A hatalmas nyári esőzések, a magas infláció és a munkaerő hiánya folyamatos kihívások elé állítják az osztrák turisztikai ágazatot is, ennek ellenére a sógoroknál egy különös, de sikeres nyarat tudhat maga mögött az ágazat úgy a beutazások, ahogy a belföldi turizmus tekintetében – foglalta össze a Napi.hu-nak az első, Ausztriában már megjelent szezonális gyorsértékelések mérlegét Kovács Balázs.

A magyar turizmus korábbi bécsi külképviselet-vezetője kiemelte: az 1980 óta eltelt évtizedek viszonylatában idén május és július között nyugati szomszédunkban a vendégéjszakák száma elérte a legmagasabb értéket, szám szerint a 39 és félmilliót. Ez azt jelenti, hogy Ausztria a járvány okozta válságos idők után, illetve a német gazdaság mostani mélyrepülésének árnyékában méltán büszke lehet, mert az idei nyári főszezon első felében soha nem látott kereslet mutatkozott a turisztikai szolgáltatások iránt az országban. A GD Consulting tanácsadó cég vezetője a kinti statisztikai hivatal adatai alapján felidézte: 1980-ban az osztrák szálláshelyeken 40 milliós vendégéjszakát regisztráltak, eddig ez számított minden idők legjobb nyári forgalmának, amit az idén sikerült bravúrosan megközelíteni.

Szédítő adatok igazolják, hogy valamit jól csinálnak

A turizmus látványos felfutása a szektor koronavírus-járvány miatti globális megroppanásához képest is egyértelmű. Ausztriában idén 1,7 százalékkal haladta meg a 2019-es szintet a vendégéjszakák száma, amelynek kétharmadát a külföldiek adták, rengetegen érkeztek Csehországból, Svájcból, Liechtensteinből és Németországból is. De a belföldi utazások is csaknem elérték a tavalyi rekordforgalmat. Tavalyhoz mérten az összes foglalás számának megugrása még nagyobb, plusz 6,3 százalékos – mondta lapunknak a nemzetközi szakértő. Úgy folytatta: ha tartományi szinten elemezzük a nyári szezont, akkor elmondható, hogy Bécs és Alsó-Ausztria emelkedik ki a vendégéjszakák számának 19,8 és 10,2 százalékos növekedésével. Emellett erőteljes bővülést mértek Burgenlandban (plusz 9 százalék), illetve a turisztikai fellegvárnak számító Salzburg tartományban (plusz 8,2 százalék), továbbá Vorarlbergben (plusz 7,2 százalék), és Felső-Ausztriában (6,2 százalék).

A növekedés valamivel alacsonyabb volt Tirolban (4,9 százalék), míg Stájerországban minimálisra sikeredett (0,7 százalék) a vendégforgalom gyarapodása. Csökkenést egyedül Karintiában regisztráltak 2 százalékkal, amelynek elsődleges oka a július végi heves esőzések volt – sorolta Kovács Balázs.

Kevesebb dolgos kézzel is sikerült

A magyar turizmusban is akut munkaerőhiány a szezon elején a szállodaiparban volt élesebb, a hotelekben gyakran volt foghíjas a személyzet, ezért nem egy helyen volt sürgősen szükség beugró szakácsra, pincérre, szobalányra – mondta az APA-nak adott interjúban a turizmusért felelős államtitkár. Susanne Kraus-Winkler szerint ugyanakkor a helyzet hamar kiegyenlődött a szálláshelyeken, a vendéglátóiparban viszont nem, ott továbbra is égető a szakemberhiány. Mint mondta, a sikeres szezonban a második legnagyobb akadály, amelyet át kellett ugrani, az az infláció volt, amellyel még mindig küzdenek a vállalkozások. – A cégek a meredek drágulást nem tudták maradéktalanul áthárítani a vendégekre, és a nyaralók is érzékenyebbé váltak a költekezésre, bár rugalmasak – jegyezte meg. Mint kiemelte, a vendégéjszakák számának növekedése a magánszálláshelyeken és a városi szállodákban volt a legerősebb, utóbbiaknál az év további részében is jók a kilátások, főként Bécsben. A magyarországi turizmusban is jelentős keresletet képviselő kínai turisták kapcsán az ausztriai államtitkár úgy vélekedett, hogy csak 2024-ben, a reméltnél egy évvel később térhetnek vissza nagy számban.

Rákaptak a fenntarthatóságra, van is belőle előny

A büszkeségfalon további jelentős elismerések is díszelegnek: például az Euromonitor International 2023-as Fenntartható Utazási Indexe Ausztriát a világ leginkább fenntartható utazási célpontjai közül a harmadik helyre sorolta be, közvetlenül Svédország és Finnország mögé. Ez az utazási index az ágazat környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóságát méri az egyes országokban, a dobogós hely pedig azt mutatja, hogy a fenntartható utazás jelentősége évről-évre nő.

A növekvő trend egyértelmű felismerése annak, hogy az iparág folyamatosan fejlődik a fenntarthatóság mindhárom dimenziójában

– idézte Susanne Kraus-Winkler osztrák turisztikai államtitkár szezonértékelő szavait a szakértő. Kovács Balázs szerint Ausztria évek óta úttörő szerepet játszik a fenntartható turizmusban, amelyet a szövetségi kormány 2019 óta érvényes turizmusstratégiája (Master Plan-T) is minden szinten tükröz.

A fenntarthatóság témája az osztrákoknál egyre fontosabb a vállalatok folyamatoptimalizálása, az energiagazdálkodás, a vendégek foglalási döntései szempontjából, akárcsak a regionális együttműködések, a hitelezés és finanszírozás, valamint a támogatáspolitika terén – jegyezte meg. Hozzátette: hogy mennyire vált fontossá a fenntartható utazás a vendégek számára, az is mutatja, hogy ma már tízből nyolc turista hajlandó 10 százalékkal többet költeni egy fenntartható nyaralásra.

Hallstatt: most az indiaiak és a dél-koreaiak jönnek túl sokan

A friss utazási statisztikákból az is kiderült, hogy a festői szépségű felső-ausztriai Hallstatt település lakói számára továbbra is hatalmas kihívást jelent a folyamatosan érkező látogatósereg. Korábban megírtuk: az alig 760 lelket számláló önkormányzat 12 főt foglalkoztat csak a forgalomterelés érdekében, pedig már limitálták a naponta beengedhető járművek számát is, és több kísérletet tettek a tömeg korlátozására. Például a kilátást eltakaró szelfifalat húztak fel, néhány napja pedig a lakosok érdekképviselete a Hallstattba vezető útszakaszt torlaszolta el 15 percre, hogy tiltakozzanak a kibírhatatlan helyzet ellen.

A település döntéshozói folyamatos lépéskényszerben vannak: a tömegturizmus megakadályozására legújabban kerekasztal-megbeszéléseket kezdeményeztek szeptember elejére, amely lehet, hogy oda vezet, hogy a lakosság szavazni fog a beengedhető turisták számáról – a hírek szerint ugyanis a bevételek tekintetében megelégednének a jelenlegi látogatószám felével is.

Emellett a jövő évi, Európa Kulturális Fővárosa Salzkammergut2024 projekt és programsorozat keretében terveznek behatóan foglalkozni a környezetre is ártalmas dömpingjelenségekkel, és annak megoldási alternatíváival. Az osztrák Kurier egyébként arról írt, hogy a mobilcella adatok kiértékelése alapján nem is a sokat emlegetett kínai turisták, hanem a németek után az indiaiak és a dél-koreaiak látogatják előszeretettel és már-már kellemetlen érdeklődéssel az UNESCO Világörökség részét képező települést.

(Thurzó Katalin)