Erdogan azon a sajtótájékoztatón beszélt erről, amelyet Sauli Niinistö finn elnökkel közösen tartott négyszemközti megbeszélésüket követően.

A török államfő reményét fejezte ki, hogy a török parlament még a május 14-én tartandó választások előtt ratifikálja Finnország NATO-csatlakozását.

Finnország „őszinte és konkrét” lépéseket tett a tavaly június 28-án Madridban aláírt török-svéd-finn háromoldalú memorandumban foglalt vállalások teljesítése érdekében – mutatott rá.

Mint fogalmazott:

Finnország tagságával a NATO még inkább megerősödve játszik aktív szerepet a globális biztonság és stabilitás megőrzésében

Törökország a NATO nyitott ajtók politikájának határozott támogatója – húzta alá török elnök.

Ugyanakkor jelezte, hogy Svédország NATO-csatlakozását illetően negatív a megítélése, miután Stockholm még nem adta ki Ankarának azt a mintegy 120 „terroristát”, akiket Törökország követel. Finnország esetében ilyen dolgok nincsenek – tette hozzá.

Ankara a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.

A török államfő leszögezte: Svédország nem teljesítette a vállalásait, hanem „kitárta a karjait a terroristák előtt”. Stockholm utcáin folyamatosak a PKK „leágazásainak” megmozdulásai – hangoztatta.

Sauli Niinistö finn elnök a sajtótájékoztatón örömét fejezte ki Erdogan bejelentését illetően. Ez minden finn számára fontos hír – emelte ki, egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy Finnország NATO-tagsága nem lehet teljes Svédország nélkül, mert a két szomszédos ország érdekei közösek.

Törökországnak a Svédországhoz fűződő viszonya januárban mérgesedett el. Először január 12-én PKK-szimpatizánsok egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte, majd január 21-én egy, a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy szélsőjobboldali párt dán vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.

A Fidesz-frakció döntött Finnország NATO-csatlakozásának támogatásáról

Az erről szóló parlamenti szavazást március 27-ére előrehozták, azon egységesen igennel fogunk voksolni – írta Kocsis Máté frakcióvezető a közösségi oldalán. Svédország ügyében a kormánypárti képviselőcsoport később dönt. Bővebben>>>

Erdogan január 23-án kijelentette: nyilvánvaló, hogy Svédország nem várhatja Törökország támogatását a NATO-csatlakozást illetően a „gyalázatos” Korán-égetés után. A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.

Orbán Viktor egyetért a török elnökkel

A miniszterelnök csütörtökön Ankarába utazott, hogy találkozzon a török elnökkel, akivel az orosz-ukrán konfliktus és az energiaellátás problémáiról tárgyalt. Bővebben>>>

A NATO üdvözli

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár üdvözölte Recep Tayyip Erdogan török elnök ankarai bejelentését miszerint Törökország hozzájárul Finnország csatlakozásához a szövetséghez.

„Ez erősíteni fogja mind Finnország, Svédország és a NATO biztonságát is. Remélem, hogy a török parlament a lehető leghamarabb megszavazza a csatlakozási ratifikációt” – jelentette ki. 

Svédország nem adja fel

Stockholm továbbra is biztos abban, hogy a NATO tagja lesz dacára Törökország azon döntésének, hogy egyelőre csak Finnország csatlakozását ratifikálja – jelentette ki Tobias Billström svéd külügyminiszter.

„A kérdés, nem az, hogy Svédország NATO-tag lesz-e, hanem az, hogy mikor” – mondta.