevet a nagyon szükséges szállítmányokkal, köztük mentőautókkal a hadsereg számára – számoltak be a dél-koreai televíziók az elnöki hivatalra hivatkozva. Ez volt az első találkozó a két elnök között azóta, hogy Oroszország 15 hónappal ezelőtt megtámadta Ukrajnát.

Az ENSZ-főtitkár szerint reformokra van szükség

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár vasárnap Hirosimában azt mondta, hogy ideje megreformálni mind az ENSZ Biztonsági Tanácsát, mind pedig a Bretton Woods-i rendszert, amely annakidején szabályozta a világ legerősebb ipari hatalmainak kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatait, hogy utóbbi „igazodjon a mai világ realitásaihoz”.

Kifejtette: mindkét intézmény az 1945-ös hatalmi viszonyokat tükrözi, és korszerűsítésre szorul. „A globális pénzügyi struktúra elavult, diszfunkcionális és igazságtalan lett” – mondta. „A COVID-19 világjárvány és az ukrajnai orosz invázió okozta gazdasági sokkokkal szemben nem tudta betölteni alapvető funkcióját, a globális biztonsági hálót.”